Szabad szemmel;külföldi lapszemle;

2019-12-05 06:47:47

Szabad szemmel: Trump ügyvédje pont Budapesten kavart az egész botrány kulcsfigurájává vált ukrán ügyésszel

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 5.

New York Times

Miközben szorul a hurok az amerikai elnök körül az alkotmányos vádemelési eljárás során, személyes ügyvédje két napja minden előzetes bejelentés nélkül Budapesten találkozott azzal a volt ukrán ügyésszel, aki az egész történet egyik kulcsfigurájává lépett elő, valamint két másik egykori ukrán tisztségviselővel is. Hogy miért éppen a magyar fővárosban, az e pillanatban nem világos, mert utána továbbment Ukrajnába, de ha már itt volt, akkor Guilianit vendégül látta egy vacsorára az Egyesült Államok nagykövete. A jogász felmentő bizonyítékokat igyekszik gyűjteni a Biden-ügyben, hiszen az egész botrányt az robbantotta ki, hogy úgy néz ki: a Fehér Ház gazdája megzsarolta az ukrán államfőt, mert arra akarta rávenni, hogy az szolgáltasson adatokat volt alelnök és a fia ukrajnai üzleti ténykedéséről.

Az utazás másik célja az volt, hogy egy konzervatív tengerentúli kábeltévé további részeket forgasson ahhoz a dokumentumfilm-sorozatához, amely Trump igazát próbálja bizonyítani. Olyanokat szólaltat meg, akiket a vizsgálatot irányító demokraták nem hívtak meg tanúként. Ám a budapesti és kijevi látogatás aggályokat váltott ki a washingtoni Külügyminisztériumban, hiszen Guiliani nyakig benne van az ügyben. Ő azonban semmi rosszat nem lát a dologban, mert szerinte csupán a védence érdekében jár el a hamis vádak megcáfolására. Azt azonban nem árulta el, Trump tud-e a próbálkozásról.

A jelentés hozzáteszi, hogy a nagykövet Trump és a jogász régi barátja, illetve munkatársa, aki a tekintélyelvű Orbán Viktor kegyeit keresi. Utóbbi pedig a májusban, a Fehér Házban tett látogatás során muníciót szállított az elnök ukránellenes nézeteihez.  

Financial Times

A hongkongi egyetem Európa-tanszékének egyik tanársegéde ellenvéleményt jelentett be az EBRD vezető közgazdászának minap megjelent cikkével szemben, miután az arra hívta fel a figyelmet, hogy a kelet-európai államoknak javítaniuk kell a kormányzás szintjén a demokrácia védelmében, illetve a népességszám csökkenésének megállítására, különben sosem érik el a nyugati jólétet. Az olvasói levélben Stefan Auer elismeri: lehet, hogy Orbán Viktor valóban az illiberális demokrácia bajnokának szerepében tetszeleg, ám Gyurcsány Ferenc az őszödi beszédben elismerte, hogy elkúrták, mert a gazdasági reformok helyett csak hazudtak. Vagyis ennyit a jó kormányzásról, miközben a rendszerváltást követően két évtizeden át kedvezően alakult a magyar növekedés.

Azon kívül a demográfiai gondokat nem a populizmus okozza, hanem az, hogy az uniós tagság folytán bárki elköltözhet máshová, ahelyett, hogy odahaza küzdene a jobb jövőért. Ennél fogva a demagóg vezetők kisebb ellenállásba ütköznek saját országukban.  

Economist

A liberalizmus híveinek életük legfontosabb harcára kell készülniük, ha meg akarják védeni a nyílt társadalmat. Erre figyelmeztet egy amerikai történész, akinek most jelent meg könyve „Mi a liberalizmus? Egy nemes eszme múltja, jelene és ígérete” címmel. James Traub az interjúban rámutat, hogy napjainkban az emberi méltóság és szabadság folyamatos támadásoknak van kitéve, veszélybe került az igazság eszménye. Merthogy a világban nulla összegű játszmákban gondolkodnak. Így pl. annyi migráns próbál meg bejutni a liberális társadalmakba, hogy az megrémítette az ott élőket a saját jövőjük miatt.

Azon kívül az ésszerű liberális gondolkodásmódot veszélyezteti, hogy egyre inkább elvész a hit a tudomány, a tények, a tapasztalok és a magának a józan észnek az elveiben. Az olyan vezetők, mint Trump és Orbán egyszerű válaszokat kínálnak a polgárok gazdasági és kulturális aggodalmaira. Azért győznek, mert a közönségük immár nem fogadja el az értelmes válaszokat. Lehet érte okolni a közösségi médiát, vagy saját magunkat. A szerző a liberalizmus megmentésére – legalábbis angolszász területen – azt javasolja, hogy meg kell reformálni a felsőoktatást, a szakmai képzést, emelni kell a minimálbéreket, meg kell újítani a szakszervezeteket és progresszív adókkal kell csökkenteni az egyenlőtlenségeket. De hogy az értelem miként nyerheti vissza az emberek bizalmát, arról fogalma sincsen.  

Süddeutsche Zeitung

A legfontosabb francia külpolitikai elemző intézet igazgatóhelyettese nem hiszi, hogy Marcon legutóbbi kijelentései akár a NATO, akár az EU javára válnának. Bruno Tertrais, a Stratégiai Kutatások Alapítvány képviseletében még akkor is fenntartja véleményét, ha a jelek szerint Trump a minap éppen azért nyilatkozott kedvezően a katonai szövetségről, mert előzőleg a francia államfő agyhalottnak minősítette azt. Ám ügy tűnik, hogy a szövetség jól van, csak éppen a transzatlanti kapcsolatok küszködnek nehézségekkel. Minden bizonnyal éppen erre utalt a francia politikus – mutat rá az interjúalany.

A szakértő nem ért egyet azzal, hogy Macron közeledni kíván Oroszországhoz és hogy szerinte nem Moszkva az ellenség, hanem a terrorizmus. Meg hogy egyébként is Kína jelenti a nagy veszélyt, ezért az oroszokat vissza kell venni az európai népek családjába. Az ilyen véleménnyel nem lehet megnyerni Közép- és Kelet-Európa támogatását. Mert lehet, hogy Magyarország és Törökország helyesli, meg még egy-két déli állam, de az biztos, hogy a többség mást gondol a NATO-ban. Azon kívül amíg olyan kiszámíthatatlan államférfiak vannak hatalmon, mint Trump és Erdogan, illetve Macront is ideszámítva ennyire rombolnak, addig aligha lehetséges az egyetértés a szervezeten belül. Az európai védelmi képesség megteremtésének ötlete ugyanakkor mindaddig életképtelen, amíg a németek nem hajlandóak érdemi katonai szerepvállalásra.