Mikor és hogyan érzékelhetik Varsó, Prága, Pozsony, Budapest lakói azt, hogy a négy nagyváros összefogott?
Ez most egy szimbolikus gesztus volt, mert eddig is volt együttműködés az érintett városok, államok között, vegyük akár a keleti partnerséget, az energetikai együttműködést vagy éppen a közös lobbizást az uniós forrásokért. Sajnos ma a Visegrádi 4-eket több kormány is arra használja, hogy fontos közösségi kezdeményezéseket, például a klímaváltozás elleni lépéseket vagy a migráció megoldását blokkolja. Ezért úgy döntöttünk, pozitív változás kell, ennek élére pedig mi, városvezetők akarunk állni. A mi városaink állítják elő országaink GDP-jének nagy részét, ez nagy felelősség, de ugyanígy sajnos ezek a városok járulnak hozzá jelentős mértékben a globális felmelegedéshez is, ez szintén feladatokat ró ránk. Ezért közösen döntjük el a jövőben, mit tegyünk.
Mi a cél?
Az, hogy közösen lobbizzunk megfelelő megoldásokért akár országosan, akár az EU-ban. Meg akarjuk mutatni, hogy a városaink jobban tudnak működni mint a kormányaink. Emellett ellen akarunk állni a magyar és a lengyel kormány törekvéseinek is, hogy még kevesebb pénz jusson a fővárosoknak.
Miután október 13.-án Karácsony Gergely főpolgármester lett, Orbán Viktor kormányfő azt nyilatkozta, partnerként tekint rá, együttműködésre törekszik. Ehhez képest a kormány olyan lépéseket tett, amik tovább csökkentik a város mozgásterét. Ehhez képest milyen varsó és a lengyel kormány viszonya?
Sajnos nagyon hasonló. Ezért is értjük ilyen jól egymás problémáit. Én partnerként kezelném a kormányt, de ők nem így tekintenek rám. Csökkentik a költségvetésünket miközben egyre nagyobb terheket tesznek ránk, Lengyelországban például egy őrült oktatási reformmal: eddig a költségek 40 százalékát álltuk, ezután 60 százalékát kell saját büdzséből előteremtenünk. De Varsó nincs egyedül, a kormány politikai alapon csatornázza be a pénzeket a kormánypárti városokhoz, vajdaságokhoz.
Milyen területeken tudna egy város ügyesebben lobbizni uniós forrásokért, hol tudná az így elnyert pénzeket hatékonyan felhasználni?
Például a klímaváltozás esetében. Olyan tömegközlekedést kell kialakítani, aminek zéró a káros-anyag kibocsátása. De városi szinten is csökkenteni kell a kibocsátást, energiát kell megtakarítanunk. Egy város sokkal pontosabban látja, milyen problémákat kell kezelni, ezért jobb lenne, ha közvetlenül pályázhatnánk a forrásokra.
Jól ismeri a magyar politikát. Mit mondana Orbán Viktornak, ha találkozhatna vele?
Jól ismerem Orbán Viktort az Európai Néppártból, melynek alelnöke is voltam korábban és dolgoztam európai unós ügyekért felelős miniszterként is. Azt mondanám neki, hagyja, hogy a városok maguk használhassák fel az unós forrásokat, mert ez az adott országnak is jót tesz.
Maradnia kellene a Fidesznek a Néppártban?
Sajnos a Fidesz egyre jobban eltávolodik a Néppárttól, annak értékeitől és ebben semmilyen változást nem látok. Ezért függesztették fel a tagságát, és semmi okot nem látok rá, hogy ezen változtassunk. Orbán Viktor kedvence az „illiberális demokrácia” nevű oximoron, ami persze nem jelent semmit, miközben a turanizmussal kacérkodik és nem az Európai Unió tagállamaival, hanem Kazahsztánnal vannak nagyszabású víziói. Sok barátom van még mindig a Fideszben, én azt szeretném, hogy térjenek vissza közénk, vallják ismét a közös értékeinket, és váljanak a Néppárt erős pillérévé.
Jövőre elnökválasztás lesz Lengyelországban. Nálunk októberben sikeres volt a széles körű ellenzéki összefogás a kormánypártokkal szemben. Lát esélyt erre Lengyelországban is?
Több ellenzéki jelölt is lesz, de ez normális szerintem. De a második fordulóban már minden ellenzéki párt az elnök kihívóját támogatja majd. Az én pártomnak, a Polgári Platformnak megvan a jelöltje Malgorzata Kidawa-Blonska személyében és nagyon bízom benne, hogy ő lesz Andrzej Duda kihívója a második fordulóban.
