Előfizetés

Szexuális zaklatási ügy robbant az Újszínházban is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.07. 14:41
Újszínház
Fotó: Népszava
Egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész lehet a 2016-os, eltusolt ügy elkövetője.
A hvg.hu értesülései szerint az Újszínház vezetése, konkrétan Dörner György igazgató pénteken levelet kapott a fenntartó Fővárosi Önkormányzattól, melyben azonnali tájékoztatást kértek egy, a színházban történt állítólagos szexuális visszaélésről. Az eset 2016 elején történt, és a főváros illetékesei azt tudakolják, hogy érkezett-e bejelentés akkor a színház vezetéséhez, és ha igen, úgy milyen intézkedések történtek. A lap úgy tudja,
egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész lehet az elkövető, áldozata pedig az intézmény nem színész alkalmazottja.

A három évvel ezelőtt történteket a hvg.hu tudomása szerint az érintett dolgozó jelezte feletteseinek, intézkedés viszont csak annyi történt, hogy a két felet elkülönítették egymástól: annyi volt az igazgatói kérés, hogy a továbbiakban ne dolgozzanak együtt. 
A sértett panaszával most megkereste az egyik színházi szakszervezetet is: azt, amelyiknek a vád szerinti elkövető vezető tisztségviselője.

A Színházi Dolgozók Szakszervezetéhez érkezett bejelentéssel kapcsolatban a hvg.hu megkereste Dörner György igazgatót is. Mint írják, mikor megkérdezték Dörnert, meg tudja-e erősíteni, hogy történt szexuális visszaélés az általa vezetett színházban 2016-ban, szó szerint a következőt felelte: "köszönöm a kérdését, és minden jót kívánok", majd letette a telefont.
Nem zárható ki, hogy a 2016-os ügy eltussolása összefügghet Dörner néhány hónappal későbbi színházigazgatói újraválasztásával

- vélekedik a lap. A radikális nézeteiről ismert Dörner 2011-ben került az Újszínház élére. A döntés hatalmas tiltakozást váltott ki, számos közéleti személyiség petíciójában a főváros első "újnyilas" színházának nevezte a Paulay Ede utcai intézményt. Nem sikerült botránymentesre 2016-os újbóli kinevezése sem: a színházat például nem képviselte senki a folyamatban, de a törvényi előírás ellenére a közalkalmazotti tanács is képviselet nélkül maradt. A pályázatokat értékelő szakmai bizottságban viszont jelen volt az, akiről a hvg.hu szerint a szexuális visszaélés vádja szól: az egyik, alapszervezettel ott nem bíró színházi szakszervezet Újszínházban játszó képviselőjeként vett részt a döntésben. A bizottság szűk többséggel Dörner pályázatát tartotta a legjobbnak, a többi pályázó az egész eljárás jogszerűségét megkérdőjelezte.
Nemrég a Katona József Színházban robbant ki szexuális zaklatási botrány, Gothár Péter ügye. A történtekre hivatkozva gyakorlatilag "kulturális forradalmat" hirdet az Orbán-kormány.

Fideszes össztűz a kultúrára

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2019.12.07. 06:00
Kép a 24 órás filmkészítő verseny egyik alkotásából
Fotó: ÉDER VERA SZFE / FACEBOOK
A Katona József Színházban történt zaklatási ügyre hivatkozva Mao-féle kulturális forradalmat hirdet az Orbán-kormány.
Karácsony Gergelyhez is eljutott az a kormányzati előterjesztés, ami megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alap eddigi rendszerét, az előadó-művészeti törvényt pedig többek között úgy módosítaná, hogy a független színházak ne kaphassanak állami támogatást a működésükre. A főpolgármester péntek délután nyílt levélben szólította meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert. Karácsony Gergely szerint a salátatörvény tervezete „sérti a művészi és az önkormányzati autonómiát azzal, hogy a művészi szabadságot kiszolgáltatja a politikai kinevezetteknek. Mivel a javaslat megengedhetetlen módon alakítaná át például a fővárosban működő színházak finanszírozását, a színházigazgatók státuszát, ezért ilyen javaslat a miniszterelnök úr által is megerősített módon érvényben lévő kormány–Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül. Ugyanakkor az előadóművészek képviselőivel sem történt semmiféle egyeztetés.” A Miniszterelnökség azonnal reagált, a közleményéből kiderül: a taopótló támogatásokért cserébe a kormány bele akar szólni a színházigazgatói kinevezésekbe. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté arról értekezett: „a Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket.”
Múlt év decemberében Gothár Péter szexuálisan zaklatott egy színésznőt a Katona József Színházban. A teátrum igazgatója erről korábban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott: Gothár Péter kéretlenül közeledett a művésznőhöz, ám utána bocsánatot kért és kapott a kollégájától. „Biztos szerettem volna lenni ebben, ezért megkérdeztem az érintettől is, aki szintén megerősítette a bocsánatkérést. Kifejezte, hogy az ügy nyugvópontra jutott és nem szeretne semmilyen további lépést. A sértett 11 hónappal később döntött úgy, hogy az üzemi tanácshoz fordul.” Gothár Pétert elbocsájtották a színháztól, Máté Gábor pedig beismerte: hibázott abban, hogy késlekedett a retorzióval.
Kormánypárti politikusok most többek között Máté Gábor távozását követelik, és a Gothár-ügyre hivatkozva az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós és az igazságügyi miniszter, Varga Judit olyan, egyes kultúrstratégiai intézkedésekről szóló salátatörvényt készített elő, amely gyakorlatilag felszámolja a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Az NKA 11 milliárd forintjáról egy úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanács döntene, míg az Emmi-miniszter egyetértési jogot kap a nemzeti és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek vezetőinek kinevezésében és menesztésében, amennyiben azok állami támogatást vesznek igénybe, ha úgynevezett „közös működtetésbe” megy át egy színház (vagy zenekar). A tizenegy fővárosi fenntartású színház összesen 3,5 milliárd forintos állami támogatást kapott idén a megszüntetett tao-pénzek helyett, a Katona József Színház 320 millió forintot. A Hírklikk kormánypárti forrásai szerint karácsony előtt a kormány már nem akarja hergelni a választókat azzal, hogy a Parlament elé terjessze a törvénytervezetet.
Amiről a Magyar Színházi Társaság közleményében úgy fogalmazott: „A központosítással és a szakmai kontroll nélküli, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben teljesen beszűkülne az a sokszínű paletta, amely a színházi életet jellemzi. Ilyen mérvű strukturális változtatásokat szakmai egyeztetés nélkül elindítani nem építő szándékra vall.” A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) pénteken kampányt indított az új kulturális salátatörvény tervezet ellen, online petíciójukat az aHang felületén lapzártánkig tízezren írták alá. Emellett közös kiállásra kérték fel a színházak igazgatóit és a társulatok vezetőit: december 11-ig minden előadásuk után szolidaritási akcióra kérjék fel a nézőket. A FESZ ajánlása szerint előadások után a színház vezetője vagy színésze kiáll a színpadra, felolvassa a petíció szövegét, vagy elmondja a színház saját üzenetét a tervezett változással kapcsolatban. Ezután a nézőket a színpadra invitálnák, és készülne egy közös fotó a társulattal, amit a színház a saját online felületein közzétesz. 
A függetlenek grafikája a Facebookon is elterjedt
Fotó: ÁSMÁNY ZOLTÁN / FESZ

A fideszes „érzékenység”

A Fidesz EP-képviselői nem szavazták meg a munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni egységes fellépésről szóló javaslatot az Európai Parlamentben, a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó 2011-es Isztambuli Egyezményt sem iktatta törvénybe az Orbán-kormány. Marton László és Kerényi Miklós Gábor zaklatási ügye után sem a Vígszínház, sem a Budapesti Operettszínház nem lett „balliberális fészek” a kormányzati propagandában. Hallgattak arról, mikor a Stádium Könyvkiadó vezetőinek, Kárpáti Kamil költő-írónak és feleségének, Lőkös Margitnak 2017-ben kirobbant a botránya, amelyben a házaspárt több egykori tanítványuk vádolta meg szexuális zaklatással. Sőt: a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadás Kollégiuma a botrány után alig több mint egy évvel, idén februárban 600 ezer forintot ítélt meg Balatoni kikötő és őspark – Fotók és versek munkacímű kötetére. A szakkollégium tagjainak többségét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia delegálta.

A kiadók totális kontrollja

Minden könyvkiadó érzékeny adatához hozzáférnek majd a HVG birtokába került tervezet szerint az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) miniszteri biztosként felügyelő Demeter Szilárdék. Így például megismerhetnek példányszámokat, sőt, az írók, jogtulajdonosok személyes adatai is hozzájuk kerülhetnek. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Gál Katalin a HVG-nek elmondta: olyan adatokat is kérnének, amik üzleti titkot képeznek, vagy törvény tiltja kiadásukat, viszont az OSZK-nak egyáltalán nem segíti a munkáját. Szakemberek szerint Nemzeti Kulturális Alap megszüntetése, illetve a Demeter Szilárd által felügyelt OSZK intézkedése között szoros összefüggés van. Egyben emlékeztetnek: a tervek szerint az OSZK, a szintén Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményei, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. összevonásával létrehozzák a Magyar Nemzeti Kultúrközpontot. Ez a kulturális kombinát totális ellenőrzést tud majd gyakorolni a könyves világ fölött – írta a HVG.

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.06. 21:54
A magyar sport kategória kitüntetettje, Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző és Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton újságíró vette át a díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez. Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék. A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. "Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk" - fogalmazott. Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek. "Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt" - mondta Csányi Sándor. Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.