Előfizetés

Darák nem tart az ejtőernyős bíráktól

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2019.12.10. 13:56

Fotó: Népszava
Azt mondta, a Kúria véleményezte a kormány salátatörvény-javaslatát, s voltak elemek, melyeket a kabinet elfogadott, de voltak olyanok, amelyeket nem.
Üdvözölhető, hogy alkotmánybíróból kúriai bíró legyen – mondta Darák Péter lapunk azon kérdésére, miként értékeli, hogy a parlament előtt lévő salátatörvény lehetővé tenné, hogy alkotmánybírók kérésükre rendes bíróvá váljanak, s mandátumuk lejárta után a Kúriára kerüljenek tanácselnöknek. A Kúria elnöke hozzátette, ehhez az szükséges, hogy az alkotmánybíróknak és a kúriai bíráknak azonos követelményeknek kelljen megfelelniük, de szerinte ezt a törvényjavaslat biztosítja. Az Amnesty Magyarország korábbi elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a javaslat „indokolása szerint ugyan az alkotmánybírónak meg kell felelnie a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek, ezt a Javaslat szövege maga nem tartalmazza. Sőt, kifejezetten a kinevezési feltételek vizsgálata nélküli kinevezésről rendelkezik. (...) A Kúriai tanácselnöki kinevezéshez szükséges feltételek vizsgálata pedig teljes egészében kimarad a törvényből”. Darák elmondta, a Kúria véleményezte a kormány salátatörvény-javaslatát, s voltak elemek, melyeket a kabinet elfogadott, de voltak olyanok, amelyeket nem. A Kúria elnöke minderről a szervezet 2019-es második félévi tevékenységéről szóló sajtótájékoztatón beszélt.
A javaslat másik vitatott elemét, hogy a jövőben közhatalmi szervek is alkotmányjogi panasszal fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz (Ab), szintén nem találta problematikusnak a Kúria elnöke. Darák szerint ugyanis közhatalmi szervet csak egyetlen alapjogi sérelem érhet, a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme. Kalas Tiborhoz, a Kúria a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője úgy látja, a fegyverek egyenlőségének elve, a tisztességes eljárás megkívánja a perbeli felek egyenlőségét, ami most csak az egyik fél számára adott, ezért kell a közhatalmi szervekre kiterjeszteni az alkotmányjogi panasz intézményét. Lapunk kérdésére Kalas nem nevezett meg egyetlen országot sem, ahol ez a jogintézmény létezik.
Darák Péter az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaként kitért arra is, hogy már most, az OBH új elnökjelöltjének meghallgatása után megtörtént a változás, az enyhülés az OBT és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi feszült viszonyában. A Kúria elnöke egyébként úgy fogalmazott, a bírák abban érdekeltek, hogy a Kúria megerősödjön.

Arcot szkennelhet a rendőr, újabb kilenc évre fideszes a Médiatanács

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.10. 13:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Felszámolták a közigazgatási bíróságokat is, nemzetközi nyomásra döntött így a kétharmad.
Zakatol a törvénygyár, egymást érik a kétharmados döntések a Parlamentben: mint az MTI írja, aaz Országgyűlés a Párbeszéd javaslatára egyhangúlag, 165 igen szavazattal, kétharmados többséggel módosította az alaptörvényt, kivezetve a közigazgatási bíróságokra vonatkozó szabályozást az alkotmányból. Tegyük hozzá, a Fidesz ebbe nem az ellenzéki képviselők kedvéért, hanem a kormányt érő nemzetközi nyomás hatására ment bele.Varga Judit igazságügyi miniszter október végén jelentette be a kormány döntését arról, hogy nem vezetik be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert.
Megválasztották a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa kilenc tagját is. A fideszes kétharmad 134 igen, 29 nem szavazat ellenében elfogadta az erről szóló határozatot – vagyis, a kormánypárt embereit bízták meg, miután az ellenzéki jelölteket korábban egytől egyik kiszórták. A testület tagja lett kilenc évre Budai László, Hankiss Ágnes, Meszleny László és Szadai Károly.  
Mint az Index rámutat, a kétharmad megszavazta a rendőrségi törvény sci-fibe illő (amúgy a nyilvánosság elől salátatörvénybe rejtett) módosítását is. Az új rendelkezés szerint arcfelismerő szoftvert használhat az a rendőr, aki olyan igazoltatott emberrel kerül szembe, aki nem tudja azonosítani magát. Ez esetben a rendőr lefényképezheti, ujjnyomatot vehet tőle és külső testi jegyeit "észlelés és mérés alapján" rögzítheti. És ez még nem minden, mert az igazoltatáskor készített fényképet ott a helyszínen ellenőrizheti a járőr az erre rendszeresített elektronikus arcfelismerő rendszerben azért, hogy megtudja, kivel áll szemben (ergó: bebizonyosodjon a személyazonosság).   Ha ilyen módon sem tudják azonosítani, akkor állítják elő az embert, "további adategyeztetés érdekében." 

Saját jelöltet indít a Momentum a XIII. kerületben

Népszava
Publikálás dátuma
2019.12.10. 12:53
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lett, ezért adta vissza mandátumát
Fotó: Népszava
Polyák Krisztinát indítja a Momentum a Kerpel-Fronius Gábor lemondása miatt megüresedett XIII. kerületi, időközi voksoláson.
A Momentum egykori főpolgármester-jelöltje azért mondott le az október 13-án elnyert mandátumáról, mert Karácsony Gergely felkérésére főpolgármester-helyettesként dolgozik tovább. Polyákot egyelőre csak a Momentum támogatja, az is elképzelhető, hogy a kerületet hosszú évek óta irányító Tóth József és a szocialisták külön aspiránst indítanak. Kerpel-Fronius kedden ugyanis arról írt, hogy Tóth József nyomást gyakorolt rá, hogy adja át a jelölés jogát a szocialistáknak. A kerületben a korábbi megállapodás szerint egy körzet járt a közös indulásban a Momentumnak, és szintén egy a DK-nak, Tóth most ezt a Momentumos körzetet venné vissza. Kerpel-Fronius átadta a jelölés jogát, ám a döntését később felülbírálta a Momentum elnöksége, szerintük ugyanis az ellenzéki együttműködés logikájából következik, hogy az adott szervezetnél marad a jelölés joga. Kerpel-Fronius a jelöltjük bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta, szeretné, ha összellenzéki támogatottsággal bírna aspiránsuk.