Felesleges utazások

A Maláj-félsziget legdélebbi pontján található Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, az alig több mint 5,6 millió lakosú, 721,5 négyzetkilométeren fekvő mini államban az egy főre jutó GDP 2018-ban elérte a 64579 dollárt (Magyarországé 16484 dollár). A szingapúri fejlődési modell világszerte sok politikus és államvezető érdeklődését is kiváltotta, Áder János és Orbán Viktor is járt már ott. Látogatása során miniszterelnökünk elmondta, Szingapúr "az emberi erőforrásból, az emberi szellemből és az innovációból" csinált csodát. Nézzük, tanultunk-e eddig valamit tőlük.

Szingapúr versenyképességének megteremtése elképzelhetetlen a kitűnő oktatási rendszer nélkül. Minden területre jó szakembereket nevelnek. A tanári pályára lépők is a legjobban teljesítő diákok közül kerül ki: az érettségi alapján a legjobb 30 százalékba tartozó diákok jelentkezhetnek csak a tanárképzésre, és kizárólag annyi hallgatót vesznek fel, ahány tanárra a rendszernek szüksége lesz a végzésük idején. Már hallgatóként jelentős ösztöndíjban részesülnek, diplomázásuk után pedig kezdő fizetésük meghaladja a szingapúri átlagfizetést. Mindehhez évi százórányi fizetett, kötelező továbbképzés járul. Az oktatási minisztérium osztályterem-laboratóriumokat tart fenn, ahol a praktikus gyakorlatokat kísérletezik ki, amelyeket a továbbképzéseken adnak tovább. Nem ritka, hogy a legjobb tanárok részt vesznek a minisztérium munkájában, majd visszatérnek az iskolába tanítani. A tanárok presztízse igen magas.

A magyar oktatási rendszerben az iskolák alulfinanszírozottak, a pedagógusok nem keresnek eleget, ellenben túlterheltek, a gyerekek fáradtak és motiválatlanok. A világ változik, a tananyag örök – ugyanaz a berögződés, metódus ötven éve már, teljesen elveszítve a kapcsolatot a való világ és a diákok szükségleteivel.

A három évenként elvégzett nemzetközi PISA teszt három területen (szövegértés, matematika, természettudományok) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. 2018-ban a felmérésben Szingapúr a második helyen végzett, mindhárom területen dobogós helyezést ért el. Magyarország viszont továbbra is elmaradt az OECD-átlagtól, bár szövegértésben és természettudományokban sikerült közelítenünk hozzá. Igaz, ehhez az is kell, hogy az OECD-átlag egyre alacsonyabb legyen. Összességében ráadásul még mindig sokkal rosszabbul állunk, mint hat-kilenc évvel ezelőtt. Minden területen messze a szingapúri mutatók alatt vagyunk.

A szingapúri oktatási rendszer példája már több mint 40 éve ott van előttünk. Addig csak adófizetők pénzén finanszírozott turistautazásnak minősíthető országvezetőink ottani látogatása, ameddig nem látjuk, hogy a Szingapúrtól tanulhatókból valami is megvalósul nálunk.