Álhírek, hazugságok, kitaláció, a nyugati hatalmak rosszindulatú mesterkedése – csak effajta dühös reakciók érkeztek Kínából a The New York Times hétvégi cikkére, amelyben több száz oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumra alapozva rántották le az ujgur kisebbség „átnevelő táborokba” zárásáról.
Sőt, Peking álláspontja szerint nem csak, hogy igaztalanok a vádak, de valójában igazi sikertörténetről van szó, hiszen megfékezték a radikális iszlámot, amit már csak az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben nem történt egyetlen terrortámadás sem.
Arról már eddig is lehetett tudni, hogy Hszincsiang tartományban a 25 milliós lakosság nagyjából felét kitevő, muszlim vallású és türk származású ujgurokat és kazakokat súlyos atrocitások érik. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának becslése szerint már legalább kétmillió embert zártak néhány hónapra, de olykor akár évekre is „átnevelő táborokba”. Hogy ezekben pontosan mi történik, arról már kevesebb az információ. Beszámolók szerint egyfajta „agymosás”, mellyel próbálják kitörölni a nyelvi és kulturális gyökereket, elmélyíteni a párthűséget. Kína azonban hivatalosan el sem ismeri az intézmények létezését, csupán a radikális iszlám elleni szakmai továbbképzésekről beszél.
Ehhez képest a New York-i laphoz eljuttatott dokumentumok alapján Peking precíz, aprólékos módszert dolgozott ki arra, hogyan kell lefegyverezni az akadékoskodókat, például azokat a fiatalokat, akik az iskolából csak az üres házakba térnek haza, mert szüleiket elhurcolták. A hatóságok számára részletes útmutatót írtak arról, hogy először kedvesen, majd alig leplezett fenyegetéssel hogy válaszoljanak a kérdésekre.
A több száz oldalas iratanyag Hszi Csin-ping kínai elnök és más vezető politikusok zárt körben intézett beszédeinek jegyzőkönyveit is idézi. Ezekből kiderül, hogy az államfő még hatalomra lépésének kezdetén, már 2014-ben, hszincsiangi látogatásának idején lefektette az „átnevelő táborok” ideológiai alapjait. Ekkoriban több terrortámadás is megrázta a tartományt: Kunungban egy vasúti állomáson kezdtek késsel kaszabolni szélsőségesek, Ürümcsiben ugyancsak egy állomáson követtek el merényletet, később egy piacon hajtottak a tömegbe és robbantottak bombákat. Hszi Csin-ping ezek után azt sürgette, hogy a „vírusként terjedő radikalizmusra” „kegyelem nélkül” kell lesújtani. Érdekes ugyanakkor, hogy az is kiderült, a kínai elnök nemet mondott azokra a követelésekre, hogy irtsák ki, tiltsák be az iszlám vallást.
