Lezárta a vizsgálatot az Újszínház, nem találtak bizonyítékot szexuális zaklatásra

Publikálás dátuma
2019.12.19. 15:40

Fotó: Népszava
Mint írják, a bejelentő levelében maga sem állítja, hogy az érintett szexuális zaklatást követett el, hivatalos bejelentést pedig sem akkor, sem azóta nem tett senki.
Lezárta az Újszínház a Mihályi Győző ügyében indított etikai vizsgálatot, és nem találtak bizonyítékot szexuális zaklatásra – derül ki a színház közleményéből, melyet a Facebook-oldalukon tettek közzé. A bejegyzésben nem nevezik meg Mihályi Győzőt. Mint írják, az etikai vizsgálat a bejelentés és a színházi nyilvántartások összevetésével, a rendelkezésre álló iratok és írásbeli nyilatkozatok áttanulmányozása nyomán, továbbá meghallgatások alapján megállapította, hogy 
  • a bejelentésben, mely a Fenntartóhoz érkezett, több időbeli és tárgybéli pontatlanság van,
  • a bejelentő levelében maga sem állítja, hogy az érintett színész szexuális zaklatást követett el,
  • a bejelentő nem sértettként tette a bejelentést, hanem általa hallott információk alapján,
  • a vizsgálat során szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyíték nem került elő, ilyen cselekményt nem tárt fel a vizsgálat,
  • hivatalos bejelentést sem akkor, sem azóta nem tett senki.
A teljes közlemény itt olvasható:
Még december elején körvonalazódott egy 2016-osszexuális zaklatási ügy az Újszínházban. A HVG azt írta, a meglehetősen alulkezelt ügy elkövetője egy állami kitüntetéssel is rendelkező színész. A Színházi Dolgozók Szakszervezete később arról nyilatkozott az ATV-nek, hogy „a SzíDoSZ az elnökét érintő bejelentés kivizsgálására etikai bizottságot hozott létre”. A sajtó ezután azonnal megnevezte Mihályi Győzőt, aki az Újszínház társulatának tagja, valamint a SzíDoSz elnöke. Dörner György, az Újszínház igazgatója később arról írt Gy. Németh Erzsébet kulturális főpolgármester-helyettesnek, hogy „volt konfliktus” Mihályi Győző, valamint egy nem művészi dolgozó között.
Szerző
Témák
ÚjSzínház

A színháztörvény ellen sem volt kifogása Ádernek

Publikálás dátuma
2019.12.18. 14:00
Ellnezéki képviselők fekete maszkkal tiltakoztak a a kormány kulturális törvénycsomagja ellen
Fotó: Béres Márton / Népszava
A köztársasági elnök aláírta a jogszabályt.
A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló jogszabály (a színháztörvény) állapota a parlament honlapján „kihirdetésre vár”, ami azt jelenti, hogy Áder János aláírásával szentesítette a színház törvényt, nem volt ellene kifogása, az megjelenik a Magyar Közlönyben – vette észre a hvg.hu. A portál kiemeli: ezzel gyámság alá vette a kormány az önkormányzati fenntartású színházakat, tehát a vidéki és budapesti kőszínházakat. Ha ugyanis „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színháza működéséhez szükséges forrásokat, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. A kabinet dönt arról, hogy „segít-e” az önkormányzatnak.   Múlt szerdán a parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a kormány kulturális törvénycsomagját. Az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP frakciója fekete maszkkal tiltakozott.
Szerző

Életszagú varázs

Publikálás dátuma
2019.12.18. 10:30

Fotó: EDWARD CAREY – COURTESY OF RIVERHEAD BOOKS
Kegyetlen, magával ragadó mese. Talán a leginkább így jellemezhetnénk Edward Carey Kicsi című, Madame Tussaud-ról szóló regényét, amely közelebb áll azonban a valósághoz, mint gondolnánk.
Edward Carey Kicsi című könyvében a svájci születésű Anna Maria Grosholtz naplószerűen megírt beszámolóiból és töretlen lelkesedéssel készített rajzaiból aprólékosan bontakozik ki előttünk a viaszszobor-gyűjteményéről világszerte ismert Madame Tussaud kalandos sorsa. A regény végigvezeti olvasóját a csúnyácska, termete miatt sokak által lekezelően csak Kicsiként szólított lány kalandos és fordulatos, ám nyomorúságos svájci gyerekkorától, át XVI. Lajos pompás királyi udvarán, majd Párizs tomboló utcáin keresztül, mígnem eljut Londonig, ahol aztán – férjezett nevét viselve – megnyitja ma is látogatható, élethű viaszszobrokat bemutató panoptikumát. Az írás Margaret Atwood, A szolgálólány meséjének szerzője szerint is kihagyhatatlan mű. Kétségtelen, Edward Carey lapról lapra csigázza fel az olvasók érdeklődését, és amikor már végleg rabul ejtette, arcul csapja a rémségek rémségeivel. Nem csupán az ártatlan, őszinte gyermekből felnőtt nővé váló Marie (Kicsi) viszontagságos életében merülhetünk el, az ő szemszögéből a tizennyolcadik-tizenkilencedik századi Franciaország, s elsősorban a főváros közhangulatát, a forradalom eseményeit is nyomon követhetjük. Jelen van Marie Antoinette szülőágyánál – mi több, az életét is megmenti –, kalandos úton megismerkedik a királlyal, majd nem sokkal ússza csak meg a guillotine-t. Mindeközben sorra veszíti el a hozzá közelállókat, de élni akarása, valamint svájci mesterétől tanult elhivatottsága a viasz modellezés művészete iránt továbbra is töretlen. A kötetben a viasz aprólékos megformálásának munkálatairól, az emberi test iránti csillapíthatatlan kíváncsiságról, a művészi elkötelezettségről is képet kapunk, akárcsak arról a bensőséges viszonyról, amely anyag és alkotója között kialakulhat. A részletesség nem meglepő, hiszen a szerző maga is dolgozott a londoni panoptikumban, sokszínű regényét többek közt az ott eltöltött időszak élményei ihlették. Ezenfelül az író bájos és egyszerre bizarr illusztrációi szintén sajátos rétegét képezik a történetnek: a rajzok pontosan tükrözik vissza a leírásokat, és az egyes karakterek vonásait. A lebilincselő írás egyik legnagyobb erénye ugyanakkor műfajában is rejlik. A történelmi fikció két összetevője tökéletesen keveredik a vaskos kötetben: gyakran nehéz eldönteni, valóság lehetett-e mindaz, amit olvasunk, vagy csupán a képzelet játéka. Ám a nehéz életút mentén haladva többnyire inkább utóbbiban reménykedünk. A Kicsi nem könnyű olvasmány, helyenként túlságosan is életszagú vonásai ellenére azonban mégis van benne valami lélegzetelállítóan varázslatos. Infó: Edward Carey: Kicsi Fordította: Siklós Márta Európa Könyvkiadó, 2019. 
Szerző