Az idén várható 4,8 százalékról 3,5 százalékra lassulhat jövőre a magyar gazdaság növekedése, amellyel párhuzamosan az idei 20 százalék körüli beruházási növekedés is számottevően visszaeshet. Mindez a hazai kis és középvállalkozásokat (kkv) is érinti, amelyeknek emiatt komoly átalakulásra lesz szükségük – véli Németh Dávid, a K&H vezető gazdasági elemzője. Szerinte a hazai GDP több mint felét adó kkv szektor a más országokban már bevált, működő innovációk átvételével és az adminisztráció csökkentésével növelhetné termelékenységét. Egyik téren sem állunk ugyanis túl jól. Csupán az adóval kapcsolatos adminisztrációra éves szinten 277 órát fordít egy-egy hazai cég, miközben az uniós átlag 149 óra, de még Romániában is csupán 163 órát foglalkoznak ezzel a vállalkozások, Szlovákiában pedig 192 órát.
A regisztrált gazdasági szervezetek száma tavaly év végére 38 ezerrel 1 millió 909 ezerre nőtt. Igaz ebben komoly szerepet játszott a kisadózók tételes adója (kata), így főként az önálló vállalkozások száma ugrott meg, a társas vállalkozások száma viszont tovább csökkent. A vállalkozások 99,7 százaléka így 10 fő alatti létszámmal működik. A magyar kkv-k ezzel együtt meglehetősen rózsaszínen látják a jövőt, a beruházási kedv magas, a bizalmi index 15 éve nem látott magasságokban jár. A beruházások jelentős része azonban csupán az amortizáció pótlását, a számítógépek, telefonok cseréjét jelenti. A digitalizáció terén pedig jelentős elmaradásban van a szektor – mutatott rá Kökény Roland, a K&H kkv marketing főosztály vezetője. Mint fogalmazott: a digitalizációt a vállalkozások inkább problémaként, sem mint lehetőségként élik meg. S miközben a magyar társadalom igen jelentős arányban van fenn a közösségi oldalakon, a magyar kkv-k nem használják ki az ebben rejlő potenciált, hiszen alig harmaduknak van Facebook oldala, és mindössze 15 százalékuk mutat közösségi média aktivitást legalább két csatornán. Uniós szinten Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 14 százalék az információkat elektronikus formában is megosztó vállalkozások aránya, miközben az uniós átlag 34 százalék.
Az összevont innovációs index alapján Magyarország a mérsékelt innovátorok táborába, azon belül is inkább a mezőny második felébe tartozik. Pedig jó innovációs, üzleti ötlet van bőséggel, a vállalkozói ismeretek hiánya miatt azonban ezek közül sok már a kezdeti szakaszban elbukik. Komoly problémát jelent, hogyan lehet az ötletet termékké formálni, piacra vinni és hozzá partnereket találni, hogy mindebből sikeres vállalkozás legyen – magyarázta Németh Balázs, a K&H operáció, technológiák és lakossági hitelkihelyezési divízió vezetője. A K&H Start it programjával ezért 2017 óta nyújt szakértői támogatást a kezdő vállalkozásoknak Budapesten, nemzetközi kapcsolataik révén pedig a külföldi piacra lépésben is tudnak segíteni. Az inkubátorprogramot csütörtöktől Győrben is kiterjesztették: mintegy 30 jelentkező startupból nyolcat már ki is választottak. Az iparágfüggetlen programba évente kétszer lehet jelentkezni, az elvárás az, hogy legyen egy jó ötlet és mögötte egy elhivatott, motivált csapat.
