előjog;diplomáciai mentesség;Türk Tanács;

Anyu, apu is dolgozhat a türk irodában, ahol mindent a magyar állam fizet

Újabb részletek derültek ki a Türk Tanács teljes diplomáciai mentességet élvező budapesti irodájáról.

Ingyen és bérmentve biztosítja a magyar állam a Türk Tanács budapesti irodájának épületét, közpénzből fizetik az iroda fenntartását, de teljes személyzetének bérét is – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben közölt szerződésből, ami érdekes adalékokat közöl a türk államok képviseletét ellátó kirendeltségről.

Belépni csak tűz esetén

Az október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával.

Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van. Az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja.

Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.

A családnak is jut valami

A dokumentumból többek között kiderül, hogy a magyar állam önkéntes hozzájárulásként fizeti az iroda nemzetközi személyzetének bérét, vagyis azokat az alkalmazottakat, akiket a Türk Tanács más országai delegáltak a képviseletre; hogy a dolgozók vagy a főigazgató mekkora fizetést kapnak majd, arra sajnos nem tér ki a szerződés, csak azt jelzi, hogy a nemzetközi személyzetet az ENSZ aktuális bértáblája szerinti bérezés illeti meg.

Utóbbiak nem használhatják a magyar tb nyújtotta szolgáltatásokat. Házastársuk, hozzátartozóik bevándorlási engedély nélkül jöhetnek Magyarországra, és munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak itt – ekkor viszont le kell mondaniuk a hozzátartózóknak is kijáró diplomáciai mentességről.

Erre az esetre is van azonban kiskapu a megállapodásban: az iroda a külföldi munkatárs családtagjait, akár anyját, apját, gyerekét is foglalkoztathatja a helyi személyzet tagjaként. Ehhez munkavállalási engedély sem kell, és megmarad a családtag védettsége is.

A szerződésben rögzített diplomáciai mentesség megegyezik azzal az előjoggal, amit az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magát kémközpont helyett butikbanknak tartó orosz Nemzetközi Beruházási Bank és munkatársai is kapnak Budapesten.

Az iroda alkalmazottjai mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, vámmentesen hozhatják be személyes tárgyaikat az országba, jogosultak adóvisszatérítésre helyi vásárlásaik után, nem vonnak adót az irodától kapott fizetésükből, egyéb járandóságaikból sem.

Nem árulják el, hol van

A székhely-megállapodásból kimaradt, hogy a Türk Tanács budapesti irodája pontosan hol, milyen ingatlant kapna meg, és hogy a képviselet éves fenntartása, a dolgozók, vezetők kifizetése mennyibe kerülne évente a magyar államnak.

A Népszava erről már korábban is érdeklődött részletekről a külügyminisztériumnál, ám leveleinkre még csak nem is válaszoltak. Így lapunk közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához; ha megkapjuk a kért adatokat, arról külön cikkben számolunk majd be.

A Türk Tanáccsal kötött szerződés, a szervezetben megszerzett megfigyelői magyar megfigyelői poszt azért különösen visszatetsző, mert a magát az üldözött keresztények védelmezőjének mondó Orbán-kormány  itt fekete öves keresztényüldözőkkel barátkozik, a miniszterelnököt pedig a jelek szerint nem nagyon zavarja, ha a „türk testvéreknél" bántalmazzák vagy meg is ölik a keresztény kisebbség tagjait.

Frissítés: megtalálták az iroda épületét

Az RTL Klub szombaton számolt be arról, hogy megtalálták a külügy által érthetetlen okból rejtegetett tanácsi irodát: az állam a Budakeszi úti Ybl-villa három szintes, 800 négyzetméteres épületét adta át ingyen és bérmentve, amit még három éve, 1,4 milliárd forintért vásároltak meg.