Új állami besúgóhálózat körvonalazódik

Publikálás dátuma
2020.01.07. 07:30

Fotó: Shutterstock
Július 1-i hatállyal belső ellenőri rendszer kidolgozására kötelezi az állami cégeket a kormány tavaly év végi rendelete.
A kissé homályos meghatározás szerint innentől fokozottan figyelik, hogy a cég szervezeti kultúrája megfelel-e a működésükre vonatkozó etikai és jogszabályi elveknek, hogy a dolgozók a társaság elfogadott céljai szerint fejtik-e ki tevékenységüket, illetve a működés átlátható-e és nincs-e összeférhetetlenség. Minderre „megfelelési tanácsadókból” álló szervezeti egységet alakítanak ki (ami különösen indokolt esetben állhat egy személyből is). A megfelelési tanácsadó – aki lehet külső megbízott is – nem dolgozhat az általa ellenőrzött területen és nem tölthet be vezető posztokat a cégnél. A belső ellenőrzés módszertana nem pontosított, de annak rendjét az általános szabályok, a cég első számú vezetője és a felügyelőbizottság határozzák meg. A fő cél „a kockázatok, hiányosságok csökkentése, a szabálytalanságok és visszaélések megelőzése, feltárása”, az eredményesség növelése, valamint a belső visszacsatolások javítása. Másutt megjelenik célként a korrupció és a visszaélés hatékony megelőzése is. A „megfelelési felelős” dolga többek között a helyes működést „sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadása és kivizsgálása” is. A belső ellenőrzési vezető irányítása alatt állók vizsgálódásaik során jogosultak helyiségekbe belépni, kérdezni, illetve akár titkosnak minősített iratokat is megtekinteni és lemásolni. A hatóságok bűncselekménygyanúval kapcsolatos bevonására nem térnek ki. A rendelet rögzíti, hogy a kormány az új szabállyal EU-kötelezettségét teljesíti. Megjegyzendő: 2011 óta a hazai költségvetési szervek körében már előírás a hasonló belső ellenőrzési rendszer. Ennek „sikeressége” közismert: miközben a közpénzek elosztását látványosan átitatja az állami ösztönzésű korrupció, a közigazgatás a vonatkozó szabályok alapján évről éve játszi könnyedséggel lepapírozza, hogy Magyarországon minden a legnagyobb rendben és korrupciónak híre-hamva sincs. Legalábbis az elmúlt közel egy évtized során nem lehetett olyan esetről hallani, amikor a közigazgatás belső ellenőrzési rendszere látványosan kiszűrt volna nagyobb visszaéléseket. Így tehát az új szabály is leginkább csak az állami cégeknek beszállító tinta- és papírgyáraknak hozhat némi többlethasznot.
Szerző

329,63 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.06. 18:59

Fotó: Shutterstock
Az euróval és a svájci frankkal szemben kevéssé változott, a dollárral szemben erősödött a forint árfolyama hétfőn a bankközi devizapiacon.
Az eurót a kora reggeli 329,77 forint után kissé alacsonyabban, 329,63 forinton jegyezték este hatkor a bankközi devizapiacon. A svájci frank jegyzése szintén alig változott, a kora reggeli 304,08 forint után este hat órakor kissé magasabban, 304,11 forinton állt. A dollárral szemben a forint 0,30 százalékkal erősödött hétfőn, a dollárt a kora reggeli 295,39 forint után este hat órakor alacsonyabban, 294,50 forinton jegyezték. Az euró hétfőn 0,30 százalékkal 1,1192 dollárra erősödött.
Szerző

Vége a két számjegyű béremelkedésnek

Publikálás dátuma
2020.01.06. 18:48

Fotó: Shutterstock
Idén már mérséklődik a béremelkedés üteme, ráadásul az elszabaduló infláció is egyre többet farag le annak reálértékéből.
Tavaly októberben tovább emelkedtek a bérek: a KSH friss adatai szerint a a bruttó bérek 11,6 százalékkal nőttek, így az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 374 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberben, ez a költségvetési szektorban - közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt. A 378 ezer forintos bruttó bér nettó 250 ezer forintnak felel meg – igaz a KSH továbbra sem közli az öt főnél kisebb cégek béradatait, pedig az rendelkezésére áll. A Policy Agenda korábbi elemzése szerint az átlagbér meglehetősen csalóka, ugyanis azt a foglalkoztatottak felső tíz százalékának bérei húzzák fel ilyen magasra. Ezért lenne célszerű az átlagbér mellett a mediánjövedelmet is közzétenni, ám ezekkel az adatokkal évek óta adós a KSH.  Az októberi 11,6 százalékos béremelkedési ütem némileg felülmúlta a várakozásokat - értékelte az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül, alkalmazottként munkában állók száma 0,4 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0,8 százalékos volt, míg a közszférában 1,7 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest. Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésében immár egyértelműen látható a lassulás, és valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd. Az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést. Ez várhatóan a tavalyi év utolsó két hónapjában is kitartott, de 2020-ban már egyszámjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kis mértékű mérséklődése miatt. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben újabb bérrendezéseket jelentenek be a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy összességében idén is 10 százalék felett emelkednek a bérek. Horváth András szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, míg a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni. A kormány szerint idén mind a bruttó, mind a nettó bérek 9,3 százalékkal emelkedhetnek – mindez alig 2,8 százalékos infláció mellett. A drágulás azonban ennél erőteljesebb lesz, a jegybank 3,5 százalékos inflációval számol a bruttó kerestek 8,9 százalékos emelkedése mellett. Vagyis a gyorsuló infláció és a lassuló béremelkedések miatt idén a lakosság reáljövedeleme 4-5 százalékkal emelkedhet, ami még mindig magas, bár fele-kétharmada az elmúlt időszak már-már megszokott hiperdinamikus 7-8 százalékos reálbér növekedésének. A MNB azzal számol, hogy a lakossági reáljövedelem 2020-ban 4,1 százalékkal emelkedhet, szemben a kormány 6,3 százalékos előrejelzésével. A kormány prognózisa ugyan az alacsonyabb inflációból kiindulva tervezi a 6,3 százalékos reálnövekedést – ám ahogy a Takarékbank elemzője is felhívja a figyelmet, kormányzati intézkedésekkel (béremelések a közszférában, adócsökkentések) akár még el is érhető a gyorsabb bérkiáramlás. A kutatóintézetek ugyanakkor megosztottak: a Századvég gazdaságkutató szerint az idén a bruttó bérek akár 9,9 százalékkal is nőhetnek, míg a Kopint-Tárki szerint 8,5 százalékkal nőhetnek – ami a nettó reálkeresetek 5 százalékos bővülését jelentené.  

Még csak most indulnak a bértárgyalások

A kormány csak az év utolsó napjaiban hirdette ki a minimálbér, illetve a bérminimum emeléséről szóló rendeletét, emiatt viszont az ágazati bértárgyalások sem kezdődtek meg. Decemberben a szakszervezeti oldal megpróbálkozott a minimálbér emelés újratárgyalásával – hivatkozva a vártnál gyorsabb növekedésre, és a megállapodás egy passzusára, de ez elől a munkáltatók elzárkóztak. Így a következő napokban/hetekben indulhatnak, illetve születhetnek meg az ágazati béralkuk. A Világgazdaság értesülése szerint a kereskedelemben január 20-ig létrejöhet az egyezség, az ágazatban akár 10-15 százalékkal is nőhetnek a bérek – így a bruttó átlag 300 ezer forintra emelkedhet – amely még így is messze lesz a 365 ezer forintos nemzetgazdasági átlagtól.     

Szerző
Frissítve: 2020.01.06. 19:54