Farkas Flórián tökélyre vitte az időhúzást

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:20

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A Lungo Drom fideszes elnöke még mindig nem vette át az Országos Roma Önkormányzatban elnyert mandátumát. Abszurd módon a jogszabály nem is kötelezi rá.
Farkas Flórián későbbi időpontban veszi át megbízólevelét – hangzott el múlt hétfőn a Ludovika téren, a közszolgálati egyetemen tartott rendezvényen. Az új Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) 47 képviselője közül egyedül ő hiányzott az ünnepélyes eseményről. Az ORÖ alakuló ülése ma, kedden kora délután lesz a Dohány utcában, a testület budapesti székházában – minden jel szerint Farkas Flórián nélkül. A Nemzeti Választási Iroda ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Lungo Drom elnöke mindeddig nem jelentkezett az ORÖ-tagságát igazoló dokumentumért. Furcsa módon nincs olyan törvény, amely előírná, hogy ennek milyen határidőig kellene eleget tennie. Így elvileg akár az is előfordulhat, hogy a következő nemzetiségi választásig betöltetlen marad az általa elnyert mandátum. Farkas Flóriánnak, ahogyan arról már többször írtunk, az összeférhetetlenségi szabályok miatt döntenie kell, hogy az ORÖ-ben folytatja, vagy marad fideszes képviselőként az Országgyűlésben. Előbbi esetben mentelmi jogát is elveszítené, miközben a nevével fémjelzett romaprogramok ügyében elhúzódó nyomozások zajlanak. Az ORÖ háza táján már csak ezért is tényként kezelik, hogy Farkas Flórián, ha rajta múlik, ragaszkodni fog parlamenti mandátumához. Az erőviszonyok alapján úgy látszik, az ORÖ elnöki posztjára hiába is pályázna. Bár az általa vezetett Lungo Drom megnyerte az országos roma választást, a testületben nem szerzett többséget. A másik három szervezet – a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), a Phralipe és a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) – tartja magát ahhoz a korábbi megállapodásához, hogy nem köt szövetséget a Lungo Drommal. (A Lungo Dromnak 20, a Firosznak 18, az RPM-nek 5, a Phralipének 4 képviselői helye van az ORÖ-ben.) Farkas László, a Firosz elnöke nemrég azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a Lungo Drom próbál magához átcsábítani képviselőket más szervezetektől, „közvetítőkön keresztül sokmilliós ajánlatok röpködnek”. Farkas László szerint ezek a próbálkozások azóta sem jártak eredménnyel. „Nagy bajban lehetnek” – tette hozzá. Nemrég ugyanis őt is megkeresték, és felajánlották számára, hogy a Lungo Drom támogatásával legyen az ORÖ elnöke. Csakhogy a hármas szövetség már megegyezett abban, hogy a Firosz színeiben politizáló Agócs Jánost jelöli az elnöki posztra. Farkas László ezért köszönte szépen, de nem élt a lehetőséggel. A Firosz vezetőjének közlése szerint már nem is az a kérdés, hogy a Lungo Dromnak sikerül-e valakit átcsábítania, hanem inkább az, hogy a Lungo Dromtól hányan csatlakoznak a hármas szövetséghez. Farkas László elmondta, hogy az alakuló ülésre készülődve a Lungo Drom több politikusa is kinyilvánította: az ORÖ-s elnökválasztáson a firoszos Agócs Jánosra fog szavazni.  

Válaszra várva

Mivel Farkas Flórián lapunk kérdéseire eddig nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy átveszi-e ORÖ-s megbízólevelét, a parlamenti sajtóirodához fordultunk. Kövér László házelnöktől szerettük volna megtudni, a fideszes roma politikus jelezte-e felé, hogy megválik országgyűlési mandátumától. Kérdéseket küldtünk a Fidesznek is. Kíváncsiak voltunk rá, akár a parlamenti frakcióban, akár más döntéshozó fórumon született-e (ha igen, milyen tartalmú) döntés arról, hogy Farkas Flórián hol folytassa politikai pályafutását. Eddig sem a házelnök, sem a Fidesz nem reagált megkeresésünkre.

Szerző

Itt vannak az új PISA-eredmények: mélyrepülés után enyhe javulás

Publikálás dátuma
2019.12.03. 09:19

Fotó: Shutterstock
Csak minimálisan teljesítettek jobban a magyar diákok a legutóbbi PISA-mérésen, a nemzetközi átlagot továbbra sem sikerült meghaladniuk. A hazai iskolarendszer elérte a mélypontját.
A magyar tanulók jobban teljesítenek a 2015-ös eredményekhez képest, a 2018-as PISA-mérés kedden publikált eredményei szerint mindhárom mérési területen (a szövegértésben, matematikában, természettudományban) is javult a teljesítményük – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) győzelmi jelentésében. És valóban: szövegértésből 6 ponttal, matematikából 4 ponttal, természettudományokból ugyancsak 4 ponttal szereztek többet diákjaink most, mint 2015-ben. Az Emmi arra már nem tért ki, hogy ez az alig érzékelhető javulás súlyos visszaesés után következett be: míg 2000-2009 között a magyar diákok teljesítménye lényegében stagnált, 2012-re meredeken csökkent, a mélypontot pedig a 2015-ös mérés hozta el, ekkora tanulóink minden területen mintegy 20 pontos eredményromlást produkáltak a 2009-es és az előtti állapotokhoz képest. Ha a tavalyi mérés után még ennél is rosszabb teljesítményekkel kellett volna szembenézni, az már a hazai iskolarendszer teljes bukását jelentette volna. A PISA (Programme for International Student Assessment, magyarul „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) az egyik legtekintélyesebb nemzetközi mérési rendszer, amit a Gazdasági Együttmáködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) indított útjára az 1990-es évek végén. A mérést háromévente végzik az OECD-országok és a PISA-hoz csatlakozó partnerországok 15 éves diákjai között. A 2018-as mérésen 79 ország mintegy 600 ezer diákja vett részt, Magyarországon 250 iskola mintegy 5100 tanulója töltötte ki a mostanra már teljes mértékben digitalizált teszteket. A feladatok nem a középiskolások lexikális tudását mérik, hanem azt, tudásukat hogyan tudják – tudnák – hasznosítani a valós életben. A tavalyi mérésen a kínai, az észt, a kanadai, a finn és az ír diákok teljesítettek a legjobban, a legalacsonyabb pontszámokat a Fülöp-szigeteki, dominikai, koszovói, libanoni és marokkói 15 évesek érték el. Magyarország a középmezőnybe tartozik csakúgy, mint például Olaszország, Litvánia, Oroszország vagy éppen Izland. Régiós összehasonlításban Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Horvátország megelőzött minket, de rosszabbul teljesítettek a magyaroknál a szlovák, román és szerb diákok. A szövegértés területén 476 pontot értek el a magyar diákok a 2015-ös 470-hez képest (az OECD-átlag 487 pont). A 2009-es teszteken még 494 pontot sikerült megszerezniük. Matematikából 481 pontot szereztek (OECD-átlag 489 pont), ami néhány ponttal jobb, mint a 2015-ös 477 pontos eredmény, de 9 ponttal még mindig elmarad a 2009-es teljesítménytől. A természettudományi feladatokban ugyancsak 481 pontot sikerült elérniük (OECD-átlag 489 pont), míg a 2015-ös mérésen 477-et. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ezen a területen volt a leglátványosabb: 2009-ben és az azt megelőző években is 500 pont felett teljesítettek a magyar diákok. Nagy a szórás a kiválóan és a rosszul teljesítő tanulók között, a különböző tudományterületeken a magyar diákok mintegy negyede az alulteljesítők közé került. A szövegértési feladatokban a magyar 15 évesek 25,3 százaléka szerzett 407 pontot vagy annál kevesebbet (OECD-átlag 22,7 százalék). A matematika terén 25,6 százalék a gyengén teljesítők aránya (itt az alsó határt 420 pontnál húzták meg), az OECD-átlag 24 százalék. A természettudományi feladatokban 24,1 százalék szerzett alacsony pontszámokat (OECD-átlag 22 százalék). 
Radó Péter

Az államtitkár örül az eredményeknek

– A PISA nem a magyar tanulók legsikeresebb mérése, a hazai diákok általában azokban a mérésekben szerepelnek jobban, ahol a konkrét iskolai tudást mérik. A PISA-ban általában alulteljesít a magyar oktatás – erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt a PISA-eredmények Emmiben tartott értékelésén. Ennek ellenére a mostani eredményeket pozitívnak ítélte, szerinte az enyhe javulás mögött egyértelműen megjelennek a kormány oktatáspolitikai intézkedései. Szerinte örömre ad okot, hogy a magyar diákok az OECD-átlagokhoz közeli eredményeket produkáltak. Kiemelte, hogy évről évre csökken a családi háttér hatása az iskolai teljesítményre: a 2018-as mérés szerint a teljesítménykülönbségek 19,1 százalékát ez magyarázza, ami egyértelmű javulás a 2009-es 26 százalékhoz képest. Szerinte ez az iskolák központosításának köszönhető, aminek volt egy „középre húzó” hatása. Azt már nem tette hozzá, hogy a PISA-jelentés arra is kitért: az iskolai elkülönülés mértéke egyre nő Magyarországon, a rosszabb szociális hátterű gyerekek szegregált intézményekbe kényszerülnek, teljesítményük pedig több mint 100 ponttal is elmaradhat jobb helyzetben lévő társaikétól. Az államtitkár pozitívumként említette azt is, hogy a magyar diákok 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanáraik szeretnek tanítani (az OECD-átlag 74 százalék). Kitért arra is, Magyarországon alacsony, 12 százalék az iskolai lógások aránya, míg az OECD-átlag ebben a tekintetben 21 százalék.

Szerző
Frissítve: 2019.12.03. 14:33

Háborognak a bírók: gyomorforgató a Handónak írt búcsúlevél

Publikálás dátuma
2019.12.03. 08:00

Mint a skarlátbetű, úgy fog rajtuk életük végéig virítani ez a szégyenteljes levél – fogalmazott indulatosan egy észak-magyarországi városban dolgozó bíró arról a Handó Tündének küldött levélről, amelyet 24 ítélőtáblai és törvényszéki elnök írt. Ebben hosszan hálálkodnak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leköszönő elnökének, az alkotmánybírónak kinevezett Handó Tündének az elmúlt nyolc éves munkájáért.  „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szereppel vetted ki a részed” – kezdődik a levél, s hasonló szervilizmussal folytatódik tovább, dicsérve Handó munkáját, támogatását, iránymutatásait. Azzal fejeződik be: „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk”. A levél nem csak stílusa miatt verte ki sok bírónál a biztosítékot, hanem tartalma miatt is, hiszen a Handó-korszakot ellentmondásos ügyek kísérték végig. A volt elnök – aki Szájer József fideszes EP-képviselő felesége – folyamatosan harcban állt az Országos Bírói Tanáccsal és a Magyar Bírói Egyesülettel a kinevezési gyakorlat miatt. Az Európai Bírói Egyesület (EAJ) munkacsoportot küldött Magyarországra, hogy megvizsgálja a magyar igazságszolgáltatás helyzetét. Megállapították, hogy túlságosan nagy az OBH hatalma, Handó több esetben túllépett jogkörein, tevékenysége miatt alkotmányos válsághoz közeli helyzet alakult ki a hazai igazságszolgáltatásban. – Gyomorforgató a levél, már csak azért is, mert pontosan tudom, mi a véleménye a törvényszéki elnökünknek az OBH-ról és Handóról, mégis ott a neve az aláírók között. Kizárt, hogy a szignója saját elhatározásából került oda – jelentette ki egy dunántúli törvényszéken dolgozó bíró. – Igaz, hogy sok jelenlegi vezető Handónak köszönheti a posztját, de ennyire nekik sem kellene lemenniük kutyába – jelentette ki másik dunántúli bíró, és hozzátette: – Ilyen leveleket Rákosi Mátyásnak küldtek anno a sztahanovista brigádok. Szavai szerint az OBH-elnök regnálás alatt durván megosztotta a hazai bírói társadalmat, s még távoztában is képes egy újabb, óriási foltot ejteni a szakma becsületén. – Önmagát minősíti az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök levele – mondta egy aktív bíró, korábbi bírósági vezető. Amikor először a sajtóban olvasta a szöveget, azt hitte, hogy egy vicc, s szerinte kollégáinak többsége is így kezelte: nem vette komolyan. Ez nem olyan ügy, amibe bele kellene állni, tette hozzá, ennél sokkal fontosabb problémák vannak, például a bírák januártól beharangozott béremelése, amivel különösen a bírósági vezetők járnak jól. Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács szóvivője, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája, az egyetlen névvel nyilatkozó bíró úgy fogalmazott a 444-nek: "ilyen stílusban az 1950-es években, a Szovjetunióban beszéltek egyes vezetőkről. Amikor elolvastam, hogyan hálálkodnak Handó Tündének, elszégyelltem magam magyar és európai bíróként is." A levelet mind a 20 hazai törvényszék elnöke és az öt ítélőtábla közül négynek a vezetője írta alá. Egyedül Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének hiányzik az aláírása, ő információnk szerint betegszabadságon van, erre hivatkozva nem vett részt a múlt hétre a Budapestre hívott bírósági vezetők találkozóján. Az egyébként Handó híveként elkönyvelt Ribai egyes információnk szerint nem véletlenül maradt távol, felmérhette, bírósági karrierjének nem biztos, hogy jót tesz a mostani aláírás. Amúgy mind a 24 bírósági vezetőt Handó Tünde nevezte ki posztjára, ahogy az őket összehívó Répássy Árpád is nála pályázott sikeresen az OBH-elnökhelyettesi állására. A közleményt, stílusa alapján Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke fogalmazhatta, ő "élőben" is így beszél. Arról, hogy ki volt a szerző, milyen indíttatásból született a levél, és volt-e bármiféle nyomás az aláírókon, megkérdeztük az érintett törvényszéki és ítélőtáblai elnököket. Érdemi választ sehonnan sem kaptunk. Volt, ahonnan vissza sem jeleztek, másutt az ígérték, épp az OBH válaszol majd, a kecskeméti és a debreceni törvényszék pedig leszögezte: az elnök nem kíván az általunk felvetett kérdésekre válaszolni.

Új jelölt az OBH élére

Áder János köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára Senyei György Barna bírót javasolta hétfőn – szúrta ki az Index az Országgyűlés honlapján. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári tanácselnöke. A köztársasági elnök jelöltjéről ezek után a parlament dönt, a megbízás 9 évre szól.

Témák
bíróságok