Lelki oka is lehet a szédülésnek

„Foroghat a világ” az éhségtől, a szerelemtől és a körhintától is, de ha tartós a stabilitásérzet megváltozása, és forgó jellegű egyensúlyvesztés észlelése, orvoshoz kell fordulni.

Szédülésnek szokás nevezni a stabilitás érzet megváltozását, a forgó vagy imbolygó jellegű egyensúlyzavart egészen az ájulásérzetig. A fül-orr-gégészek azonban inkább a belső fül eredetű forgó jellegű egyensúlyvesztést értik szédülés alatt, ezt leggyakrabban a belsőfülben szabadon lévő kristályok okozzák. Ha ezek a fej hirtelen helyzetváltoztatása miatt elmozdulnak, egyensúlyzavar alakulhat ki, ami kellemetlen, de jóindulatú. Napokon át tartó szédülés esetén gyulladásos megbetegedésre kell gyanakodni – mondta Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa.

A szédülés mindenkit érinthet, gyermekeknél is előfordulhat, de az imbolygó bizonytalanságérzés, szédelgés inkább az idősebbeknél jelentkezik. Ennek számtalan oka lehet, de leggyakrabban a vérnyomás ingadozása, keringési problémák, érelmeszesedés, nyaki gerinc eltérések, agyi ér rendellenes lefutása, érszűkület, hormonális elváltozások vagy látászavar áll a hátterében. A súlyos szédülés akár stroke vagy agydaganat első jele is lehet, ezért nagyon fontos orvoshoz fordulni, ha egyensúlyunkkal problémák vannak – hangsúlyozta a szakorvos. Ezt a hőmérséklet is befolyásolhatja. A meleg mindenkinek okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanság érzetet, és ájulást. A látórendszerből érkező ingerek nagyban befolyásolják egyensúlyt és térérzékelést, sötétben romolhat az egyensúlyzavar minden fajtája.

A stressz nehezen iktatható ki életünkből, de a kezelését meg lehet tanulni. A sport, az autogén tréning, a jóga, a zene, egy jó hobbi segíthetnek a gyógyulásban, de előfordul, hogy szakember tud csak megfelelő pszichés támogatást nyújtani. A szorongás is járhat egyensúlyzavarral és a pánikrohamok alatt is tapasztalhatunk szédülést.

A szédülést kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszám változás, az érintett kerülhet ájuláshoz közeli állapotba és a roham alatti hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet.

Enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni – tette hozzá a szakorvos.

A szédülés legtöbb fajtája folyadék, só pótlásával, kisebb tornagyakorlatokkal (pl. láb felemelése fekvő helyzetben, nyaktorna, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvostól megtanulható egyensúlyi torna, stb., gyógyszeres kezeléssel, esetleg pszichés támogatással jól kezelhető. Nagyon ritka, hogy műtéti beavatkozásra lenne szükség.