Élmezőnyben a Puskás Aréna ára

Európa „legdrágább székeit” a Tottenham 62 ezres londoni stadionja kapta (14 800 euró/ülőhely), és ugyanennyit költöttek a moszkvai VTB Arénára.

A kontinensen tudnak ugyan még nálunk is több pénzt ölni stadionépítésbe, de a Puskás Aréna (a játék minőségével ellentétben) így is az élvonalban van; az elmúlt években csak három stadiont építettek a kontinensen drágábban, mint a hivatalosan nettó 150 (bruttó 190) milliárd forintból elkészült budapesti létesítményt – derül ki a KPMG könyvvizsgáló összesítéséből.

Az egy székre vetített kiadást nézve a lista ötödik helyére került fel a 67 ezres Puskás Aréna 8900 euróval, bár az nem feltétlenül vigasztalja a magyar adófizetőket, hogy egy brit és három orosz város fajlagosan nálunk is drágábban épít futball-infrastruktúrát. Tottenham gazdagabb, Moszkva és Szentpétervár meg annyira gazdag, amennyire Vlagyimir Putyin akarja.

Európa „legdrágább székeit” a Tottenham 62 ezres londoni stadionja kapta (14 800 euró/ülőhely), és ugyanennyit költöttek a moszkvai VTB Arénára. Az első aligha meglepő, a londoni telek- és munkaerő árakat figyelembe véve (meg olyan apróságok vannak benne, hogy a gyepszőnyeg kihúzható, alatta pedig ott van egy amerikai focira alkalmas műfüves pálya), a VTB (a Dinamo Moszkva otthona) érdekessége pedig, hogy a futballstadion mellett ott van a 11 ezer nézőt befogadó hokipálya is, a tetőszerkezet a kettőt együtt fedi be – írta az Index. Dobogós lett még a Zenit szentpétervári stadionja 12 500 ezer euróval, majd ismét egy moszkvai létesítmény következik, a CSZKA Moszkva arénája 9400 euróval.

Az UEFA égisze alatt 30 helyszínen épült legalább 20 ezres stadion az elmúlt öt évben, tizenegy orosz és nyolc török létesítmény mellett hat fejlesztés fejeződött be a közép-kelet-európai térségben, míg csak öt projektet valósított meg a négy futballhatalom: két francia, egy-egy spanyol, olasz és brit stadion épült.

A fejlesztés persze nem merült ki a Puskás megépítésében: az Mfor szerint mintegy 791 milliárd forint ment a hazai labdarúgásba a központi költségvetésből és a tao-támogatásokból 2011-2018 között, és ennek mindössze ötödét fordították utánpótlás-nevelésre. A gazdasági hírportál kiemelte: a focira költött évi 100 milliárd forint 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak.