"Ne feledjük, miért kezdtük" - tízezrek vonultak Hongkong utcáin, összecsaptak a rendőrökkel

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:32

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Egy hét múlva lesz 7 hónapja, hogy a hongkongiak szünet nélkül demonstrálnak a kínai befolyás ellen.
Több összecsapás is történt a rendőrök és a kormányellenes tüntetők között az éjszakába nyúló hongkongi megmozdulásokon, amin az előzőekhez hasonlóan, legkevesebb tízezrek vettek részt - derül ki a South China Morning Post (SCMP) beszámolójából. Egy héttel a demokráciapárti jelöltek elsöprő győzelmét hozó helyhatósági választásokat követően napközben békés felvonulást tartottak a városban, de a demonstráció estére más arcot öltött.
A rendőrök a felvonulás kezdete után úgy egy órával vetettek be először könnygázt, állításuk szerint az indokolta az erőszakot, hogy a tüntetők közül páran füstbombákat hoztak működésbe.

A fekete ruhás felvonuláson nappal még sokan gyerekeikkel vettek részt. A rendőri beavatkozás után tiltakozók egy-egy csoportja Kínával kapcsolatba hozható üzleteket és éttermeket, illetve állomásokat rongált meg. A könnygázzal és gumilövedékkel támadó rendőrök ellen téglákkal vették fel a harcot, utakat torlaszoltak el és egy rendőrségi járműre Molotov-koktélt hajítottak.
Az egy héttel ezelőtti, körzeti bizottsági választásokon a demokratapárti jelöltek elsöprő győzelmet arattak: a 452 helyből összesen 392-őt nyertek meg, ami arra utal, hogy a város lakosságának jelentős része a tüntetések oldalán áll a Peking-párti kormányzattal szemben. A vasárnapi megmozdulás, amelynek azt a címet adták, hogy "Ne feledjük, miért kezdtük", azt az üzenetet hordozta, hogy a demonstrálók a választási győzelem után sem hagynak fel akcióikkal, egészen addig, amíg követeléseiket nem teljesítik - írja a SCMP.
A jövő héten hetedik hónapjába lépő tüntetéshullámot eredetileg egy azóta visszavont, a Kínának való kiadatást lehetővé tévő tervezet váltotta ki. Azóta a konkrét követelések között olyanok is szerepelnek, mint a rendőri túlkapások független kivizsgálása - amire nem hajlandó a kormányzat -, valamint a Pekinghez lojális  Carrie Lam kormányzó lemondása. Követelik továbbá az események "zavargássá" minősítésének visszavonását a rendkívüli, jogokat korlátozó intézkedésekkel együtt, az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátását, valamint az általános választójog bevezetését.
Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.

Trump és ügyvédei nem vesznek részt a képviselőházi meghallgatáson

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:16
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök jogi tanácsadója közölte: Trumptól és munkatársaitól „nem várhatják el tisztességgel, hogy részt vegyenek egy olyan meghallgatáson, amelynek a tanúit még nem nevezték meg”.
Donald Trump amerikai elnök és ügyvédei nem vesznek részt a képviselőház bizottsági meghallgatásán – közölte vasárnap este a Fehér Ház abban a levélben, amelyet Jerrold Nadlernek, az elnök közjogi felelősségre vonását előkészítő egyik bizottság, az igazságügyi bizottság elnökének küldött. Pat Cipollone, az elnök jogi tanácsadója az MTI összefoglalója szerint a levélben azt írta:
Donald Trump munkatársaitól „nem várhatják el tisztességgel, hogy részt vegyenek egy olyan meghallgatáson, amelynek a tanúit még nem nevezték meg”.

A tanácsadó azzal is érvelt, hogy „egy akadémikus vitára szóló meghívó” nem biztosítja az elnök számára „a tisztességes eljárásnak még a látszatát sem”.
„Ilyen körülmények között nem áll szándékunkban részt venni a szerdai meghallgatásokon”

– szögezte le Cipollone.

A tanácsadó egyben közölte azt is, hogy a további meghallgatásra vonatkozó, december 6-i határidővel adandó válaszát a Fehér Ház külön levélben közli majd. A szóban forgó meghallgatást szerdán tartják, s az eddigiekkel ellentétben nem a hírszerzési bizottság vezetője, Adam Schiff vezeti majd, hanem Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke. Mivel a képviselőházban demokrata többség van, a bizottsági elnökök is demokrata párti politikusok. Nadler vasárnapig adott határidőt az elnök jogászainak, hogy közöljék, részt vesznek-e a meghallgatáson. A képviselőház három bizottsága – az igazságügyi, a hírszerzési és az ellenőrzési – együttesen tart meghallgatásokat az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárásának (impeachment) keretében. A demokraták azért indították meg az eljárás részét képező meghallgatásokat, mert úgy vélik, hogy Donald Trump elnök és ukrán partnere, Volodimir Zelenszkij júliusban folytatott telefonbeszélgetésében az amerikai elnök saját választási céljai érdekében szorgalmazta korrupcióellenes vizsgálat megindítását Ukrajnában a demokrata párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter ukrajnai üzleti ügyeiben. Hunter Biden akkor lett a Burisma ukrán olaj-és gázipari cég igazgató tanácsának tagja, amikor apja az Egyesült Államok alelnöke volt. A hétvégén a Breitbart News című jobboldali lap Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnököt idézte, aki szintén a Burisma igazgatósági tagja. Kwasniewski Varsóban az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta: Hunter Bident az apja miatt választották be az igazgatótanácsba.
„Akinek nincs neve, az egy senki, Bidennek lenni nem rossz. Ez egy jól csengő név”

– fogalmazott a lengyel baloldali politikus.

Hozzáfűzte: Hunter Biden teljes jogú igazgatósági tagja volt a cégnek, jóllehet korábban semmi tapasztalata nem volt az energetikai ágazatban, és az öt év alatt, amíg igazgatótanácsi tag volt, egyetlen alkalommal sem látogatott el Ukrajnába.

Mi az az impeachment?

Az amerikai elnök elleni vádemelési (impeachment) eljárás kétlépcsős. Először a képviselőháznak kell szavaznia az egyes – kiemelt súlyú bűncselekményekre utaló – vádpontokról, és azokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a jelenlévők egyszerű többsége megszavazta. Azt, hogy az elnök valóban elkövette-e azokat a cselekményeket, amelyekkel megvádolták, már a szenátus mondhatja ki, a jelenlévők kétharmados többségével. Ilyenkor a szenátus ülésén nem az alelnök, hanem a Legfelső Bíróság elnöke elnököl. Ha az elnök bűnösségét kimondták, a szenátus újabb szavazással dönthet a hivatalvesztésről. Az elnököt azonban nemcsak impeachmenttel, hanem más módon is el lehet távolítani hivatalából: a 25. alkotmánymódosítás értelmében az alelnök és a kormánytagok többsége közölheti a törvényhozással, hogy az elnök nem képes hivatala ellátására. Ebben az esetben a kongresszus (vagyis a törvényhozás mindkét háza) – kétharmados többséggel – felmentheti az elnököt. Az impeachment eszközéhez eddig csak nagyon ritkán nyúltak Amerikában. Először 1868-ban indítottak ilyen eljárást Andrew Johnson ellen. A fő vád az volt vele szemben, hogy törvényszegő módon eltávolította hivatalából Edwin McMasters Stanton hadügyminisztert. Az elnök elmarasztalásához szükséges többség azonban a szenátusban nem jött össze. Legközelebb 1974-ben merült fel az impechment kérdése, Richard Nixon republikánus elnökkel szemben, a Watergate-botrány miatt. Az ügy a washingtoni Watergate-házban a demokraták egyik irodájába történt betörés elkövetőinek a lebukásával pattant ki, és a kormányzat bárhogyan is próbálta eltussolni az egészet, a szálak mind egyértelműbben a Fehér Házba vezettek. Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságában megszavazták az impeachment eljárást az igazságszolgáltatás akadályozása, a hatalommal való visszaélés, valamint a kongresszus semmibe vétele miatt. Az ügyet már a plénum elé utalták, amikor Nixon lemondott az elnökségről, és így megúszta a tulajdonképpeni eljárást, valamint a bizonyosan rá váró elmarasztalást. Utódától, korábbi alelnökétől, Gerald Fordtól pedig büntetőjogi kegyelmet is kapott. A demokratapárti Bill Clinton ellen 1998 decemberében indult impeachment eljárás annak nyomán, hogy az elnök „helytelen viszonyt” folytatott Monica Lewinsky fehér házi gyakornoknővel, és ezt hosszú ideig letagadta. A vád nem maga a házasságon kívüli kapcsolatra vonatkozott, hanem arra, hogy Clinton „hazudott az amerikai nemzetnek” – voltaképpen teljesen mindegy, hogy milyen kérdésben. A hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozásának vádpontjában az elmarasztalás a szenátusban bukott el.

Szerző

Szabad szemmel: Németországban is gondok vannak, de Magyarországon villámgyorsan söprik félre a jogállami elveket

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:15

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 2.
Washington Post A vezércikk súlyos gondnak nevezi, hogy az amerikai elnök ellen folyó alkotmányos vádemelési emelési eljárásban diplomáciai vákuum keletkezett Ukrajna kapcsán, noha annak kormánya kemény küzdelmet folytat a járványos korrupció visszaszorítására, valamint az Oroszországgal vívott háború befejezésére. Az elemzés ott látja a fő bajt, hogy az Egyesült Államok elvben támogatja Kijevet a demokrácia megvédelmezésében, továbbá Washington stratégiai érdeke az orosz terjeszkedés feltartóztatása, csak éppen nincs, aki irányítsa a kétoldalú kapcsolatok alakítását. Az utóbbi két évben ugyanis a Donald Trump keltette káosz nyomán minden felelős illetékes lemondott, vagy kiérdemelte az amerikai elnök rosszallását, miután vallomást tett a törvényhozási vizsgálat során. Márpedig Volodimir Zelenszkij döntő lépésre készül: egyrészt megállapodást akar tető alá hozni a Valutaalappal, és ehhez szakítania kellene egy oligarchával, aki támogatta a kampányát. Azon kívül az ukrán elnök igyekszik visszaszerezni az államnak az ország legnagyobb bankját. Továbbá egy hét múlva találkozik Vlagyimir Putyinnal, valamint Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal a békemegállapodás ügyében. Ebben a helyzetben a politikusnak még mindig nincs meghívása a Fehér Házba, azon kívül Trump azt a hamis vádat ismételgeti, hogy Kijev 3 éve beleavatkozott az amerikai választásokba. A gond ott van, hogy a francia és német vezető várhatóan engedményt sürget Zelenszkijtől, mert akkor javulhatna Európa viszonya Moszkvával. Az orosz államfő viszont a kelet-ukrajnai területhódítás elfogadását igyekszik kicsikarni. Ebben a helyzetben az USA-nak részt kellene vennie a békefolyamatban, mégpedig Mike Pompeo külügyminiszter személyes szerepvállalásával. Különben csak még nagyobb lesz a kár, amit Trump okozott Ukrajna függetlenségének.
FT Az új Bizottság ugyan nagy dolgokra készül a klímaváltozás, a kutatás és az európai védelem ügyében, hogy erősödjön az EU helye a világban, csak éppen a kemény költségvetési vita alighanem megnyirbálja ezeket a terveket. A soros finn elnökség ma teszi közzé a következő hét évre vonatkozó pénzügyi kereteket, de a felosztás kapcsán akkorák az ellentétek, hogy az idén nem is várható semmiféle megállapodás. A takarékos államok a németekkel az élen azt akarják, hogy a tagországok a GDP 1 %-át adják be a közösbe, mégpedig arra hivatkozva, hogy ez az öt kormány állja már most is a közösség nettó kifizetéseinek felét, és ez az összeg 2027-re elérheti akár a háromnegyed is. A Bizottság 1,11 %-ot, az EPÖ 1,3 %-ot javasol. A másik oldalon a franciák, spanyolok, lengyelek és litvánok ellenzik, hogy egyes nagy tagok továbbra is visszatérítést kapjanak. Darvas Zsolt a brüsszeli Bruegel Intézettől azt mondja, szűklátókörű megközelítés a nettó pénzmozgásokra összpontosítani, de a vita akár egy évig is elhúzódhat. A Bizottság viszont azon van kiakadva, hogy egyes javaslatok értelmében az agrár-, illetve felzárkózási támogatásokat kellene erősen visszafogni. Utóbbi hallatán Kelet-Európa árulást kiált. Egy román EP-képviselő szerint a Nyugat azzal áltatja a világot, hogy milyen nagyvonalúan segíti Keletet, benne az olyan hálátlan politikusokkal, mint Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, ám arról hallgat, hogy a segítség összege messze elhalványul a nyugati cégek keleti profitja mellett. A kontinens két fele közötti ellentétek jól nyomon követhetőek a klímacélok kapcsán. A Bizottság karbon semlegességet követel a tagoktól 2050-re, de a lengyelek, csehek és magyarok attól félnek, hogy ez túl nagy anyagi veszteségeket okoz gazdaságuknak. Brüsszel épp ezért pótlólagos alapot tervez, csak éppen Közép-Európa kevesli annak összegét. Azon kívül elutasítja, hogy a mezőgazdasági és a kohéziós alapokból csoportosítsanak át pénzeket, mondván, hogy azok mindkét területen az éghajlatváltozás megelőzését is szolgálják.
Die Welt A hamburgi Tartományi Főbíróság elnöke úgy látja, hogy Németországban is gondok vannak a jogállammal, ám az még semmi ahhoz képest, ami az USA-ban, Lengyelországban és Magyarországon történik, hiszen ott villámgyorsan félresöprik a jogállami elveket. A populisták mindig arra hivatkoznak, hogy a nép gyakorolja a hatalmat, választja meg a parlamentet. A törvényhozás által kijelölt miniszterelnöknek pedig a nép akaratát kell a gyakorlatba átültetnie. Ám aki e kettő, vagyis a kormányfő és a parlament ellen fordul, az a népfelség elvével kerül szembe. Ily módon jogos ellene fellépni. Ezzel legitimálják azután az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, a szólás- és sajtószabadság korlátozását. Ezt azonban a németek nem akarhatják, ellenkezik az Alkotmányukkal, teszi hozzá a 66 éves Friedrich-Joachim Mehmel, aki a jövő hónap végén, csaknem 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonul. Kiemeli ugyanakkor, hogy a németek is mind kevesebb bizalommal viszonyulnak a jogállamhoz, bár az még mindig jól működik, egy-két esetet leszámítva. Ám aki azt állítja, hogy itt rendszerszintű csődről van szó, az azok malmára hajtja a vizet, akik, a populista politikusokat is ideértve, a saját céljaikat követve meg akarják rendíteni az egész szerkezetet. A bíróságok gyakran élnek át politikai támadásokat, pedig nekik a jogot és a törvényeket kell érvényesíteniük. Ugyanakkor a korszerű technika, a közösségi média az álhírek terjesztőinek kezére játszik, a főbíró ezt digitális populizmusnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy a politikának nagyon oda kell rá figyelnie. Azaz komolyan kell vennie az aggályokat és az érzelmeket, ugyanakkor nem engedheti meg a tabuk lebontását. A határokat egyértelműen meg kell vonni. A szólásszabadság nevében sem lehet sértegetni, rágalmazni, vagy bizonyos nacionalista retorikát alkalmazni. A bíróságoknak pedig jobban meg kell magyarázniuk a nagyközönség számára, hogy bizonyos esetekben milyen ítéleteket milyen indokkal hoztak meg, nehogy véleményük ellentétbe kerüljön az emberek jogérzetével. Vállalni kell a vitát is. De az igazságszolgáltatás nem mutogathat ujjal a politikára és a népre, mert akkor elvesztené függetlenségét.
The Times A meghirdetett állami támogatások hatására megugrott Magyarországon a házasságkötések száma. Az ország lakossága minden évben hozzávetőleg 40 ezer fővel csökken, a kormány azonban meg akarja fordítani ezt az irányzatot. Ennek érdekében Orbán Viktor két évi átlagkeresetnek megfelelő összeget kínál az újonnan házasodott vegyes pároknak, ahol a nő még nincs 41 éves. Ha öt éven belül gyerekük születik, törlik a kamatot, ha három utód is lesz, akkor leírják az egész kölcsönt. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi egy évben 29 %-kal többen járultak az anyakönyvvezető elé, mint korábban. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik külföldről jönnek esküdni, mert vonzzák őket a történelmi helyek és az alacsony költségek.
Szerző