Önmérsékletet kér Ferenc pápa a harcra kész Irántól és Amerikától

Publikálás dátuma
2020.01.05. 16:03

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP or licensors
A háború csak pusztítást hoz - figyelmeztetett a katolikus egyházfő, aki a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölése után kialakult feszültséget próbálta csillapítani.
A világ több részén borzalmas feszültség érezhető. "A háború csak halált és pusztítást hoz" - mondta Ferenc pápa vasárnap délben, a Szent Péter téren tartott beszédében. A katolikus egyházfő minden az új háborús helyzetben érintett mindkét féltől  - a tábornokának halála miatt bosszút hirdető Irántól az eseteleges bosszú megtorlására kész Egyesült Államoktól  - azt kérte, hagyja nyitva az ajtót a párbeszéd előtt, tanúsítson önfegyelmet és kerülje az ellenségeskedést. Ezután néma imára szólította fel a Szent Péter téren levőket.
A pápa a Kászim Szulejmáni iráni hírszerző főnök megölése miatt kialakult nemzetközi feszültséget próbálta enyhíteni beszédével. Az iráni tábornok halála után a szentszéki szóvivő is jelezte, hogy az egyházfő folyamatosan követi a közel-keleti térség eseményeit. A Vatikánt többek között a Teheránban szolgáló apostoli nuncius tájékoztatja a fejleményekről. Január 6-án, hétfőn Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutat be misét Vízkereszt ünnepén, amely Olaszországban egyházi és állami ünnep is egyben - írja az MTI.
Szerző
Frissítve: 2020.01.05. 16:53

Kínában már 35 ezer kilométer hosszú a nagysebességű vasúthálózat

Publikálás dátuma
2020.01.05. 12:06

Fotó: Yang Shiyao / Xinhua News Agency
Tavaly 3 milliárd 570 millió ember utazott a kínai vasúton.
Kínában a nagysebességű vasúthálózat hossza mintegy 35 ezer kilométer, ami csaknem 70 százaléka a világhálózatnak. A kínai államvasutak adatai szerint tavaly a nagysebességű vonalak hossza 5 ezer kilométerrel nőtt, idén várhatóan további 2 ezer kilométerrel bővül. A teljes kínai vasúthálózat hossza 139 ezer kilométer volt a múlt év végén, amit az idén 4 ezer kilométerrel növelnek. A kínai vasutaknak tavaly 3 milliárd 570 millió utasa volt, 7,7 százalékkal több a 2018. évinél. Tervek szerint az utasszám idén 3 milliárd 850 millióra emelkedik.
Szerző
Témák
Kína

Óriási csapássorozattal fenyegette meg Trump Iránt

Publikálás dátuma
2020.01.05. 08:35

Fotó: JIM WATSON / AFP
Ha Teherán bosszút áll tábornoka meggyilkolása miatt, az Egyesült Államok nagyon gyorsan és keményen fog válaszolni – üzente az amerikai elnök.
Csapássorozattal fenyegette meg Iránt Donald Trump vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok (az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz alakulatának vezetője, az iráni hírszerzés kémfőnöke volt - a szerk. ) meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott - írja az MTI.   "Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést" - írta Trump, aki oldalán azzal is eldicsekedett, hogy kétezer milliárd dollárt költenek katonai felszerelésekre, és
ha Irán még egyszer rájuk támad, olyan csapást mérnek a közel-keleti országra, mint soha azelőtt.

A bejegyzést Trump  nem sokkal azután tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy "a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben".  Az Egyesült Államok már Szulejmáni meggyilkolása előtt kiélezett küzdelmet folytatott az Iránhoz köthető félkatonai alakulatokkal, így az iraki Kataib Hezbollah katonáival is. A fordulópontot az jelentette, hogy a Hezbollah-szárny a közelmúltban rakétatámadást intézett Irakban egy amerikai támaszponttal szemben, mely már egy amerikai állampolgár  - egyes hírek szerint egy zsoldos - halálával járt.  Válaszlépésként az amerikai haderő légicsapást mért egy Hezbollah-állásra, 25 fegyveressel végezve;  majd Bagdad nemzetközi repülőtere mellett egy drónról rakétával lőtték ki Szulejmánit és Kataib Hezbollah vele utazó egyik vezetőjét is.

A túszválság, ami Jimmy Carter bukását okozta

Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el. 

Szerző