Már telepíti az aknákat a Fidesz az ellenzéki összefogás elé

Publikálás dátuma
2019.12.07. 06:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ősszel győztes ellenzéki együttműködés miatt a Fidesz már most 2022-re készül, és a házszabály módosításával verne éket a pártok közé.
A házszabály tervezett módosítása kapcsán a közvélemény és az ellenzék főleg azokra a változásokra figyelt az elmúlt hetekben, amelyek a parlamenti képviselők durva szankcionálásának lehetőségéről, jogaik csorbításáról szóltak. Csakhogy – miként arra a 444 felhívta a figyelmet – több olyan „akna” is van a várható módosítások között, amely alapvetően befolyásolhatja az ellenzéki politika mozgásterét. Ilyen például az a terv, amely szerint a közös listán induló pártok ezután nem alakíthatnának külön frakciót. Egy másik: egy képviselő egy ciklusban csak egy parlamenti frakció tagja lehetne, ha ebből kilép, nem csatlakozhat másikhoz. Meghatároznák azt is, hogy független képviselők nem léphetnének be egy frakcióba sem. A frakciók nem egyesülhetnének és minden képviselőcsoportnak ugyanazt a nevet kellene viselnie a ciklusban. A parlamenti logikát és szabályokat ismerve a most tervezett változtatásokkal nem a mostani ciklusban van terve a Fidesznek. Ami például a frakcióegyesülések tiltását illeti: az ellenzéknek is az az érdeke – például a parlamenti szereplések és az igénybe vehető állami támogatás miatt –, hogy minél több frakciója legyen. Épp ezért sokkal valószínűbb, hogy a kormánypárt már előretekint és az októberben sikeresnek bizonyult ellenzéki összefogás miatt megpróbálja megnehezíteni a 2022-es választásra az együttműködést. Ennek pedig egyik kulcseleme az, hogy a közös listát állító pártok nem alakíthatnának külön frakciót. Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint mindez elsőre még úgy tűnhet, mintha kedvező lenne az ellenzék számára. Az elmúlt kilenc évben ugyanis kiderült, több listával nem lehet legyőzni a Fideszt, vagy látszólag összefogásba tereli a pártokat ez a szabály. Csakhogy – mutatott rá a szakértő – valójában épp a fordítottjáról van szó. Egy példa erre: a törvényjavaslat szerint ha például a Momentum és a Jobbik közös listát állít 2022-ben, akkor kötelező közös frakcióban politizálnunk az egész ciklusban, amit vélhetően egyik fél sem tervez. Vagyis – az alkotmányjogász szerint – ezekkel a feltételekkel előfordulhat, hogy a vacilláló ellenzéki pártvezetők azt mondják: ne legyen közös lista, mert az közös frakcióval is jár. Így pedig végeredményben az történik, amit a Fidesz szeretne. A DK képviselője, Arató Gergely szerint kicsinyes dolog a Házszabály ilyen módosítása, és „az ellenzék így is meg fogja találni a megfelelő jogi formákat a hatékony együttműködésre”. A politikus úgy látja, a módosítással a Fidesz a kisebb szervezetek frakcióhoz jutását próbálhatja megakadályozni, ezzel pedig az esetlegesen megalakuló új politikai formációk dolgát megnehezíteni. A szocialista Mesterházy Attila szerint a cél nyilvánvalóan az, hogy a 2022-es választásokra megnehezítsék az ellenzéki összefogást. – Ennek ez a mostani változtatás csak az első része, a következő a választási törvény szabályainak újraírása lesz – mondta Mesterházy Attila. Úgy látja, a Fidesz az irreálisan magas büntetésekkel egyrészt megfélemlítené az ellenzéki képviselőket, másrészt megpróbálja megakadályozni a hatékony, akár szervezeti szintű ellenzéki együttműködést is a parlamentben.

Célkeresztben a Párbeszéd

A Fidesz kérdésünkre azzal indokolta a tervezett módosításokat: a függetlenként mandátumot szerzett képviselők függetlenként, a pártszínekben bejutók pedig a támogatójuk frakciójában végezzék munkájukat, mert „ez tükrözi a választói akaratot”. „Meg kell akadályozni, hogy a többletjogosultságok miatt olyan képviselők alkossanak frakciót, akikre nem szavaztak kellő számban a választók. Elejét kell venni annak, hogy egy 0 százalékos párt innen-onnan összeverbuvált képviselőkkel hozzon létre képviselőcsoportot, ahogy ez a Párbeszédnél történt” – írták. K. A.

Frissítve: 2019.12.07. 07:54

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Publikálás dátuma
2019.12.06. 21:54
A magyar sport kategória kitüntetettje, Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző és Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton újságíró vette át a díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez. Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék. A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. "Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk" - fogalmazott. Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek. "Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt" - mondta Csányi Sándor. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.
Szerző
Frissítve: 2019.12.07. 10:32

Az unió szerint lesújtó a magyarok egészségi állapota, a tárca szerint viszont csupa jó hír érkezett

Publikálás dátuma
2019.12.06. 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Bár az unió alapvetően elmarasztalóan értékelte a magyar egészségügyet legfrissebb országjelentésében, a tárca megtalálta, hogyan lehet jó híreket gyártani ebből.
A State of Health in the EU című jelentés egyebek mellett azt emelte ki, hogy 2000 óta ugyan javultak Magyarország egészségi mutatói – például nőtt az élettartam – de még mindig, szinte minden egyéb mutatóban elmaradunk más európai, de még a visegrádi országoktól is. A jelentés készítői ezt részben az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezették vissza. Mint írták: az életmóddal összefüggő kockázatok felelősek a megelőzhető halálozás feléért, évente 30 ezer magyar maradhatna életben, ha nem lenne minden ötödik ember elhízott. A túlsúly ugyanis katalizátorként hat a daganatos, és a keringési betegségek – közte a cukorbetegség kialakulására. A jelentést bemutató Guillaume Dedet, az OECD, és Federico Pratellesi, az Európai Bizottság képviseletében el is mondták, hogy rák óriási probléma a magyar emberek számára. Az egészségterhek mellett a közkiadások mind abszolút értékben, mint a GDP százalékában kifejezve messze elmaradnak az uniós átlagtól. Míg más európai országok átlagosan 2900 eurót fordítanak vásárlóerő paritáson évente egy-egy állampolgára, addig magyarokra csak 1468 euró jut. A jelentés szerint a rendszer továbbra is túlzottan kórházcentrikus, miközben az egészségmegőrzéshez az alapellátást és a megelőzést kellene hatékonyabbá tenni. A tárca maga is interpretálta a jelentést. Aszerint minden nagyon szép és jó a hazai egészségügyben. Szerintük az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra hozott országjelentése is kiemeli, hogy nőtt az élettartam, jó a védőoltási rendszer. És, hogy a javuló tendenciák az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetőek. Felidézik azt is, hogy 2010-hez képest 770 milliárd forinttal többet fordít a kormány az egészségügyre, így egyre bővülnek az ingyenes szűrővizsgálatok, a védőoltások és a gyermekek egészségesebb életmódját támogató programok. Arról egy szót sem ejtenek, hogy GDP arányosan szinte mi költjük ezen a területen a legkevesebbet, 6,6 százalékot, amiből az állami közköltés csak 4,6 százalék. A többit az állampolgárok zsebből egészítették ki. Az EU országaiban a GDP 9,9 százalékát fordítják az egészségügyre. A kormányzat közleménye szerint erősödik az alapellátás, folyamatosak a kórházfejlesztések. Továbbá – szerintük - 2011 óta hazánkban folyamatosan, az EU átlagát meghaladó mértékben csökkent az elkerülhető halálozások száma. (Ez ugyan nem olvasható ki a jelentésből, ellenben az adatok szerint míg az EU átlagában 93 ember halála lenne elkerülhető megfelelő gyógykezeléssel, addig Magyarországon 176.)
Szerző
Frissítve: 2019.12.06. 20:08