Kiderítették, hogy mi okozza a közép-kínai tüdőgyulladásos járványt

Publikálás dátuma
2020.01.09. 06:46

Fotó: Peng Zhaozhi / Xinhua News Agency
A következő lépésben a vírus viselkedését és az általa okozott klinikai tüneteket vizsgálják majd.
Újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt a közép-kínai Vuhanban – jelentette csütörtökön a CCTV kínai állami televízió. A tudósítás szerint orvosszakértők az egyik betegtől vett mintából nyerték ki a vírus genetikai szekvenálásának adatait, s ennek segítségével további 15 páciensnél azonosították ugyanazt a vírust. A koronavírusok légzőszervi és hastáji megbetegedéseket okozhatnak, és cseppfertőzéssel terjedhetnek. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok még vasárnap leszögezték: a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó. A tévériport szerint a szakértők következő lépésben a vírus viselkedését és az általa okozott klinikai tüneteket vizsgálják majd. A vuhani egészségügyi hatóságok vasárnapig összesen 59 fertőzöttről számoltak be, de Hongkongban és Dél-Koreában is jelentkeztek a fertőzésre utaló tünetek olyan embereknél, akik a közelmúltban Vuhanban jártak. A tüdőgyulladással járó járvány komoly aggodalmat váltott ki Kínában és Hongkongban, ahol 2002 és 2003 között a SARS-járvány következtében több mint 700 ember veszítette életét.
Szerző

Nem emel falakat Zágráb

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:08
Andrej Plenkovic
Fotó: RICCARDO DE LUCA / Anadolu Agency
Horvátország két okból sem emelt kerítést a határaira, eltérően néhány szomszédos országtól — jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő Zágrábban brüsszeli tudósítóknak.
Egyrészt azért, mert hosszú szakaszokon természetes határai vannak: hegyes, erdős vidékek, illetve a Duna és a Száva folyók. Másrészt nem akart “negatív üzenetet” küldeni a szomszédainak, amelyekkel baráti kapcsolatokat ápol. Ráadásul a boszniai határ túloldalán sok horvát él, és bármilyen fizikai akadály elvágná egymástól a közösség tagjait. Plenkovic azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy a január elsején kezdődött horvát EU-elnökség egyik prioritása az unió biztonságának megerősítése, ezen belül a külső határok fokozott védelme és az illegális bevándorlás megfékezése. A horvát kormányfő kifejtette: jó esély van rá, hogy még ebben félévben megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. “Látok lehetőséget arra, hogy a francia álláspont megváltozzon” - utalt az Emmanuel Macron államfővel előző nap tartott találkozójára. A francia elnök októberben megvétózta a tárgyalások megkezdését a két tagjelölttel.

Trump azt mondja, amíg ő az elnök, addig Iránnak nem lesz atomfegyvere

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:00

Fotó: JIM WATSON / AFP
Szerinte a világ így is "sokáig tűrte Irán viselkedését".
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban szerdán tartott beszédet , amiben kifejtette az amerikai álláspontot az iráni-amerikai viszályban kialakult helyzetről. Elmondta: a kedd éjjeli iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök az amerikai katonákat ismét a világ legjobban felkészült hadserege tagjainak nevezte. Dicsérte a "nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést", és hozzáfűzte: "ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt használnunk is kell". "Nem akarjuk használni (a katonai erőt). Az amerikai katonai és gazdasági erő a legjobb elrettentés" - fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán "kezd visszalépni". Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. "Ennek az időszaknak vége" - szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia "az egész civilizált világot fenyegető", nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is. A potenciális terroristáknak küldött "erős üzenetnek" minősítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége vezetője megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen. "Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere" - ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból. Szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar. Ahogyan fogalmazott: "mindannyiunknak együtt kell munkálkodnunk egy Iránnal kötendő megállapodásáért, hogy a világ biztonságosabb és békésebb hely lehessen". Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségein fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció. Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra. Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten és a térség békefolyamatának elősegítésében.
Szerző
Témák
Trump Irán atom