Anyu, apu is dolgozhat a türk irodában, ahol mindent a magyar állam fizet

Publikálás dátuma
2019.12.13. 10:00
Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Tanács csúcstalálkozóján Bakuban
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI
Újabb részletek derültek ki a Türk Tanács teljes diplomáciai mentességet élvező budapesti irodájáról.
Ingyen és bérmentve biztosítja a magyar állam a Türk Tanács budapesti irodájának épületét, közpénzből fizetik az iroda fenntartását, de teljes személyzetének bérét is – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben közölt szerződésből, ami érdekes adalékokat közöl a türk államok képviseletét ellátó kirendeltségről.

Belépni csak tűz esetén

Az október 15-én kötött székhely-megállapodási szerződés kitér rá, hogy az iroda ügyvezető igazgatója csak magyar állampolgár lehet, akit a magyar külügyminiszter nevezhet ki, a Türk Tanács külügyminisztereinek jóváhagyásával. Az ügyvezetőnek szinte korlátlan felhatalmazása van. Az ő vagy helyettese engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, ezt az iroda jogi védelme garantálja. Kivételt csak az jelenthet, ha az iroda szolgálati autójával balesetet okoztak, esetleg valamelyik alkalmazottjuk okozott sérülést, halálesetet Magyarországon.

A családnak is jut valami

A dokumentumból többek között kiderül, hogy a magyar állam önkéntes hozzájárulásként fizeti az iroda nemzetközi személyzetének bérét, vagyis azokat az alkalmazottakat, akiket a Türk Tanács más országai delegáltak a képviseletre; hogy a dolgozók vagy a főigazgató mekkora fizetést kapnak majd, arra sajnos nem tér ki a szerződés, csak azt jelzi, hogy a nemzetközi személyzetet az ENSZ aktuális bértáblája szerinti bérezés illeti meg.
Utóbbiak nem használhatják a magyar tb nyújtotta szolgáltatásokat. Házastársuk, hozzátartozóik bevándorlási engedély nélkül jöhetnek Magyarországra, és munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak itt – ekkor viszont le kell mondaniuk a hozzátartózóknak is kijáró diplomáciai mentességről.
Erre az esetre is van azonban kiskapu a megállapodásban: az iroda a külföldi munkatárs családtagjait, akár anyját, apját, gyerekét is foglalkoztathatja a helyi személyzet tagjaként. Ehhez munkavállalási engedély sem kell, és megmarad a családtag védettsége is.

A szerződésben rögzített diplomáciai mentesség megegyezik azzal az előjoggal, amit az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magát kémközpont helyett butikbanknak tartó orosz Nemzetközi Beruházási Bank és munkatársai is kapnak Budapesten.
Az iroda alkalmazottjai mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól, vámmentesen hozhatják be személyes tárgyaikat az országba, jogosultak adóvisszatérítésre helyi vásárlásaik után, nem vonnak adót az irodától kapott fizetésükből, egyéb járandóságaikból sem.

Nem árulják el, hol van

A székhely-megállapodásból kimaradt, hogy a Türk Tanács budapesti irodája pontosan hol, milyen ingatlant kapna meg, és hogy a képviselet éves fenntartása, a dolgozók, vezetők kifizetése mennyibe kerülne évente a magyar államnak. A Népszava erről már korábban is érdeklődött részletekről a külügyminisztériumnál, ám leveleinkre még csak nem is válaszoltak. Így lapunk közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához; ha megkapjuk a kért adatokat, arról külön cikkben számolunk majd be. A Türk Tanáccsal kötött szerződés, a szervezetben megszerzett megfigyelői magyar megfigyelői poszt azért különösen visszatetsző, mert a magát az üldözött keresztények védelmezőjének mondó Orbán-kormány  itt fekete öves keresztényüldözőkkel barátkozik, a miniszterelnököt pedig a jelek szerint nem nagyon zavarja, ha a „türk testvéreknél" bántalmazzák vagy meg is ölik a keresztény kisebbség tagjait.

Frissítés: megtalálták az iroda épületét

Az RTL Klub szombaton számolt be arról, hogy megtalálták a külügy által érthetetlen okból rejtegetett tanácsi irodát: az állam a Budakeszi úti Ybl-villa három szintes, 800 négyzetméteres épületét adta át ingyen és bérmentve, amit még három éve, 1,4 milliárd forintért vásároltak meg.
Szerző
Frissítve: 2019.12.14. 20:14

Illegális belvárosi hotelt működtethetett a fideszes Becsó Zsolt, bezáratta a terézvárosi önkormányzat

Publikálás dátuma
2019.12.13. 09:44

Fotó: Google Street View
Nemcsak kereskedelmi engedélye nem volt a vállalkozásnak, de még a szükséges településképi engedéllyel sem rendelkezett.
Noha a budapesti VI. kerületi Nagymező utca 66. szám alatt kialakított Bp Design Hotel & Apartman különböző adatok szerint már évek óta fogadja a vendégeket, erre a jelek szerint semmi engedélye nem volt, írja a 24.hu. Ugyan a NAV csak tovább irányította a portált, de a kerületi önkormányzattól kiderül, hogy a működéshez elengedhetetlen kereskedelmi engedélyt nem kért a jegyzőtől a szállodát működtető vállalkozás.
A cég egyébként az az Ublot Kft., amelynek 50 százalékos tulajdonosa a Fidesz Nógrád megyei országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt.

Az Ublot Kft. másik tulajdonosa Molnár Arnold, Becsó Zsolt barátja. Molnár környezete a korábbi trafikújraosztás komoly nyertese: tucatnyi trafikengedély került a családba.
A Becsó Zsolt tulajdonában álló cég 2016-ban vásárolta be magát a társasházba: egy földszinti, 47 négyzetméteres lakást, egy első emeleti, 92 négyzetméteres lakást, egy második emeleti, 92 négyzetméteres lakást, valamint egy földszinti, 324 négyzetméteres üzlethelyiséget vásárolt mindössze pár hónap leforgása alatt.
Ez összesen több mint 550 négyzetméternyi belvárosi ingatlan, benne - egy szálláskereső honlap szerint - 16 szobával és 34 férőhellyel.

A Whois.domaintools.com adatai szerint a szálloda honlapját még 2017 júliusában jegyezték be, a Booking.com azt írja, hogy ott 2017 áprilisa óta lehet szállást foglalni, írja a portál. Annak, hogy látványos nyoma van a működésnek azért van jelentősége, mert a 24.hu-nak a szálloda kapcsán nyilatkozó M. Zoltán – aki az Opten adatai szerint nem tulajdonostárs, de nem is cégvezető –
azt állította, hogy jelenleg nem üzemel a szálloda, hanem "próbaüzem" zajlik.

Ennek ellenére, a portálnak még a recepción is állították, hogy bizony egy szállodában járnak. A működési engedély hiányáról pedig már a terézvárosi önkormányzat adott tájékoztatást. A momentumos Soproni Tamás vezette kerület azt is jelezte, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Ez hamar eljutott a helyszíni szemléig, még a 24.hu-s cikk megjelenése előtt. Ennek során kiderült, hogy nemcsak kereskedelmi engedélye nem volt a vállalkozásnak, de a földszinti recepciót is magában foglaló külön épületszárny még a szükséges településképi engedéllyel se rendelkezett. Mint közölték,
a hatóság munkatársai a fentiek alapján az üzemeltetőnek azonnali hatállyal megtiltották a panzió működtetését, és a jogszabály által biztosított szankciókkal élni fognak.

A cikk megjelenése után Miyazaki Jun DK-s alpolgármester ugyancsak bejelentette, hogy pártja vizsgálatot indít az ügyben.
Az ügyben nem reagált a megkeresésre Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő. Róla különben tavaly az is kiderült, hogy 34 millió forint uniós támogatásból felépítette a "Görbeország vendégházat" Hollókőn, amiben egyfolytában önmagát látja vendégül.
Szerző
Frissítve: 2019.12.13. 12:23

Rövidebb várólisták, kulturáltabb intézmények lesznek a kormány 50 milliárdjából

Publikálás dátuma
2019.12.13. 08:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A béremelési igényeket teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni, de olyan megoldásokat fogunk találni, amelyből a dolgozóink érezni fogják a megbecsülést - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.
Az elkövetkező öt évben 50 milliárd forint állami támogatás ad a kormány a fővárosi alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztésére. Mit érzékelnek ebből majd a  betegek?
Fontos, hogy az 50 milliárd forint pluszpénz, azaz nem számítható bele a szuperkórházba, vagy a korábban elfogadott fejlesztésekbe. Nem a fővárosi önkormányzatnak kértük ezt a pénz, nem is kell megjelennie a fővárosi költségvetésben. A kerületekben kell „lecsapódnia”, és remélhetőleg rövidebbek lesznek a várólisták, kulturáltabb intézményekbe mehetnek a betegek. A részletek kidolgozása természetesen a kerületek bevonásával történik majd. A megállapodás értelmében már az is biztos, hogy megépül Ferencvárosban az atlétikai centrum. Milyen költségekkel számolnak?
Ez nem a mi beruházásunk, azt viszont elvárjuk, hogy transzparens legyen az összes költés. Máskülönben sem a centrum építésével sem fenntartásával nincs dolgunk.

Azt mondta nem híve a csontvázkeresésnek. Azért talált kifogásolható ügyeket?
Azt hiszem annál nagyobb csontváz nem kell, hogy ötvenmilliárd forint hiányzik három projektből: húsz a Lánchíd felújításból, ugyanennyi az állatkert biodómja építéséből és tíz milliárd a 3-as metró felújításból. Ráadásul a többi beruházási projekt átvilágítása még tart. Az viszont már biztos, hogy eddig az idei beruházási keret alig 30 százalékát használta fel a főváros, vagyis jelentős lemaradásban vagyunk. Ez lehetőséget teremt, hogy akár újragondoljuk egyes beruházások szükségességét. A Főpolgármesteri Hivatal viszont az eddigi tapasztalataim szerint a béke szigete a magyar közigazgatási rendszerben. A napokban búcsúztattuk el az aljegyzőt, aki több évtizede dolgozott a házban. Ez mutatja az apparátus állandóságát, és szakmai stabilitását. Hogyan pótolják az ötven milliárdot? Átcsoportosítanak?
Honnan, hová? A főváros évente nagyjából 230-250 milliárdból működik, ráadásul 4-5 milliárd forintos pluszban kell lennünk mindig a hiteltörlesztések miatt. Ezeket belső finanszírozásból kell megoldanunk. Mekkora Budapest adóssága?
Amennyiben a 2019-es költségvetés teljesül, akkor az év végére 150 milliárd forintra emelkedik – vagyis egy év alatt megduplázódott. Egyáltalán nem igaz, hogy a leköszönő városvezetés több száz milliárd forintos pluszt hagyott volna maga után. Ráadásul ez csak a adósság egy része: Budapestnek van egy „puha-adósságállománya”: a kormány és a korábbi városvezetés által nem teljesített béremelések, amelyek jelentős munkaerőhiányhoz vezettek. Ilyen terület például a szociális ágazat, vagy a kultúra.  Lassan elérik az adósságplafont is?
Jelenleg 33 milliárd forint a szabadon felhasználható hitelkeret, amit még az előző önkormányzat nyitott meg a Európai Beruházási Banknál (EIB). Amennyiben lehívjuk az EIB hitel fennmaradó részét, akkor a főváros nagyon megközelíti a hitelfelvételi plafonját – vagyis ebből a forrásból sem remélhetünk plusz forrást. Ezért fontos, hogy a budapesti projektek finanszírozásába az állam is beszálljon. Milyen más források lesznek elérhetők? Tiborcz-adó, uniós pénzek? Jelentős forrás az uniótól szerezhető, ám ehhez meg kell erősíteni a főváros lobbierejét Brüsszelben. A főpolgármester már azon dolgozik, hogy ez ügyben legyen egy széles összefogás az európai városok körében. Ne egyedül Budapest kérje, hogy közvetlenül hozzáférhessen az uniós forrásokhoz. A Tiborcz-adó, vagyis a nagy értékű ingatlanok adója akkor lehet fővárosi bevétel, ha erről megállapodás születik az érintett kerületekkel a közös beszedésről és a bevételek megosztásról. Úgy kell elképzelni, mint az idegenforgalmi adót. 
A kormány átírta az iparűzési adó felhasználásának feltételeit. Milyen változást hoz ez Budapest számára? Az a kérdés, hogy elkezdi-e a kormány megírni az önkormányzati költségvetéseket. Ha például megszabnák, hogy mennyit kell közlekedésre fordítani, a szociális, egészségügyi intézményektől vennének el forrásokat.  Ezek után milyen éve lesz a fővárosnak? A 2020-as költségvetés tervezési időszakában vagyunk, amelynek meg kell alapozni a következő öt év gazdálkodását. Azt szeretnénk a ciklus végére bemutatni, hogy ez a városvezetés mit gondol Budapestről, ehhez pedig 2024-re lezárt projektekre lesz szükség. Az látszik, hogy a közösségi közlekedésre többet kell fordítanunk és nem csak a bérekre. Azt is tudjuk, hogy sok területen jelentősek a bérfeszültségek, ezeket is kezelnünk kell. Sajnos nem is a jövő évi béremeléseiről, hanem az elmúlt évek elmaradásáról kell tárgyalnunk. Az igényeket teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni, de olyan megoldásokat fogunk találni, amelyből a dolgozóink érezni fogják a megbecsülést. Kiderült, hogy Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes kollégája Kálmán Olgát is alkalmazza tanácsadóként, bruttó 1 millió forintért. Önnek hány fős a stábja és mennyit keresnek? Öten vagyunk. Nem gondolom, hogy érdemes belemenni a számháborúba. Azt leszögezném, hogy kisebb a fővárosi apparátus, mint az előző főpolgármester idejében.

Főpolgármesterek közös frontja

Közvetlen uniós finanszírozási lehetőségeket keres Varsó, Prága, Pozsony és Budapest főpolgármestere, jelentette be a héten Rafal Trzaskowski. A lengyel főváros vezetője szerint jövő hónapban Budapesten egyeztetnek a kérdésben, tervek szerint együttműködési nyilatkozatot írnak alá klímavédelemről, uniós finanszírozásról és közös projektekről. G. M.

Témák
interjú