Kigyomlálják a közmunkásokat

Publikálás dátuma
2019.12.15. 11:00

Fotó: Népszava
Az ország mintegy 110 ezer közfoglalkoztatottjából a fővárosban már csak alig több mint ezer van, pedig az önkormányzatok több feladatot tudnának adni nekik. Így sokan hullanak ki az ellátásokból és egy fillér nélkül vagy alkalmi munkákból kénytelenek tengődni.
Budapesten és Pest megyében van a legkevesebb közfoglalkoztatott, de ez nem azt jelenti, hogy a 23 fővárosi kerületben, illetve az agglomerációban ne lenne szükség a mostaninál több ember alkalmazására ebben a formában. A közterületek, utak karbantartására, rendezésére és szociális célokra is szívesen felvennének közmunkásokat az önkormányzatok, de a kormány tervei mást diktálnak. Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, jövőre várhatóan a jelenlegi 110 ezer főnél is kevesebb embert akarnak majd munkához juttatni ebben a formában, őket is főként a kistelepüléseken. Csakhogy a gazdasági folyamatok épp most nem igazolják ennek a lépésnek a jogosságát, hiszen hónapok óta nem nő a foglalkoztatás, egyre több a munkanélküli, és a tendencia már a fővárosban is megmutatkozik. A több mint 6 és fél millió munkavállalási korban lévő, vagyis 15-64 év közötti népességből 1 millió 162 ezren élnek Budapesten, igaz, az álláskeresők és közmunkások aránya itt jóval kisebb, mint országosan, különösen, mint a keleti országrészben. A Belügyminisztérium nyilvános adatai szerint a fővárosi kerületekben összesen 1074 közmunkást foglalkoztattak idén az év első nyolc hónapjában (ez minden típusú közmunkaprogramot jelent, benne például a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás bő 700-as létszámát is), ami töredéke a 110 ezres országos adatnak. Az igények ugyan az álláskeresők oldaláról nem nagyok, de mégiscsak léteznek, nem lenne szabad tehát kirekeszteni a lehetőségből a fővárosiakat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy júniusig csökkent a munkanélküliek száma, azóta viszont ismét lassan bővül a regisztrált álláskeresők listája. A 265 ezer, országosan regisztrált munkanélküliből 15 ezren élnek Budapesten, és a rendkívül alacsony, évek óta 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást (fht) is ritkábban adják, mint vidéken. Az álláskereső több mint negyedmillió ember közül egyébként 120 ezerről nem tudni, miből él, miből táplálkozik, miből fizeti a rezsit, mert ellátást nem kap. A hivatalos statisztika szerint a fővárosban csak valamivel több mint 6800 ember szerepel az ellátás nélküliek listáján, de mivel csak azokat tartják nyilván, akik az ellátások megszűnése után is ragaszkodtak a regisztrációjuk megtartásához, valójában nem tudni, hányan tengődnek alkalmi munkákból vagy minimális segélyekből Budapesten úgy, hogy már a hivatalok is elveszítették a nyomukat. A legtöbben, 760-an Zuglóban hullottak ki az ellátásokból, nem véletlen, hogy a mostani főpolgármester és csapata az utóbbi öt évben itt volt kénytelen az átlagnál több pénzt fordítani a szociálisan rászorulók támogatására. A kerület 81 ezer munkavállalási korban lévő lakosából 1361 szerepel az álláskeresők regisztrációs listáján, de közülük csak 430 kap központi forrásból álláskeresési ellátást, és 171 részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. Ezer fő közelében van még a hivatalosan állást keresők száma a IV., a XIII. és a XI. kerületben is. Újpesten 527 ember nem kap ellátást, 440 fő nemrég iratkozott fel a listára, tehát még jár nekik a központi segítség. A XI. kerület azon kevesek közé tartozik, ahol többen kapnak ellátást, mint ahányan nem, ami azt jelzi, hogy az itt élők viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, és hasonló a helyzet a XIII. kerületben is. Ami a fővárosi közmunkásokat illeti, ők alig több mint ezren voltak 2019 január és augusztus között, ami a 23 kerületre szétosztva nagyon alacsony szám. A csúcson, 2016-ban több mint ötször ennyien voltak. Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban, ami legfeljebb 11 hónapnyi biztos munkát jelent, 708 embert alkalmaztak az első háromnegyed évben, közülük a legtöbbet, 71 főt Újpesten. A IX. kerület 67, míg Óbuda 59 helyi lakost vett fel ezekre a programokra. A Várnegyedben, Belváros-Lipótvárosban és a XII. kerületben tíz főnél kevesebben dolgoztak hosszú távú közmunkán majdnem egy évig hat vagy nyolc órában. Ennek az ezres rétegnek kevesebb, mint fele, összesen 337 ember vett részt valamilyen országos közfoglalkoztatási program keretében megszervezett munkában. Ferencváros itt is a többi kerületnél magasabb létszámot vállalt be, 53 lakost alkalmazott ilyen alapon. Országos közmunkaprogram keretében például ár- és belvízvédelmi munkákat végeznek, kaszálnak, erdőrészeket gondoznak. Az V. kerületben kettő, a Várban és a XVII. kerületben három ilyen közmunkás szerepel a listákon. Külön érdekesség, hogy ezeknek a programoknak a szerződései többször is a fővárost jelölik meg a munkavégzés helyeként, de a résztvevők többsége nem budapesti lakos. A kormány több mint egy évvel ezelőtt munkaerő-piaci reformprogramot indított több megyében, és a hírek szerint a munkaadók és a foglalkoztatási szolgálatok szorosabb együttműködésére épülő új módszereket a nyugati országrésszel együtt jövőre Budapesten is bevezetik. Ha ez eredményes lesz, gyakorlatilag eltűnhet a fővárosi kerületekből a közmunka, csak épp azok a feladatok nem szűnnek meg, amelyeket a közfoglalkoztatásban résztvevők ma el tudnak végezni - vagyis a kerületi önkormányzatok nyúlhatnak mélyebben a zsebükbe az állam helyett.

Hosszabb időtartamú közmunkában részt vevők száma Budapesten

I. 9 II. 19 III. 59 IV. 71 V. 5 VI. 29 VII. 19 VIII. 48 IX. 67 X. 22 XI. 29 XII. 6 XIII. 45 XIV. 31 XV. 28 XVI. 19 XVII. 50 XVIII. 21 XIX. 28 XX. 42 XXI. 27 XXII. 18 XXIII. 11

Frissítve: 2019.12.15. 11:05

Vörösmarty acél pavilonban

Publikálás dátuma
2019.12.15. 10:41

Fotó: Mónus Márton / MTI
Évtizedeken át „eltették télire” a Vörösmarty téren álló Vörösmarty szobrot – novembertől áprilisig tetőtől talpig fóliába bugyolálva állt ellen szélnek, fagynak, esőnek, hónak és olvadásnak. Most azonban véget értek téli megpróbáltatásai: a Hello Wood csapatának köszönhetően plexivel „beüvegezett” acél pavilont kapott.
Fázik – mondta mindig anyám ellentmondást és további kérdéseket nem tűrő hangon, amikor hidegre fordulván az idő, a szokásos, ovi majd suli utáni kirakatozós körünkön évről évre feltettem neki a kérdést: miért van becsomagolva a szobor? Afféle szertartásos játék volt ez köztünk, én az egykori Luxus áruház és az IBUSZ iroda kirakata között valahol félúton, vagy 20 télen át, már-már kötelező jelleggel kérdeztem, ő pedig a várt kontextusban kimondott ikes igével megnyitotta a családi téli időszámítást. Szerettem, ahogy megnyomja az f-et, kissé sziszegve, és hogy akármilyen hangulatban is volt, egy rejtett mosolyfoszlány jelent meg a szája bal szegletében. Évtizedekig milliószor mentünk el mellette, iskolai ünnepségeken álltuk körül, én mégis csak becsomagolva ismertem. Már 30 is elmúltam, amikor először néztem meg magamnak a szobrot csomagolóanyag nélkül, hogy mit rejtenek a fóliában kissé kubistának tűnő kidudorodások. Vagyis hogy például, ami a szobor bal oldalán letakarva úgy néz ki, mint egy csúcsos űrhajó a Pirx kapitányból, az valójában egy a kisfiát és a feleségét átölelő munkás kopasz feje. Amúgy tudják, hogy ez a carrarai márványból készült szobor volt az első Vörösmartyról készült alkotás a fővárosban? Székesfehérváron, a szintén azonos nevű téren már 1866 óta állt egy, ami majd’ fél évszázados lelkiismeret-furdalást okozott Budapest városatyáiban. Amikor 1908 tavaszán végre felavatták a Kallós Ede, Telcs Ede és Márkus Géza közel 10 méteres műalkotását, már „eleddig kínos mulasztásként” hivatkozott rá a sajtó. Állítólag közel 10 évig tartott csak a tervezése, ami közben financiális zűrök is adódtak. Mivel akkoriban a szobrok jó része közadakozásból készült, így gyakran már az anyagi források előteremtése is éveket vett igénybe. Egy anekdota szerint olyannyira közös és halaszthatatlan nemzeti ügynek tekintette mindenki egy fővárosi Vörösmarty-szobor létrejöttét, hogy a társadalmi finanszírozás jegyében még egy az utókor által név szerint megőrzött koldus, bizonyos Liszkay János is beleadta, szó szerint, a szoboralapba édesanyjától örökölt húszkrajcárosát. A pénzérme egyébként a megtisztított szobor jobb alsó harmadában, látványra legalábbis, határozottan kivehető. A nemzeti ünnepéllyé emelt avatáson a főméltóságok, képviselők, tudósok, művészek és iskolás diákok mellett József főherceg és a felesége is tiszteletüket tették. A Pesti Hírlap aznapi száma szerint „a teret határoló épületekről nemzeti színű zászlók lengtek, az ablakokat szebbnél szebb drapériák díszítették. A park közepén elhelyezett, még lepellel körülvett szobor előtt arannyal szegélyezett pompás bíborbársonyból készült sátor állott, tetején a magyar koronát ábrázoló díszjelvénnyel”, ebben foglalt helyet a főherceg és felesége, Auguszta. Vörösmarty Mihály márvány alakját szokás egyfajta allegóriaként értelmezni: ahogyan a költő csendesen hallgatja, amint az őt körülvevő, a társadalom valamennyi rétegét megjelenítő alakok a Szózatot szavalják, az a védőpavilont felhúzó Hello Wood építészei szerint olyan burkolt üzenet, amit nem szabad fóliába csomagolni. Mindig látni kell, hogy „vannak olyan egyetemes értékek, melyek képesek az együtt élő embereket mindenféle hovatartozás nélkül közösséggé kovácsolni.” Hátha egyszer bemegy…
Szerző
Témák
szobor

A belvárosi Trafó

Publikálás dátuma
2019.12.15. 10:39

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Bánatra öröm: október végén új színház nyílt a pesti bulinegyed közepén, a Radnóti Tesla Labor, ahol nem csak a Radnóti Színház előadásai mennek. Az egykori erzsébetvárosi Nagykereszt (ma Kazinczy) utca 21-23-as szám alatt 1855-ben nyílt meg a VII. kerületi polgári leányiskola. Miután koedukálttá vált, az iskola 1892-ben elköltözött a Dohány utcába. Egy évvel később került a Budapesti Általános Villamossági Rt. tulajdonába a 21-es számú épület, amit áramátalakító állomássá építettek át, még a világhírű feltaláló, Thomas Alva Edison is felkereste 1911-ben. Az épületet 1931-ben bontották le, hogy 1934-re itt épüljön új egyenáramú transzformátorállomás a Belvárosban ritkaságszámba menő Bauhaus-stílusban, Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervei alapján. Negyedszázaddal korábban ez az építészpáros tervezte a ferencvárosi Liliom és Tűzoltó utcák sarkán álló transzformátorállomást is, ami mintegy húsz éve a Trafó – Kortárs Művészetek Háza otthona. Hasonlóan a ferencvárosi Trafóhoz, ez az állomás is az 1970-es években szüntette be az egyenáramú szolgáltatást, ez időben költözött az Elektrotechnikai Múzeum a Kazinczy utcai épületbe, amit 2011-ben renováltak. A bulinegyed felfutásával több szórakozóhely is váltotta itt egymást. A második emeleten, az egykori kapcsolóteremben 2017 tavaszán nyílt meg a Tesla Teátrum, aminek a sorsát a kulturális tao-támogatás megszüntetése pecsételte meg. Az elmúlt hónapokban a színháztermet és az előterét a Radnóti Színház újítatta fel, amely itt nyitotta meg október végén új játszóhelyét, a Radnóti Tesla Labort. A Nagymező utcai teátrum mögött második éve zajlik építkezés, a lecsökkentett színpadméret miatt második évada játszik 6-7 helyszínen a Radnóti társulata, így a Kazinczy utcai helyszín a lehető legjobbkor jött nekik. (Várhatóan 2021 tavaszán kapják vissza a színpaduk leválasztott részét, azt még be kell majd építeni, fel kell újítani.) Budapest egyik legkisebb kőszínházának amúgy is régi vágya, hogy létrehozzon egy második játszóhelyet, amely egy olyan nyitott alkotói tér, ahol még látványosabban megjelenhetnek a kísérletező tendenciák és a kortárs drámák. Ebben az évadban a Radnóti három kortárs művet tűzött a Tesla Labor műsorára: Nick Payne Csillagképek Szilágyi Bálint rendezésében, Franz Xaver Kroetz A vágy című darabját Alföldi Róbert rendezi, Schwechtje Mihály filmrendező GINA címmel rendez és ír közösen előadást a Radnóti színészeivel és a meghívott művészekkel. A Radnóti Tesla Laborban fut a Hajdu Szabolcs által rendezett Gloria című tavaly bemutatott előadás is. Az új hely együttműködik különböző független színházi csapatokkal is, továbbá a Trafó Kortárs Művészetek Házával. Egy új, független társulat, a Narratíva is a Radnóti Tesla Laborral együtt indult. Kovács D. Dániel, Szenteczki Zita, Pass Andrea és Hegymegi Máté ősszel alakult csapatának alkotói külön-külön már most komoly szakmai sikereket mondhatnak magukénak, számos kőszínházi rendezésen felül összesen 25 bemutatót tartottak befogadó színházakban. A Radnóti Tesla Laborban négy bemutatóval indulnak.

Infó

Radnóti Tesla Labor VII., Kazinczy u. 21. 

Témák
Trafó