Az amazóniai tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását

Publikálás dátuma
2019.11.29. 11:40

Fotó: Jean-Claude Malausa/Biosphoto / AFP
Évente 280 milliárd tonna jeget veszítenek a gleccserek, 35 százalékkal járulnak hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez, és ez 75 millió ember vízellátását zavarhatja meg.
Az amazóniai esőerdőkben pusztító tüzek gyorsíthatják az Andok gleccsereinek olvadását, felborítva több tízmillió ember vízellátását - közölték csütörtökön brazil kutatók.
Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint a korábbi évben, ez a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt irtottak ki a térségben.
Egy brazil kutatócsoport tanulmányozta, hogy miként hat ezen tüzek füstje az Andok gleccsereire, hiszen az uralkodó szelek több száz kilométeres távolságba elviszik a porrészecskéket, amelyek lerakódnak az Andok hegyvonulatait takaró jégben és hóban. A 2007 és 2010 közötti tüzek megfigyeléseire és modellezésire alapozva a kutatók kimutatták, hogy a levegőben áramló aeroszolok potenciálisan növelhetik a gleccserek olvadását azáltal, hogy felületüket sötétre színezik. Az olyan szennyező anyagok, mint a feketeszén és a por a jéghez tapadva csökkentik a gleccserek azon képességét, hogy visszaverjék a napsugárzást - a jelenség neve albedó -, és 14 százalékkal felgyorsítják olvadásuk folyamatát.
Több mint 75 millió embert, köztük a térségbeli gazdákat látnak el vízzel az Andok gleccserei. A gyorsabb olvadás rövidítheti a termények növekedésének időszakát, korlátozza az ivóvízellátást, és a csökkenő források körüli konfliktusokhoz vezethet - írták a kutatók a Nature Scientific Report című folyóiratban megjelent tanulmányukban. "Ezt nem tekinthetjük regionális kérdésnek. Ennek kontinentális méretben vannak társadalmi hatásai" - hangsúlyozta Newton de Magalhaes Neto, a Rio de Janeiró-i Állami Egyetem Földrajzi Intézetének kutatója.
"Figyelembe véve az Amazonas-medence közelségét a trópusi Andok gleccsereihez és az amazóniai biomasszaégetés méreteit, a gleccserek olvadásának további gyorsulására számítunk, mivel egyre több erdőt irtanak ki a térségben" - mondta Neto az AFP francia hírügynökségnek.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a gleccserek évente 280 milliárd tonna jeget veszítenek, és 35 százalékkal járulnak hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez. Neto hangoztatta, hogy az Andok gleccsereire a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti, mivel az óceánok vízének melegedése hozzájárul az Amazonas apadásához, ami azt jelenti, hogy a tüzek tovább fognak terjedni a térségben.
Szerző

Víz alatti szálloda nyílik a Nagy-korallzátonynál

Publikálás dátuma
2019.11.28. 15:15

Fotó: Russell Millard / Cruise Whitsundays
Vasárnaptól az akváriumszerű hotel vendégei üvegfalú szobákból a környezet károsítása nélkül csodálhatják meg a világ egyik leglátványosabb tengeri környezetét.
A tízmillió ausztrál dollárból (kétmilliárd forintból) létrehozott szállodát az észak-queenslandi Airlie Beachtől 40 tengeri mérföldre horgonyozták le a Nagy-korallzátony mentén. A szállodahajónak két szobája van, amelyek a vízszint alatt helyezkednek el. A szobák fala, padlójának és mennyezetének egy része is üvegből készült, így a vendégek zavartalanul élvezheti a világ egyik leglátványosabb tengeri környezetét.
Az akváriumszerű hotelt 14 hónap alatt építették fel. A munka során nagyon ügyeltek rá, hogy semmilyen módon ne károsítsák a tengeri ökoszisztémát – számolt be csütörtökön az ausztrál médiának Luke Walker, a Journey Beyond utazásszervező cég vezetője. Mint elmondta: olyan szolgáltatást nyújtanak, amely lehetővé teszi, hogy a világörökség részét képző Nagy-korallzátony természeti csodáit a környezet károsítása nélkül tekinthessék meg a turisták.
A szállodahajót a korallzátony egy olyan szakaszán helyezték el, amelyben 2017-ben súlyos pusztítást végzett a Debbie hurrikán. Ezen a szakaszon hajtották végre a világ első „nagyszabású koralltranszplantációját”, amelynek keretében egy hét alatt négyezer kiemelt, egészséges korallal pótolták az elpusztult részt.
A hivatalosan december 1-jén megnyíló szállodában egy tengerbiológus és egy tapasztalt idegenvezető is szolgálatot teljesít majd, akik a vendégek segítségére lesznek a Nagy-korallzátony megismerésében.
Szerző

Idén is lesz vadlúd sokadalom Tatán

Publikálás dátuma
2019.11.27. 17:17

Fotó: www.vadludsokadalom.hu
Szombaton 19. alkalommal tartják az Öreg-tó partján Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiválját.
A tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5 -6 ezer kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.  Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari területen már mintegy 30 ezer, ebből a tatai Öreg-tavon 24 ezer vadlúd tartózkodott. A ludak többsége nagy lilik, a második legszámosabb faj a nyári lúd. A madártömegben 19 globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és két kis lilik is feltűnt, de láttak már ritka vendég apácaludat, örvös ludat, vörös és bütykös ásóludat is
A ritkaságok mellett különlegességnek számítanak a színes nyakgyűrűvel jelölt ludak megfigyelései, és a jelölőeszközök azonosító kódjainak távcsöves leolvasásai is. Ez alapján tudható, hogy nyolc példány Magyarországról, három Svédországból, kettő Csehországból, Finnországból, Hollandiából és Oroszországból pedig egy-egy madár érkeztek Tata és környékére. A tavon napközben több ezer réce, sárgalábú és dankasirály is látható. 
A madárlétszám rendkívül gyorsan, akár egy-két nap alatt is további ezrekkel változhat. Csúcsidőszakban, november végén és december elején, a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 40 ezret is elérheti. Az érdeklődőket a sok ezer lúd teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják, de az események online is követhetők lesznek. 
A madármegfigyelő verseny résztvevői már virradatkor elfoglalják leshelyeiket, ők tanúi lehetnek annak, ahogy a tavon éjszakázó madarak szinte egyszerre repülnek a magasba, majd környező földeken keresnek táplálékot. A nap másik jellegzetes eseménye a ludak behúzása. Az ék alakban érkező rajok szürkületkor hatalmas csapatokban térnek vissza a tóra. Az esemény a parton felállított távcsöveken és nagyméretű kivetítőn is követhető, szakértő kommentátor segítségével. Napközben a látogatók számos természetvédelemmel kapcsolatos bemutatót láthatnak. Harkálymegfigyelő túra indul a tófarokba, lesz állatbemutató és sólyomröptetés. A rendezvényen adják át a Madarak a víz tükrében elnevezésű fotópályázat díjait. A képekből nyílt kiállítás a Tatai várban látható. A gyerekeket kreatív játszóház, játékos távcsöves madárkeresés és madaras memóriajáték várja. A vásárban kézművesek, őstermelők és népművészek kínálják portékáikat, de vásárolhatók madár- és természetvédelmi eszközök, valamint könyvek és madarakat ábrázoló festmények.
A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország legrégebbi - csaknem 700 esztendős - mesterséges halastavaként tartják számon. A tavon telelő vadludak akár hatezer kilométerről, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk, az ottani időjárás hidegre fordulása után. A rendezvény különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely kontinensünkön, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz.