- Húsz embert simán tudnánk alkalmazni, de csak hétre kaptunk kvótát jövőre. Jelenleg is akadnak, akik más településre járnak át közmunkásnak, ők szívesen visszajönnének, de nálunk így már végképp nincs hely – mondta Schuller Tibor, Sávoly polgármestere. Azt követően kérdeztünk meg polgármestereket az egyre szűkülő közmunkaprogram-lehetőségekről, hogy lapunk birtokába jutott egy dokumentum, amelyben a Belügyminisztérium a települések vezetőit tájékoztatja a járási Start-közmunkaprogram 2020-ban várható változásairól. Ebből kiderül: a kormány tovább faragja a közmunkára szánt forintokat, így jövőre már csak 140 milliárd forint jut erre a célra. Ez 100 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé, „amennyiben kedvezőtlenebb világgazdasági folyamatok nem jelentkeznek” - írták.
A Belügyminisztérium adatbázisából kiderül, hogy míg 2016-ban 340 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben erre a célra, addig egy évvel később már csak nagyjából 320 milliárd forint jutott rá, míg a tavalyi büdzsében 225 milliárd, idén pedig 180 milliárd szerepelt ezen a tételsoron. Vagyis az elmúlt négy évben az Orbán-kormányok alatt csaknem megfeleződött a közmunkaprogramra szánt összeg, jövőre pedig még tovább csökken az erre fordítható keret. S amíg 2016 januárjában még több, mint 200 ezren dolgoztak ilyen programokban, addig jövőre ennek a létszámnak bevallottan a felével számolnak.
A közmunkások töredékét valóban felszívhatta az elsődleges munkaerőpiac, ám az áttörés csak keveseknek sikerül. Települési forrásaink szerint a peremvidékeken, ha valaki kiesik a közmunkaprogramból, az nem a gyárakban vagy üzemekben tűnik fel, hanem eltűnik a mélyszegénység bugyraiban, vagy jobb esetben megjelenik az álláskeresési támogatásra várók sorában. A Belügyminisztérium anyagában is olvasható, hogy az elmúlt időszakban megfordult a korábbi tendencia és emelkedett az álláskeresők létszáma, ugyanakkor – írták - „jelentős részük továbbra is szakképzetlen, motiválatlan, mentális, szociális vagy egészségügyi hátrányokkal küzd”. Az általunk megkérdezett polgármesterek szerint ez összefüggésben van a közmunkaprogramokra szánt keret folyamatos szűkítésével: akik a rendszerből kiesnek, ideig-óráig megjelennek ugyan az álláskeresők között, de ha fel is veszik őket normális munkahelyre, általában hamar kiderül, hogy mentálisan már nem alkalmasak, számukra - megfelelő segélyezési rendszer nélkül - továbbra is a közmunka jelenthetne egyfajta szociális védőhálót.
A kormánynak viszont eltökélt szándéka, hogy tovább szűkíti a közmunkára szánt keretet azért, hogy az elsődleges munkaerőpiacra „terelje” az embereket. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyében az idei évhez hasonlóan a „kedvezőbb gazdasági környezet miatt” jövőre sem indíthatnak közmunkaprogramot. Ebben az évben azok a települések, ahol 700 főnél többen élnek, és az egy főre vetített adóerő-képesség meghaladja a 110 ezer forintot, nem részesülhettek közfoglalkoztatási támogatásban: a 2020-as szabályokról későbbre ígértek tájékoztatást a polgármestereknek, akik attól tartanak, hogy ez a feltételrendszer is tovább szigorodhat. Kulturális közfoglakoztatást jövő év március elsejétől sehol sem tervezhetnek be a költségvetésükbe az önkormányzatok, vagyis ettől kezdve nem lehet például falusi könyvtárost ilyen címen alkalmazni, ahogy eddig tehették.
A mezőgazdasági programokban idén még bruttó 10 millió forintot tervezhettek úgynevezett beruházási és dologi költségekre – gépek javítására, eszközök beszerzésére –, jövőre azonban ez a keret a felére, bruttó 5 millió forintra csökken. A fentebb már említett Sávolyt a mezőgazdasági programok támogatásának visszavágása is kellemetlenül érinti, tervezik ugyanis, hogy a környékbeli falvakhoz hasonlóan elindítanak egy programot. - Láthatóan ennek van értelme, hiszen nemcsak normális munkát ad az embereknek, de valamennyi hasznot is hoz az önkormányzatnak – magyarázta Schuller Tibor. Eddig azért nem indítottak ilyet, mert a legmozgalmasabb időben, nyáron, sokan elmennek idénymunkára a Balatonhoz, de most azt tapasztalták, lenne annyi ember, hogy egész évben működtessék a programot. Sávoly a szomszédos Csákány és Szőkedencs példáját követné: a két északnyugat-somogyi faluban ugyanis komoly siker a mezőgazdasági program.
- A közmunkásaink nagyobb része, a tizenháromból nyolc ember dolgozik benne – mondta Németh Endre, Csákány polgármestere. – Szabad-földön és fóliában is termelünk, és éves szinten nagyjából 800-900 ezer forint haszna marad az önkormányzatnak, mondanom sem kell, mindig van helye a pénznek. A csákányi polgármester hozzátette: szerencsések, hiszen a korábbi években beszereztek minden drága eszközt, így éppen beleférnek majd a jövő évi megkurtított támogatásba.
- Az uborka támrendszere, valamint az öntözéshez a kútfúrás például sokba került, de most néhány évig nem kell hasonló beruházás – jegyezte meg Németh Endre. A program létét szerencsére nem befolyásolja, hogy csökken a támogatás, de azért – tette hozzá - tudnának a munkát megkönnyítő, modernebb gépeket is venni, ha lenne több pénz.
