Előfizetés

Már Borkai fiának ügyében is nyomoz a rendőrség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.10. 20:29

Fotó: Facebook/Borkai Zsolt
Borkai Ádám legalább három évig kapott milliós fizetést egy luxemburgi hátterű cégtől, aminek nem volt semmi árbevétele.
Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint
Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évekig havi 1 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges.

A luxemburgi hátterű Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. a jachtos felvételeken szintén főszerepet kapott Rákosfalvy Zoltán hivatalos győri címén van bejelentve: korábban a Válasz Online írt arról, hogy az állami kaszinókoncesszió-kiosztáson és az Audi-földeken is jókorát szakító ügyvéd pedig nemcsak befogadta, de aktívan menedzseli is ezt az offshore-talapzatra épített vállalkozást. A Borkai körüli offshore-hálóról a Népszava itt írt bővebben.
Az Akonia ügyvezetője a volt győri polgármester fia. A jelek szerint a tulajdonos csak azért öntött pénzt a társaságba, hogy legyen mit kiutalni Borkainak. Ez az utóbbi három teljes évben 12-12-12 millió forintot jelentett, vagyis - beleszámolva 2015 végét is - tavaly decemberig már közel 40 milliót. Hogy ez idén is folytatódott-e, az majd a 2019-es beszámolóból kell, hogy kiderüljön.
Az ifjú Borkai egyébként nem csak az Akonia ügyvezetője, emellett a nemzetközi kapcsolatok koordinátora a győri kézilabdaklubnál - bár ő korábban labdarúgó volt. A 24 éves Borkait más feladatért is fizetik a Győri Audi ETO KC-nál, a klub 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránt benyújtott kérelmében ugyanis „technikai vezetőként” hivatkoznak rá. Rajta kívül a dokumentum szerint még Bartha Csaba ügyvezető elnök fizetésére kértek támogatást. Kettejük éves bérköltsége a kérelem szerint 21,9 millió forint, amit, ha egyenlően osztanak el, nagyjából havi bruttó 900 ezer forintos fizetést jelent.

Karácsonyi üdvözlőlapokkal üzentek hajléktalan emberek az alkotmánybíróknak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.12.10. 19:03

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Akinek rossz volt, annak még rosszabb lett a hajléktalanság kriminalizálásával.
„Remélem, jól fogja magát érezni karácsonykor, miután a hátrányos helyzetű hajléktalan emberek büntetése mellett szavazott júniusban” – olvasható az egyik képeslapon, amit utcán élő emberek az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak címeztek. Az üzeneteket kedd este egy, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület által szervezett utcai demonstráció keretében tették közzé a Széll Kálmán téren. Volt, aki további „jó döntéseket” kívánt az új évre az alkotmánybíráknak, és volt olyan is, aki karácsony alkalmából meghívta a taláros testület tagjait az egyik hajléktalanszállóra, hogy saját szemükkel láthassák, milyen ott az ellátás. A parlament 2018. október 15-i hatállyal úgy módosította a szabálysértési törvényt, hogy akár börtönnel is büntethető legyen az, aki „életvitelszerűen” az utcán tartózkodik. Országszerte több szabálysértési eljárás is indult az utcán élő emberekkel szemben: az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint 2018. október 15-e és 2019. november 18-a között a rendőrök összesen 603 esetben alkalmaztak helyszíni figyelmeztetést, 22 szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelyből 14 esetben került sor bíróság elé állításra. Hajléktalan személy ingóságainak ideiglenes tárolásba vételére egy esetben kellett sort keríteni. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Ab-hoz fordult, szerintük ugyanis a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai alaptörvényellenesek. Az Ab idén nyáron úgy döntött: a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az alaptörvénybe. Igaz, öt alkotmánybíró különvéleményt adott ki, amelyben jelezték: ők nem értenek egyet a többségi döntéssel, az utcán élő emberek hatósági üldözése szerintük igenis alkotmányellenes. Ők is kaptak üdvözlőlapokat: a hajléktalan aktivisták nekik megköszönték, hogy emberségesen jártak el. 
Egyikük, Lakatosné Jutka a kedd esti demonstráción is felszólalt. Mint mondta, az alkotmánybírók többsége szerint a hajléktalan emberek nem együttműködőek, amikor nem akarnak szállóra menni. Csakhogy Magyarországon ma legalább 30-35 ezer hajléktalan ember él, a férőhelyek száma pedig még a leghidegebb időben sem haladja meg a 12 ezret. – Ma két lehetősége van egy hajléktalannak: vagy az élősködőktől hemzsegő, túlzsúfolt szálló vagy a börtön – fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy az állam a legszegényebbeket bünteti. Hozzátette: az intézkedések hatására nem lett kevesebb hajléktalan, de akiknek eddig rossz volt, azoknak még rosszabb lett a helyzetük.

Uránbányát és atomtemetőt sem akar Pécs

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.12.10. 18:59
A kép illusztráció
Fotó: OLIVIER LABAN-MATTEI / AFP
A város alá nyúló tárnák nyitását és a nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges tárolójának építését is elutasítja a pécsi közgyűlés.
Tiltakozó nyilatkozatokat fogadott el kedden a pécsi közgyűlés a Boda térségébe tervezett nukleárishulladék-lerakó és a mecseki uránbánya tervezett újranyitása ügyében.
  • A határozatok egyikének értelmében a közgyűlés ellenzi, hogy a városban és közvetlen környezetében mélyművelésű uránbánya létesüljön.
Egyben elvárja, hogy a kormány és az Országgyűlés tartsa tiszteletben a pécsiek jogát arra, hogy véleményt formáljanak a kérdésben. A határozat kiegészült azzal, hogy az önkormányzat jelentkezzen be ügyfélként a mecseki uránbánya újranyitásával kapcsolatos jogi és környezetvédelmi eljárásokba.
  • A másik nyilatkozat értelmében a közgyűlés ellenzi, hogy Boda térségében bárminemű nagy aktivitású hulladéklerakót létesítsenek.
A nagy aktivitású nukleáris hulladékok végleges tárolójának szánt létesítmény a tervek szerint 2060-ra készülne el. A pécsiek évek óta tiltakoznak a már csak Paks II. miatt is egyre aktuálisabb kérdésben, de a fideszes Páva Zsolt vezette önkormányzat nem állt melléjük; a fordulatot az ellenzéki győzelem hozta.
A bányanyitásról azt írja az előterjesztés, a mecseki uránkutatásokra 2007-ben a Wildhorse Energy nevű ausztrál cég kért engedélyt. A vállalat évekig tervezgette az uránbánya - és a bezárt mecseki szénbányák - újbóli megnyitását, végül 2015-ben kivonult a megyéből, a vállalkozását pedig eladta a Magyar Urán Resources Kft.-nek. Ez a hazai cég azon dolgozik, hogy Kővágószőlős térségéből elindulva, több kilométeres lejtős aknával, Pécs lakott területei alá benyúlva mélyművelésű uránbányát nyithasson. A bányanyitás vagy akár csak az érdemi előkészítő tevékenység egészségügyi kockázattal jár, és hatással van a turizmusra, az ingatlanárakra, a pécsiek életminőségére - fejtették ki.
A pécsi közgyűlés döntött arról is, hogy - a korábbi ciklusban működő testülethez hasonlóan - elkötelezett az új vásárcsarnok megépítése mellett, elfogadja a kivitelezési közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződés tartalmát, egyben fenntartja a kormányhoz szeptemberben benyújtott, 416 millió forint összegű többlettámogatási kérelmet. A közgyűlés Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület) polgármestert bízta meg az ezzel kapcsolatos tárgyalások, egyeztetéseket lefolytatásával. Az ülésen tagokat is delegáltak a városi tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottságaiba. Szintén kedden került sor arra, hogy bizalomvesztés miatt azonnali hatállyal kirúgják a vagyonhasznosító vezetőjét.