A piaci várakozásokat és a szeptemberi növekedést is felülmúlva bővült októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma – derült ki a KSH legfrissebb adataiból. A 6,2 százalékos növekedés az Európai Unióban a második legmagasabb adat (csak Románia előz meg minket). Az élelmiszerek forgalma 3,4, az üzemanyagoké 5,4, a nem élelmiszereké pedig 9,8 százalékkal nőtt, vagyis a növekedés motorját egyértelműen a tartós fogyasztási cikkek jelentik. Ez az adat az első, amely az utolsó negyedév gazdasági teljesítményéről mutat képet, az elemzők pedig ez alapján erőteljesebb növekedésre számítanak, míg a kiskereskedelemben éves szinten is 6 százalék feletti többletet várnak.
A megnövekedett igényeket azonban egyre nehezebben tudják kiszolgálni a bolti dolgozók, pedig még csak most veszi majd igazán kezdetét az ünnepi bevásárlási szezon. A munkaerőhiány egyes üzletekben már olyan jelentős, hogy mérhető veszteségeket okoz a forgalomban is. A tavalyi aranyvasárnapon az egyik élelmiszeráruházban több mint 60 telepakolt, majd magára hagyott bevásárlókocsit szedtek össze a dolgozók, benne mintegy 4 millió forint értékű áruval – említ egy példát Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. De nemcsak az ünnepek előtt, hanem egy sima hétköznapon is számtalan magára hagyott kosarat és bevásárlókocsit, illetve benne rejlő árut kénytelenek visszapakolni a dolgozók. A vásárlók egy része ugyanis nem hajlandó kivárni a hosszúra nyúlt sorokat. A szakszervezet ezért már egy ideje ezeken a példákon keresztül is igyekszik bemutatni a munkáltatóknak: nem csak a dolgozók számára jelent tarthatatlan állapotokat a munkaerőhiány.
Karsai Zoltán azt mondja: azok az áruházláncok vannak most nehéz helyzetben, amelyek nem látták be, hogy a régi dolgozóikat meg kell becsülniük, és ezt anyagiakban is ki kell fejezniük. Ezek a kereskedelmi szakmában jártas dolgozók ugyanis fölálltak, és átmentek a magasabb fizetéseket kínáló üzletekbe. Helyükre pedig hiába hoznak most már új munkaerőt, azok zöme nem a kereskedelemből érkezik, így fogalma sincs, mire vállalkozik, s rövid idő után a valóságot megtapasztalva odébb is állnak. A régi dolgozók megtartásának fontosságát Karsai Zoltán szerint leginkább a barkácsáruházak ismerték fel, mivel ott egy új munkaerő betanítása még több időt igényel. Az élelmiszerboltokban viszont hatványozottan érződik a munkaerő hiánya, hiszen ezek az árucikkek gyorsan fogynak, az üres polcok látványa pedig riasztó lenne.
A legtöbb üzletben ezért egy-egy dolgozóra többféle feladatot is rátestálnak. Ha például túl sokan állnak sorban a pénztárnál, akkor az árufeltöltőnek is be kell ugrania a kasszába, vagy éppen fordítva, a pénztárosoknak kell besegíteniük a kiürült polcoknál. Mindez akkora feszültségeket okoz az áruházláncoknál, hogy a Magyar Nemzet szerint már egy év eleji, közös munkabeszüntetés gondolata is felmerült a dolgozókban.
A munkaadók úgy 6 ezer főre becsülik a kiskereskedelemből hiányzó munkaerő létszámát, ami a mintegy 250 ezres foglalkoztatotti létszámnak csupán a 2,4 százaléka. A szakszervezet azonban vitatja a számítás alapját képező hatékonysági modelleket, hiszen azok alapján a dolgozók „megszakadnak” a munkában. A KASZ-nak az áruházak feléből jelzik a dolgozók, hogy kevesebben vannak, mint kellene, van, ahol a hiány eléri a 20 százalékot is. Egy esetleges sztrájk kezdeményezéséről ugyanakkor még nem érkezett jelzés hozzájuk. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a munkaerőhiány komoly kihívás, jelenleg azonban bértárgyalások zajlanak, ebbe pedig nem szerencsés belekeverni a létszámgondokat is, mert egyszerre két igényre borítékolhatóan nem adnak majd pozitív válaszokat a munkáltatók.
