Budapesten és Pest megyében van a legkevesebb közfoglalkoztatott, de ez nem azt jelenti, hogy a 23 fővárosi kerületben, illetve az agglomerációban ne lenne szükség a mostaninál több ember alkalmazására ebben a formában. A közterületek, utak karbantartására, rendezésére és szociális célokra is szívesen felvennének közmunkásokat az önkormányzatok, de a kormány tervei mást diktálnak.
Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, jövőre várhatóan a jelenlegi 110 ezer főnél is kevesebb embert akarnak majd munkához juttatni ebben a formában, őket is főként a kistelepüléseken. Csakhogy a gazdasági folyamatok épp most nem igazolják ennek a lépésnek a jogosságát, hiszen hónapok óta nem nő a foglalkoztatás, egyre több a munkanélküli, és a tendencia már a fővárosban is megmutatkozik. A több mint 6 és fél millió munkavállalási korban lévő, vagyis 15-64 év közötti népességből 1 millió 162 ezren élnek Budapesten, igaz, az álláskeresők és közmunkások aránya itt jóval kisebb, mint országosan, különösen, mint a keleti országrészben. A Belügyminisztérium nyilvános adatai szerint a fővárosi kerületekben összesen 1074 közmunkást foglalkoztattak idén az év első nyolc hónapjában (ez minden típusú közmunkaprogramot jelent, benne például a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás bő 700-as létszámát is), ami töredéke a 110 ezres országos adatnak. Az igények ugyan az álláskeresők oldaláról nem nagyok, de mégiscsak léteznek, nem lenne szabad tehát kirekeszteni a lehetőségből a fővárosiakat.
Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy júniusig csökkent a munkanélküliek száma, azóta viszont ismét lassan bővül a regisztrált álláskeresők listája. A 265 ezer, országosan regisztrált munkanélküliből 15 ezren élnek Budapesten, és a rendkívül alacsony, évek óta 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht) is ritkábban adják, mint vidéken. Az álláskereső több mint negyedmillió ember közül egyébként 120 ezerről nem tudni, miből él, miből táplálkozik, miből fizeti a rezsit, mert ellátást nem kap. A hivatalos statisztika szerint a fővárosban csak valamivel több mint 6800 ember szerepel az ellátás nélküliek listáján, de mivel csak azokat tartják nyilván, akik az ellátások megszűnése után is ragaszkodtak a regisztrációjuk megtartásához, valójában nem tudni, hányan tengődnek alkalmi munkákból vagy minimális segélyekből Budapesten úgy, hogy már a hivatalok is elveszítették a nyomukat.
A legtöbben, 760-an Zuglóban hullottak ki az ellátásokból, nem véletlen, hogy a mostani főpolgármester és csapata az utóbbi öt évben itt volt kénytelen az átlagnál több pénzt fordítani a szociálisan rászorulók támogatására. A kerület 81 ezer munkavállalási korban lévő lakosából 1361 szerepel az álláskeresők regisztrációs listáján, de közülük csak 430 kap központi forrásból álláskeresési ellátást, és 171 részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Ezer fő közelében van még a hivatalosan állást keresők száma a IV., a XIII. és a XI. kerületben is. Újpesten 527 ember nem kap ellátást, 440 fő nemrég iratkozott fel a listára, tehát még jár nekik a központi segítség. A XI. kerület azon kevesek közé tartozik, ahol többen kapnak ellátást, mint ahányan nem, ami azt jelzi, hogy az itt élők viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, és hasonló a helyzet a XIII. kerületben is.
Ami a fővárosi közmunkásokat illeti, ők alig több mint ezren voltak 2019 január és augusztus között, ami a 23 kerületre szétosztva nagyon alacsony szám. A csúcson, 2016-ban több mint ötször ennyien voltak. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban, ami legfeljebb 11 hónapnyi biztos munkát jelent, 708 embert alkalmaztak az első háromnegyed évben, közülük a legtöbbet, 71 főt Újpesten. A IX. kerület 67, míg Óbuda 59 helyi lakost vett fel ezekre a programokra. A Várnegyedben, Belváros-Lipótvárosban és a XII. kerületben tíz főnél kevesebben dolgoztak hosszú távú közmunkán majdnem egy évig hat vagy nyolc órában.
Ennek az ezres rétegnek kevesebb, mint fele, összesen 337 ember vett részt valamilyen országos közfoglalkoztatási program keretében megszervezett munkában. Ferencváros itt is a többi kerületnél magasabb létszámot vállalt be, 53 lakost alkalmazott ilyen alapon. Országos közmunkaprogram keretében például ár- és belvízvédelmi munkákat végeznek, kaszálnak, erdőrészeket gondoznak. Az V. kerületben kettő, a Várban és a XVII. kerületben három ilyen közmunkás szerepel a listákon. Külön érdekesség, hogy ezeknek a programoknak a szerződései többször is a fővárost jelölik meg a munkavégzés helyeként, de a résztvevők többsége nem budapesti lakos.
A kormány több mint egy évvel ezelőtt munkaerő-piaci reformprogramot indított több megyében, és a hírek szerint a munkaadók és a foglalkoztatási szolgálatok szorosabb együttműködésére épülő új módszereket a nyugati országrésszel együtt jövőre Budapesten is bevezetik. Ha ez eredményes lesz, gyakorlatilag eltűnhet a fővárosi kerületekből a közmunka, csak épp azok a feladatok nem szűnnek meg, amelyeket a közfoglalkoztatásban résztvevők ma el tudnak végezni - vagyis a kerületi önkormányzatok nyúlhatnak mélyebben a zsebükbe az állam helyett.
