Előfizetés

Egyetem Zrt. -Radikálisan átszabják a Corvinust

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.11.26. 06:40

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Az új vezetés úgy irányítja a Corvinust, mintha az egy vállalat lenne - kifogásolják az oktatók a „menedzsment” átszervezési eljárását.
Drasztikus szervezeti átalakításokra készül a nyáron alapítványivá tett Budapesti Corvinus Egyetem új vezetése, február elejétől megszüntetik az összes, a gazdálkodási, a társadalomtudományi és a nemzetközi kapcsolatok, valamint a közgazdaság-tudományi kart – értesült a Népszava. A karok szerepét a már most is működő 11 egyetemi intézet veszi át. Ezek közül 6 üzleti, 3 közgazdasági, 2 pedig társadalomtudományi profilú lesz. Információink szerint az intézetek az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes alá tartoznak majd és – legalábbis az egyetem vezetésének ígérete szerint – az eddiginél nagyobb autonómiát élveznek. A Corvinus új irányítói ígérik azt is: az egyes intézeteket saját szakmai- tudományos profiljának kialakításában „önigazgatás érvényesül” majd, megmaradnak a szakfejlesztési bizottságok is, amelyekben az oktatók, hallgatók is képviseltetik magukat. Az átalakításokat bírálják az oktatók. Az egyetem karain működő kari tanácsok ugyanis eddig véleményt mondhattak az intézmény költségvetéséről, az adott karon működő szakokról. Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Corvinuson működő bizottságának vezetője pedig azt emelte ki: még az is kérdéses, hogy a Palkovics László innovációs miniszter által kinevezett alapítványi kuratórium törvényesen írta-e át a szenátus döntése nélkül az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, ami jogalapot teremt a karok megszüntetésére.  A dolgozók félelme szerint nem csak a kari tanácsok szűnnek meg, az egyetem szenátusának jogköre is szűkülni fog, intézményfenntartási és költségvetési ügyekben ezentúl valószínűleg nem lesz hatásköre, arról a fenntartó alapítvány kuratóriuma dönt a jövőben. Mint arról korábban írtunk, idén júliustól már nem az állam, hanem egy erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini a Corvinus Egyetem fenntartója. A működéshez szükséges alaptőkét a MOL és a Richter 10-10 százalékos, összesen 380 milliárd forint értékű, állami tulajdonú részvénypakettje biztosította, amit átadtak az alapítványnak – amelynek kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt MOL-vezér lett. A lapunknak név nélkül nyilatkozó érintettek erősen kifogásolták azt is, hogy nem kapnak időben tájékoztatást az őket is érintő döntésekről. – Az új vezetés úgy irányítja a Corvinust, mintha az egy vállalat lenne. Az alapítvány kuratóriuma úgy viselkedik, mint egy igazgatótanács és elvárják, hogy a döntéseik mindenfajta konzultáció nélkül megvalósuljanak. Csakhogy ez nem egy vállalat, ez egy egyetem – mondta egy oktató lapunknak.
FOTÓ: Népszava
Azt Toronyai Gábor is kifogásolta, hogy az eddigi átalakításokba nem vonták be az érdekképviseletet. Így például mind a mai napig nem világos, hogy az államiból alapítványi egyetemmé tett intézményben a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után milyen védettségek és juttatások illetik meg a dolgozókat. Toronyai Gábor szerint mindenről csak utólag értesülnek, amikor már kész tényeket közölnek velük. Pedig – emelte ki – az átláthatóság már csak azért is fontos lenne, mert a Corvinust alakították át elsőként a magyar felsőoktatásban, és várhatóan modellértékű lesz a többi intézmény esetében is. (Arról a napokban a Népszava számolt be elsőként, hogy a Corvinus után következőként a győri Széchenyi István Egyetem kerülhet ki az állami fenntartásból.)   A Corvinus vezetése úgy érvel az átalakítás mellett: az egyetemi karok megszüntetésével fölösleges párhuzamosságokat szüntetnek meg, nem lesznek például külön kari tanulmányi osztályok, és az egyetemen belüli együttműködést ösztönzik. Másrészt olyan külföldi mintát vesznek most át, amely általános a Corvinust is a soraiban tudó Community of European Management Schools (CEMS) egyetemi hálózatnál. – Az oktatóink közül sokan szereztek tapasztalatot a CEMS egyes egyetemein is, így első kézből tájékozódhatnak róla, hogy máshol miként működik ez a modell – mondta lapunknak egy corvinuszos vezető. Az oktatók információhiánya kapcsán azt mondták: egy átalakulási folyamat közben nem lehet minden egyes lépésről előre tájékoztatni a munkatársakat, mert „azzal elveszne a mozgástér az időközbeni korrekcióra”, Anthony Radev, a Corvinus elnöke pedig végiglátogatta az intézeteket szeptemberben, októberben és igyekezett minden kérdésre válaszolni. (Ehhez képest az oktatók hétfőn fél ötkor kaptak egy körlevelet a változásokról, miután lapunk megkereste az egyetem vezetését.) Az egyetem leszögezte: az átalakítás nem befolyásolja a 2020-as felvételit, a már korábban meghirdetett feltételekkel jelentkezhetnek a Corvinusra a hallgatók.

Bérígéretek

Az egyetem vezetésének reményei szerint a Corvinus régiós szinten vezető intézmény lehet, ennek érdekében pedig erősítenék az oktatás mellett a tudományos kutatási tevékenységet is. Ezt a folyamatot segítheti, hogy – ígérik – a jövőben megemelik az oktatók alapbérét, mondván, „ne kelljen máshol sokadállást vállalniuk”, töltsenek minél több időt a Corvinuson. Hosszabb távon az a cél, hogy a piaci bérekkel is versenyképes juttatásokat kínáljanak.

Orvoshiány miatt a kórház részlegesen zárva

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.11.26. 06:00

Fotó: Népszava
Az intenzív ágyak harmadán nem fogadhatott betegeket a Veszprém megyei kórház a hétvégén – értesült a Népszava.
Veszprém megye legnagyobb betegellátó intézménye, a Csolnoky Ferenc Kórház „a továbbra is fennálló szakember hiányra” hivatkozva jelentette a hatóságoknak a hétvégén, hogy intenzív osztálya ágyainak harmadát nem tudja használni. Az 12 ágyas intenzív osztály nem csak a kórház saját traumatológiáját, sebészetét, stroke centrumát szolgálja ki, hanem szükség esetén a balatonfüredi szívkórházból is ideszállítják a betegeket. Már szombaton érdeklődtünk a kórház főigazgatójánál, hogy a történtek okoznak-e működési zavart, kellett-e műtéteket elhalasztaniuk, ám mostanáig sem kaptunk választ. Így azt sem tudni, hogy volt-e olyan eset a hétvégén, amikor a kórház kapacitáscsökkenése miatt máshová kellett vinniük sérültet, beteget a mentőknek. Az egészségügy szakemberhiánya eddig csak a fővárosban és a közép-magyarországi régióban okozott logisztikai feladványokat a mentőknek, egy ideje viszont már más régiókban is mind többször kell fogadó intézményt keresniük a beutalási rendben kijelölt intézmény helyett. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint is évről-évre több kórházi kapacitást szüneteltetnek orvosok vagy szakdolgozók hiánya miatt az intézmények. Tavaly már 889 férőhelyet nem tudtak kihasználni, ami valamivel már több mint az összes kórházi ágy két százaléka. A Magyar Kórházszövetség a minap kétnapos konferenciát tartott az ágazat humánerőforrás gondjairól. A rendezvényen 12 pontos javaslatcsomagot állítottak össze arról, mit kellene tenni a helyzet javításáért. Kulcsfeltétel például, hogy legkésőbb három éven belül az ágazatban dolgozó valamennyi szakember a piaci bérnek megfelelő összeget keressen. Fontos lenne továbbá, hogy az egészségügyben dolgozókat vegyék ki a közszférára vonatkozó kötelező nyugdíjazás, és visszafoglalkoztatási szabályok alól. Emellett fontos lenne bővíteni a kórházi szakemberek képzésére és az emberi munka kiváltását segítő technológiákra fordítható támogatást. Lapunk úgy tudja: a kormányzati címzettek közül még senki nem reagált a kórházszövetség javaslataira.
Itt érdemes felidézni: a kórházfenntartó a közelmúltban egy jogszabály félreértése miatt létszámstopot rendelt el az egészségügyben, amit először tagadtak, aztán visszavontak. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere pedig még júliusban azzal dicsekedett, hogy "hatezerrel több orvos dolgozik az egészségügyben, mint 2010-ben." A miniszter állítása önmagában igaz, csakhogy a meglévő struktúra működtetéséhez mégsincs elég orvos, szakdolgozó. Emiatt is kényszerülnek a betegek sorban állásra a szakrendeléseken, a kórházakban. A KSH 2018-as adatai szerint az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozóinak 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2, a szakdolgozóké pedig 5 százalékos. Arra a kérdésre, hogy mennyi a hadra fogható szakember, a ÁEEK humánerőforrás monitoring jelentése ad a miniszternél pontosabb választ. Bár a nyilvántartásban 55 603 orvos szerepel, ebből érvényes működési engedélye csak 33 ezernek van, önálló gyógyításra pedig mindössze 27 ezernek van jogosítványa. Az utóbbiak húsz százaléka 65 év feletti, közülük 70 évesnél is idősebb 3611 orvos. Miközben e számok alapján a nyugdíjkoron túl gyógyítók kiesése a rendszerből ellátási katasztrófát okozna, a kormány elvárja tőlük, hogy hosszas bürokratikus eljárással kérvényezzék évről-évre továbbfoglalkoztatásukat. Egy-egy országrész között akár háromszoros különbség lehet abban, hogy tízezer lakosra hány doktor jut. Így például a nógrádiaknak, valamint a Komárom-, a Tolna és a Fejér megyeiekre csak harmadannyi gyógyító jut, mint például budapestiekre.

Nem nagyon tudják a tanárok, mit kezdjenek az álhírekkel

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.11.25. 19:18
Illusztráció
Bár a pedagógusok többsége veszélyesnek tartja az álhíreket, abban már bizonytalanok, hogy az iskolában hogyan kezeljék a témát – derült ki a Political Capital friss kutatásából. Pedig a diákok igényelnék, hogy erről is beszéljenek, akár tanórán kívül is.
A tanárok és az intézményvezetők sincsenek felkészülve arra, hogy az internetes közösségi oldalakon gyakran megjelenő álhírek témájában iskolai programokat szervezzenek, ezen felül a pedagógusok leterheltsége is akadályt jelent – egyebek mellett ez is kiderült a Political Capital (PC) legutóbbi kutatásából, amit a Social Development Institute és a Heinrich Böll Alapítvánnyal együttműködésben készítettek. Arra voltak kíváncsiak, maguk az érintettek hogyan látják az iskola szerepét az álhírek elleni harcban. A felmérés során fővárosi és több vidéki – debreceni, pécsi, szombathelyi – iskola diákjait és tanárait kérdezték meg. Az eredmények szerint a fiatalok többsége jól szerepelt azokban a feladatokban, ahol álhíreket és valódi híreket kellett megkülönböztetniük, amit sokan az online térben való jártasságukkal magyaráznak, de még így is akadtak olyanok, akiket sikerült megtéveszteni. Kiderült az is, noha az álhírek jelentős része közéleti témákkal foglalkozik, a fiatalokat kevésbé érdeklik ezek a témák, inkább a bulvár- és celebhírekkel foglalkoznak. A legtöbben azt állították, a médiafogyasztással kapcsolatos iskolai, szervezett programokban nem vettek részt, pedig hasznosnak gondolnák az ilyen képzéseket. A pedagógusok többsége úgy gondolja, a fiatalok tudatos médiafogyasztásának erősítése nem csak az iskola felelőssége – az iskolának, a pedagógusnak és a diákok családjának is együtt kell működnie. A megkérdezett tanárok több mint fele nyilatkozott úgy, hogy napi rendszerességgel találkozik álhírekkel, de csak 19 százalékuk volt teljesen biztos abban, hogy meg tudják különböztetni egymástól a valódi és az álhíreket (a többség – 68 százalék – az „inkább biztos” opciót választotta). Az álhíreket ugyanakkor nagyon veszélyesnek tartják mind a társadalomra, mind iskolájuk diákjaira nézve. Tízből négy tanár válaszolt úgy, hogy vett már részt a témával kapcsolatos szervezett foglalkozáson, de azok leginkább eseti jellegűek voltak. A tanórákon kevés szó esik az álhírek kezeléséről, tanórán kívül viszont valamivel gyakrabban előfordul, hogy beszélgetnek erről, sokszor a diákok kezdeményezésére. A pedagógusok szerint sem ők, sem az iskola nincs felkészítve arra, hogy szervezett keretek között megvitathassák a témát a diákokkal, de a programok akadálya az időhiány is. Emellett, mivel az álhírek nagy része közéleti-politikai témákat érint, a tanárok mintegy fele nem biztos abban, lehet-e az iskolában ezekről beszélni, így inkább kerülik a témát. Abban viszont a többség egyetértett: szükség lenne a témával foglalkozó részletes útmutatókra, pedagógiai segédanyagokra, illetve olyan programokra is, ahol kollégáikkal, szakértőkkel tapasztalatot cserélhetnének.