Előfizetés

Védett lakásokkal segít a családon belüli erőszak áldozatainak Baranyi Krisztina

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.07. 15:24
Baranyi Krisztina
Fotó: Baranyi Krisztina Facebook oldala
Ferencváros arra kéri a többi magyar önkormányzatot is, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása is újra a parlament elé kerül majd.
"Ferencvárosban mostantól Magyarországon eddig egyedülálló módon önkormányzati lakásokban biztosítunk »védett lakásokat« a családon belüli erőszak áldozatainak és tájékoztató kampányt indítunk a témában" - jelentette be kedden közösségi oldalán Baranyi Krisztina, a budapesti IX. kerület polgármestere. A bejelentéssel egyidőben Ferencváros közösségi oldala arról írt:
Baranyi kéri a többi hazai önkormányzatot, különös tekintettel a Szabad Városok Szövetségének tagjaira, hogy kövessék a példát.

Ez esetben az áldozatok távolabbra, egy másik városba tudnának költözni veszélyt jelentő lakhelyükről. Arra, hogy mikortól lesznek elérhetőek a védett lakások, az önkormányzat jelenleg még nem tud választ adni. Mint írták a bejelentés alatt: "minél hamarabb".
A ferencvárosi közleményből kiderül továbbá, hogy Csárdi Antal országgyűlési képviselő újra kezdeményezni fogja a parlamentben a Magyarország részéről már 2014-ben aláírt, ám a kormánypárt által az országgyűlésben azóta többször leszavazott Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Az Európa Tanács egyezményének célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése és felszámolása.
Még vasárnap írt arról Baranyi, hogy alig pár nap telt el az újévből, de már két nőt öltek meg párkapcsolati erőszakban Magyarországon. "Ezen kívül minden bizonnyal ezrek kapták meg a szokásos napi verés- és kínzásadagjukat, további tízezreket gyaláztak, mocskoltak szóban, véget nem érően" - folytatta, hozzátéve: a hatóságoknak még protokolljuk sincs arra, mit kellene tenni, ha bejelentést kapnak egy bántalmazott nőtől. Utalt Varga Judit néhány órával korábbi, többek közt a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeinek szigorításáról szóló közleményére is, amikor kijelenti:
"a magyar Kormány pedig nem hajlandó egyet sem lépni azon az úton, amely törvényi garanciákkal adna védelmet bűncselekmények áldozatainak".

A családon belüli erőszak ügye úgy tűnik, olyan mértéket öltött a 2019-es "családok éve" alatt, hogy már a kormány ingerküszöbét is elérte. Hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter egy videót töltött fel közösségi oldalára, amin a parlament körül sétálva, drámai zenei kíséret mellett beszél arról, mennyire megrázza például a tavaly decemberi győri családirtás. A videóban szigorúbb büntetést ígér a lebukott elkövetőknek, valamint megígéri, hogy 600 millió forintból megduplázzák az Áldozatsegítő Központok számát.
Vargának egyik bejelentett intézkedése sem célozza a családon belüli erőszak áldozatainak speciális segítését, vagy bántalmazásuk megelőzését.

Varga és a kormány tehát a családon belüli, illetve a nők elleni erőszak ügyét a büntetés oldaláról közelíti meg, nem pedig a megelőzés felől. Annak ellenére, hogy ezek az esetek szakemberek bevonásával visszaszoríthatóak lennének, az igazságügyi minisztérium nem kezeli őket külön, csak a többi törvény- és szabálysértéssel összemosva. Ugyan az Isztambuli Egyezmény ajánlásai kifejezetten az ilyen ügyek kezelésében nyújtanának támaszt a hatóságoknak, de továbbra sem várható az egyezmény ratifikálása: Varga szerint a magyar jogrendszer "hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít" annál. A közlemény - és a magyar kormány - szerint további bűne az Isztambuli Egyezménynek, hogy "migrációt támogató", illetve, hogy a társadalmi nem (gender) fogalmának használatával utalást tesz arra, hogy a nemi szerepek változékony dolgok, tanult viselkedési formák.

Erdő Péter is tiltakozott ellene, most a Kossuth Rádió csatornaigazgatójának nevezték ki Siklósi Beatrixot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.07. 13:47

Fotó: Facebook/Siklósi Beatrix
Rasszista, kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásairól vált hírhedtté, pont jó lesz a Kossuth irányítására.
Siklósi Beatrix váltja Mucsányi Mariannát a Kossuth Rádió csatornaigazgatói pozíciójában január 6-tól - közölte a közmédia. Mucsányi Marianna három év után, közös megegyezéssel távozik a közmédiától - tették hozzá. Mucsányi Marianna távozása egy szerű eset: miután férjét, Szadai Károlyt az állami média felügyelőbizottságának tagjává választották, összeférhetetlenség lépett fel, mennie kellett. Siklósi Beatrix kinevezése viszont meglepő. A kirekesztő, rasszista, antiszemita megnyilvánulásairól is ismertté vált Siklósi korábban rasszista vicceket, kuruc.info-s „cikket" is posztolt közösségi oldalán, ahol Horthy Miklós születésnapjáról is megemlékezett, közmédiás pályafutásának átmeneti végét azonban egy 2003-as műsor okozta. Az Éjjeli Menedék című műsor szerkesztőjeként meghívta David Irvinget, a holokauszttagadás miatt több országból kitiltott és börtönbüntetésre ítélt brit történészt, aki többek közt arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom „antiszemita pogrom volt” a „zsidó kormány” ellen. Akkor Siklósi Beatrixnak távoznia kellett a közmédiából. 2014-ben azonban visszahívták és kinevezték kinevezték a Vallási, Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztőség élére.
Kinevezése ellen közös levélben tiltakoztak a magyarországi történelmi egyházak akkori vezetői, Erdő Péter, Bölcskei Gusztáv, Gáncs Péter és Heisler András.  Személyét elfogadhatatlannak tartva azt írták, nyíltan kirekesztő és antiszemita megjegyzései, nyilatkozatai alkalmatlanná és hiteltelenné teszik az egyházi műsorok felügyeletére. Ezek után az MTVA vezetése elvette Siklósitól a vallási műsorokat, nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektek vezetőjeként dolgozott tovább. De ez sem tartott sokáig, mert 2018 júliusában kinevezték az M5 Kulturális csatorna igazgatójának. Innen helyezik át most a Kossuth Rádióhoz csatornaigazgatónak.

Meghalt Kiss Eszter, az Index újságírója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.07. 12:18

Fotó: Michčle Constantini / AFP/PhotoAlto
A kultúra rovat munkatársa 37 éves volt, súlyos betegség után hunyt el.
Hosszan tartó betegség után hétfőn elhunyt Kiss Eszter, az Index hírportál munkatársa - tudatta a portál. Kiss Eszter  1982-ben született Zalaegerszegen. Budapestre felkerülve magyar-történelem szakon végzett az ELTE-n, az újságíráson kívül foglalkozott család-, épület- és várostörténettel, önkéntesként dolgozott a Budapest100-ban, aktív tagja volt a Fortepan közösségének. Eszter 2016 óta volt a lap munkatársa – eleinte az Urbanista blogba írt, majd a Technika-tudomány, később pedig a Kultúra rovat állandó szerzője lett, miközben a hétvégi Fortepan összeállításain is rendszeresen dolgozott. Betegsége ellenére gyakorlatilag haláláig írt színvonalas cikkeket az Indexre, tavaly már a Mi Vidékünk rovat munkatársaként is.
Különösen érdekelte a 20. századi magyar történelem, többször írt a II. világháború és a kommunizmus alatt szenvedőkről. Budapest kultúrtörténete is sokat foglalkoztatta, legutolsó cikke, amely karácsonykor jelent meg, a pesti kabaré múltjáról szólt. Témáiról nagy érzékenységgel írt, akár egy zsidó tanulókat megjelölő érettségi fotó történetét nyomozta ki, akár Polcz Alaine-ről emlékezett meg, a Zala megyei indián legendájának járt utána, vagy éppen egy különös temetői szobor mögött megbújó történetre figyelt fel. Szeretett a Fortepannal együtt dolgozni, kedvenc munkái közé tartoztak a 20. századi családtörténetek, emlékezetes volt Feuer Gusztávról készült portréja, az albán királlyal megházasodó gróf Apponyi Geraldine-ról szóló cikkére pedig a nemzetközi sajtó is felfigyelt. Kiss Eszter 37 éves volt. Az Index a saját halottjának tekinti őt.