Nemrég derült ki, hogy az államfő több ponton nem ért egyet az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő, az Országgyűlésben kedden megszavazott jogszabállyal, ezért megfontolásra visszaküldte azt a törvényhozásnak. Az erről szóló levél a parlament honlapján jelent meg csütörtökön. Az államfő leginkább a törvény ellentmondásai és az igazságügyi dolgozók elmaradt béremelése miatt emelt vétót. Áder lépése megkönnyíti a Fidesznek, hogy reparálja keddi, a törvény elfogadásakor elkövetett szavazási hibáját.
Áder János három pontban fogalmazta meg kifogásait. Közölte, hogy
a javaslat vitája során több, megalapozott kifogás fogalmazódott meg, amelyeket a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata kívánt orvosolni, ezt azonban nem fogadta el a parlament,
az elfogadott törvény számos pontatlan megfogalmazást, ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, és ebben a formájában nem illeszkedik a hatályos jogrendszerbe,
és a törvény kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes, és az alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülését, ezt azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé.
Mint megírtuk, kedden minden bizonnyal rossz gombot nyomott a Fidesz frakció 27 tagja, ami miatt komoly veszélybe került a bírák és ügyészek három évre előre ütemezett fizetésemelése. A kormánypárt az erről szóló paragrafust ugyanis az igazságügyi salátatörvénybe csempészte bele módosító indítványként. A jogszabály elvileg a járási hivatalok eljárásait egyszerűsítie, „egyfokúsítja”, bár ebbe rejtették el azokat a paragrafusokat is, melyek értelmében a jövőben közhatalmi szervek (például az ügyészség, a jegybank, az ÁSZ, stb) is élhet alkotmányjogi panasszal az ellene hozott bírói ítélettel szemben; az Alkotmánybíróság tagjai pedig - kéréséükre - automatikusan rendes bírókká válhatnak, továbbá a Kúria jogegységi döntései kvázi kötelezőek lesznek az egyes bírókra nézve. (Mindhárom intézkedés ellen tiltakoztak jogvédő szervezetek.)
Emellett szerepelt a szövegben, hogy január 1-től emelkedik a bírák, ügyészek illetménye – erre Varga Judit tett ígéretet még november végén, a bírák esetében 32, az ügyészeknél 21 százalékos fizetésemelést ígérve. Csakhogy mivel az eredeti törvényhez számos módosító javaslat érkezett magától a Fidesztől, zavar alakulhatott ki a kormánypárti frakcióban, így 27 képviselő (többek között Kubatov Gábor, Bánki Erik, Selmeczi Gabriella, Font Sándor, Bíró Márk, Hoppál Péter) nemmel szavazott, s a javaslat végül nem kapta meg a szükséges minősített többséget.
Mint azt a hvg.hu észrevette, rendkívüli ülést kezdeményezett Semjén Zsolt, ahol újra szavaznak a bírák és ügyészek fizetéséről. A házelnöknek írt levelében a miniszterelnök-helyettes nem szól arról, hogy a bírák és ügyészek fizetésemelését szeretnék elfogadtatni, a rendkívüli ülést kérő kormánylevél általánosan hivatkozik arra, hogy a szavazás tavaszra halasztása miatt „a döntések végrehajtásának előkészítése tolódna ki, ami számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, egyben fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné”. A házbizottság pénteken fél 11-kor ül össze. Áder János államfő szokatlanul gyorsan visszaküldte a neki szokatlanul gyorsan elküldött jogszabályt, és ezzel megoldódott az a dilemma, hogy hogyan lehet egy zárószavazáson már elfogadott törvényhez utólag hozzányúlni a házszabály megsértése nélkül. A házszabálytól való eltérésre sincs így szükség, hiszen az elnöki vétóra vonatkozó szabályt alkalmazhatják.
