Kilencéves kisfiú tett egyetemi matematikavizsgát Japánban

Publikálás dátuma
2019.12.12. 12:32

Fotó: Youtube
A negyedikes Ando Sogo két évig készült a vizsgára, a tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.
Egy kilencéves japán fiú sikeresen tette le az egyetemi szintű matematikavizsgát – közölte a vizsgát szervező japán Matematikai Minősítő Intézet. Ando Sogo hétéves korától két éven át készült a vizsgára. Mint elmondta: tudását a klímaváltozás elleni küzdelemben, a társadalom javára szeretné használni.
A japán nyugati részén, Hiogo prefektúrában élő Ando negyedik osztályba jár. A Matematikai Minősítő Intézet legnehezebb, 1. számú kju-tesztjét októberben teljesítette. Ezzel ő vette át a legfiatalabb sikeres vizsgázó helyét Takahasi Hirotótól, aki tavaly, 11 évesen ment át a legnehezebb vizsgán.
A kju-tesztet 14 szinten lehet teljesíteni az óvodai szinttől az egyetemi szintig. Évente több mint 350 ezren vizsgáznak az intézet honlapja szerint. A legnehezebb kju-teszt a változó függvényektől a metrikus és lineáris terekig rengeteg témát érint. A legutóbbi 1-es számú kju-vizsgát a jelentkezők 14,4 százaléka tudta teljesíteni.
A versenyközpontú japán iskolarendszerben nagyon fontosak a tesztek és a teljesítmény. Ám a legújabb PISA-felmérés szerint a matematikatudásukat tekintve a japán diákok az eddigi ötödik helyről a hatodikra csúsztak vissza a felmérésben részt vevő országok között.
Szerző
Témák
japán matematika

A dinoszauruszokat is kínozták a tetvek

Publikálás dátuma
2019.12.12. 10:57

Százmillió éves őshüllők tollaiban megtapadt, fosszilizálódott, apró parazitákat találtak paleontológusok. Ez az eddigieknél 55 millió évvel korábbra tolja a tetvek megjelenését.
Két burmai borostyánkőben a tudósok tíz rovart találtak a megkövesedett tollakon, amelyeket a paraziták láthatóan megrongáltak, úgy tűnt, mintha megették volna. A borostyán kitűnően megőrizte az egykor benne ragadt élőlényeket, „annyira jól, hogy szinte olyan, mintha ma élnének” – közölte Chungkun Shih paleontológus, a tanulmány társszerzője, a pekingi Capital Normal Egyetem és a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.
A kutatók korábban már találtak rá bizonyítékot, hogy a dinoszauruszokat vérszívó kullancsok, bolhák és más élősködők gyötörték, ám a mostani felfedezés, amelyet a Nature Communications e heti számában publikáltak, 55 millió évvel korábbra tolja vissza a tetvek legkorábbi megjelenését. Shih és kollégái a tetűre hasonlító parazitáknak a Mesophthirus engeli nevet adták. Mint mondták, meglepte őket, hogy a megkövesedett maradványokban talált paraziták sokkal kisebbek voltak, mint mai rokonaik. „A megkövesedett bolhákkal kapcsolatos tanulmányaink alapján arra gondoltunk, hogy ha tetveket keresünk, azoknak nagyobbnak kell lenniük a ma ismert tetveknél, de kiderült, hogy éppenséggel nagyon aprók. Ez megmagyarázza, hogy a kompressziós kőzetekben miért nem találtunk egyetlen tetűt sem” – fejtette ki a tudós, hozzátéve, hogy apró mivoltuk miatt tartott olyan sokáig, amíg felfedezték őket.
A tudósok szerint a parazitának a krétakor közepéről származó fosszíliában való megjelenésére van magyarázat. Éppen ebben az időszakban kezdődött el ugyanis a madarak és a tollas dinoszauruszok gyors diverzifikációja. Az ősi élősködők és gazdaállataik kapcsolatának tanulmányozásával arról is többet lehet megtudni, hogyan fejlődtek ki a mai kártevők. „Az emberiség történelméből ismerjük, hogy a bolha okozta a fekete halált, a pestist, és egészen napjainkig gyötörnek bennünket a vérszívó vagy csípős élősködők” – mutatott rá Shih.
Szerző

Átadták a Nobel-díjakat, Peter Handke kitüntetése ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2019.12.11. 09:50
Olga Tokarczuk átveszi a díját
Fotó: JONAS EKSTROMER / AFP
Az etióp miniszterelnök Oslóban, 12 tudós és két író Stockholmban vehette át a rangos elismerést. Az ünnepséget hét ország bojkottálta, az utcán pedig több száz ember tüntetett az osztrák író díjazása miatt.
Átadták kedden Oslóban a Nobel-békedíjat Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek, aki az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért kapta a kitüntetést, Stockholmban ugyanekkor 12 tudósnak és két írónak adták át a rangos elismerést. Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka. A 43 éves Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, és különösen meghatározó kezdeményező szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában. Reményüket fejezték ki, hogy a kitüntetés megerősíti majd Abij Ahmed Ali munkáját.
"Nincsenek +mi+ és +ők. Csak +mi+ vagyunk, mert bennünket a szeretet, a megbocsátás és a megbékélés közös sorsa köt össze"

– mondta Afrika legfiatalabb vezetője a norvég királyi család részvételével tartott ünnepségen.

Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt, de függetlenségi harc árán kivált belőle, majd háborút vívott vele, és a két ország a közelmúltig ellenséges viszonyban állt. A diplomáciai olvadás csak 2018 nyarán indult meg, amikor Etiópia új reformista miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali bejelentette, hogy teljesen elfogadja a két ország között 2000-ben Algírban megkötött békemegállapodás feltételeit, amelyeket a korábbi addisz-abebai kormányok elutasítottak. Csaknem húsz év után újra találkozott egymással a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etiópiai légitársaság is újra járatot indított Eritreába. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly szeptemberben Dzsiddában békemegállapodást írt alá, amely a nyáron létrejött történelmi kiegyezés további megerősítése volt. A megállapodás ellenére több kérdés holtpontra jutott, több fontos határátkelő továbbra sem üzemel, és a határvonal kérdése is függőben van.
Abij Ahmed szakított elődjeinek autoriter belpolitikai kormányzási stílusával, több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket, és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják az Etiópián belül ellenségeskedések.
A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-án adják át Oslóban. Idén 301 jelölt közül válogatott a békedíjról határozó bizottság.
Akira Yoshino a díjátadón
Fotó: Pool for Yomiuri / AFP
Stockholmban a négy tudományos kategória 12 díjazottjának és két írónak - a tavalyi és az idei díj nyertesének - adták át a Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia minden tudományos kategóriában a maximálisan megengedett három személyt jutalmazta. A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe vehette át az orvosi-élettani Nobel-díjat, a csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász a fizikait, a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira a kémiait, a globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért pedig három közgazdász, Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer a közgazdaságit.

Bojkott és tüntetés

A 2018-as irodalmi Nobel-díjat, amelyet a Svéd Akadémia ítélt oda, Olga Tokarczuk lengyel írónőnek, a 2019-es elismerést pedig Peter Handke osztrák írónak adták át kedden Stockholmban. Élénk tiltakozások övezték a kitüntetés átadását a délszláv konfliktusban hevesen vitatott álláspontot megfogalmazó, a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt mentegető osztrák írónak. Hét ország - Afganisztán, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó és Törökország - nagykövete tiltakozásképpen távol maradt a díjátadó ünnepségtől, miközben az utcán több száz ember tüntetett Peter Handke díja ellen. Szarajevóban a boszniai háború túlélőinek egyesülete hatalmas kijelzőt állított fel, amelyen gonosztevőként, koponyák mellett látható az osztrák szerző. Törökországban Recep Tayyip Erdogan elnök Twitter-üzenetében rasszistának és gyilkosnak nevezte Handkét, akinek kitüntetése - szerinte - az emberi jogok megsértésének megjutalmazását jelenti. Hashim Thaci koszovói elnök kijelentette, hogy "az igazság fog győzedelmeskedni, nem a hazugságok, a letagadás és az ál-Nobel-díjak".
Tüntetés Stockholmban
Fotó: STINA STJERNKVIST / AFP
Szerző