Lezuhant utasszállító: orosz rakéta maradványai után is kutatnak majd az ukrán szakértők

Publikálás dátuma
2020.01.09. 13:41

Fotó: AFP / Sputnik
A katasztrófa lehetséges okai közé sorolják a rakétabecsapódást, a gép ütközését drónnal vagy más repülő eszközzel, a hajtómű felrobbanását műszaki meghibásodás következtében vagy terrorcselekmény okozta robbanást a fedélzeten.
Az ukrán szakértők egy Tor típusú orosz gyártmányú légvédelmi rakéta maradványai után is fognak kutatni azon a helyen, ahol földbe csapódott szerdán a MAU ukrán légitársaság utasszállító repülőgépe – közölte csütörtökön Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Danyilov szerint az interneten olyan információk láttak napvilágot, hogy Tor típusú rakéta maradványaira bukkantak a katasztrófa helyszíne közelében. Az ukrán szakértők a katasztrófa lehetséges, legvalószínűbbnek tartott okai közé sorolják a rakétabecsapódást, a gép ütközését drónnal vagy más repülő eszközzel, a hajtómű felrobbanását műszaki meghibásodás következtében vagy terrorcselekmény okozta robbanást a fedélzeten – mondta Danyilov az Interfax Ukrajina hírügynökség szerint. Hozzátette, hogy jelenleg az ukrán küldöttség tagjai az iráni kormányszervek tagjaival, köztük a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) iráni képviselőivel tanácskoznak, és tekintik át a tragédiának ezeket a lehetséges okait. Szavai szerint a Teheránban történt tragédia felderítéséhez felhasználják a 2014-ben a harcok sújtotta Kelet-Ukrajna fölött lelőtt malajziai járattal kapcsolatban elvégzett vizsgálatok eredményeit. Elmondta, hogy az ukrán küldöttség tagjai között vannak olyan szakértők, akik részt vesznek az MH-17-es malajziai járat 2014. július 17-én bekövetkezett katasztrófája ügyében indított nemzetközi nyomozásban. Olyan szakemberek is vannak köztük, akik kimondottan a Buk típusú légvédelmi rakétarendszer specialistái. A maláj gép lelövésével foglalkozó, holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport tavaly arra a megállapításra jutott, hogy a gépet egy Oroszországból származó Buk rakéta találta el, és emiatt zuhant le. Danyilov hozzátette, hogy az ukrán fél diplomáciai tárgyalásokat is folytat Iránnal, és minden ok megvan a reményre, hogy az összes kérdésben lesz együttműködés, beleértve a repülőgép fekete dobozainak vizsgálatában való ukrán részvételt is. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint 45 fős ukrán küldöttség utazott Iránba, köztük a katasztrófavédelmi szolgálat, a védelmi, a külügy- és a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), az állami légiközlekedési hivatal, a légi balesetek kivizsgálásával foglalkozó nemzeti iroda és a MAU légitársaság képviselői. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön hivatalos honlapján közzétett közleményében a légi katasztrófa vizsgálatában való részvételre szólította a nemzetközi közösséget, különösen Kanadát. A szerdai repülőszerencsétlenségben 176-an haltak meg, összesen hét ország állampolgárai, a legtöbben irániak, kanadaiak és svédek, valamint a gép 9 fős ukrán személyzete, és még két ukrán utas. A Teheránból Kijevbe tartó járat felszállás után nem sokkal zuhant le, a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát. Az iráni polgári repülési hatóság előzetes vizsgálata szerint a repülőgép még a levegőben lángra kapott, visszafordult és leszállásra készült közvetlenül a katasztrófa előtt.
Szerző
Témák
Ukrajna rakéta

Oslo titka a forgalomcsillapítás

Publikálás dátuma
2020.01.09. 13:00
Kiszorították a belvárosból az átmeno forgalom egy jelentős részét
Fotó: YOUTUBE
A norvég fővárosban szinte nullára zuhant a közlekedési balesetek halálos áldozatainak a száma. Budapesten mintegy ötvenen halnak meg évente közlekedési balesetben.
A norvég fővárosban az elmúlt években végrehajtott nagyarányú forgalomcsökkentésnek köszönhetően gyakorlatilag nullára zuhant a közlekedési balesetek halálos áldozatainak a száma. 1975-ben 41 ember halt meg Oslóban, 2018-ban öt, tavaly mindössze egy, és az sem gázolás áldozata volt: a villamossíneket az úttól elválasztó korlátnak ütközött egy kisteherautó vezetője. Más szempontból is érdekes a Norvég Közúti Igazgatóság által közzé tett statisztika: 2019 volt az első év, hogy egyetlen 16 év alatti gyermek sem vált az országban közúti baleset áldozatává, bár országosan a helyzet nagyjából a régi maradt, összesen 110-en haltak meg a tavalyelőtti 108-cal szemben. Az elmúlt két évtizedben terjedt el általánosan a Vision Zero közlekedésbiztonsági program, melyet a világ legnagyobb városai tették magukévá, sok eredménye látszik, de sehol sem járnak annyira közel a nullához, mint a norvég fővárosba. A 670 ezer lakosú város több olyan intézkedést is elfogadott, ami szűkíti az autók mozgási lehetőségét, különösen a központban és a belső városrészekben. Sok helyen lehet biciklizni, de az autóktól elkülönített utakon, és sok helyen sebességcsökkentés is életbe lépett, és nem csak a központban. Az iskolákat úgynevezett „szív zónák” veszik körül, ahol nem lehet autóval közlekedni, ez minden általános iskola közelében így van a városban. Rune Elvik, a Közlekedésgazdasági Intézet kutatója szerint több oka van az oslói balesetek csökkenésének. A leghatásosabb a sebességlimit, de a lakóterületek átmenő forgalmának csökkentése is jelentős szerepet játszik. Az útfejlesztések úgy folynak, hogy az autóknak és a más járműveknek külön hálózatot alakítanak ki, és persze ma már az autók is sokkal biztonságosabbak. A sebességcsökkentések és fekvőrendőrök kihelyezése a hetvenes évek végén kezdődött, akkor kezdett csökkenni a balesetek száma, amihez a kevesebb ittas vezető is hozzájárult. Finn Erik Grønli rendőrtiszt is a jobb autókat és a jó úthálózatot említi a balesetek számának esése okaként. Azonban szerinte tovább is az emberi tényező áll leginkább a balesetek mögött: vannak akik több kockázatot vállalnak, vannak, akik gyorsabban vezetnek, és vannak akik alkoholos állapotban. Az illegális mobilhasználat is növeli a balesetek kockázatát, sok koccanásnak ez az oka. De még így is Norvégiában jut a legkevesebb baleset Európában egy millió lakosra, azaz húsz. Az EU által közzétett 2018-as adatok szerint - Norvégia nem tag - az Egyesült Királyságban ez a szám 28, Dánia, Írország, Hollandia, Svédország áll még az élen 30-32 halálos balesettel. A sereghajtók Bulgária, ahol csaknem 90, és Románia, ahol még annál is több haláleset történik évente. Magyarország (49.) az átlag mögött van jóval, évi 64 halálesettel. Az EU által kiadott statisztika javulási adatai szerint 2010 és 2018 között az átlag 21 százalék volt, nálunk 15. Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint a balesetek legalább 90 százaléka hazánkban is az emberi tényezőre vezethető vissza. Mint mondja: az, hogy az autónkat hogyan vezetjük, az a személyiségünktől és az elsajátított ismereteinktől függ. Balesethez két dolog vezethet: a kockázatvállaló magatartás és a szabályok nem ismerete. Az első esetben, ha kellő gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezünk, akkor a KRESZ szabályainak megfelelően viselkedve, biztonságban el tudunk jutni egyik pontból a másikba. Megjegyzendő, a KRESZ már több évtizede nagyobb változtatásokra szorul, erre azonban hiányzik a kormányzati szándék. A másik baleseti ok: az autóvezetők 90 százaléka nincs tisztában a szabályokkal, évtizedekkel ezelőtt letett vizsgájuk óta nem frissítették tudásukat a módosításoknak megfelelően. Problémát jelentenek az új elektronikus eszközök, például a GPS, amit megfelelő kontrollal kellene használni. A nagyon súlyos szabályszegők kevesen vannak, viselkedésük személyiségükből fakad. Őket gyakrabban kellene figyelmeztetni, de a többieket is állandóan tájékoztatni kell, újságcikkben, tévében, amilyen módon csak el lehet őket érni, hogy legyen megfelelő önbelátásuk a helyes közlekedési módokról. A figyelmeztetések után jöhet a jogosítvány bevonása, de nem csak egy-két hónapra, hanem akár tíz évre. Egy svájci példa: ott az autót veszik el. Nálunk egyelőre az a helyzet, hogy az ittas vezetők általában fél-, egy év után visszakapják az engedélyüket, és ez akár többször is megismétlődhet, a büntetés nem arányos azzal, amit elkövetnek. A norvég eredménnyel kapcsolatban Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő lapunknak elmondta: nem igazán célravezető közvetlen összehasonlítást tenni a norvég és a magyar viszonyok között. Más a gazdasági helyzet, a kultúra, az infrastruktúra, az járművek állapota, más a járművezető-képzés. A kultúrát bővebben kell értelmezni: aki a közvetlen emberi, családi kapcsolataiban sem viselkedik megfelelően, az a közlekedésben egy kicsit talán még agresszívebben fog megnyilvánulni. Az infrastruktúra területén bőven van még mit pótolnunk, az autópálya hálózatunk még messze nem olyan kiterjedt, mint egyes nyugat-európai országokban, az alsóbb rendű utak állapota, minősége nem megfelelő, gondoljunk csak a kátyúkra. Sok a 15-20 évnél idősebb jármű, amelyek - még ha jó műszaki állapotban is vannak - nem rendelkeznek azokkal az újabb, passzív biztonsági berendezésekkel - főleg a több helyen elhelyezett légzsákrendszerekkel -, mint az új gyártmányok. Mindezekhez hozzá kell tenni a járművezető-képzés hiányosságait. Az elterjedt felfogás szerint nem arra készítik fel a vezetőket, hogy részt tudjanak venni a közlekedésben, hanem hogy le tudjanak vizsgázni, begyakoroltatják velük a kötelező feladatokat, utána nem sok minden történik. Sok országban vezetéstechnikai tréningen is részt kell venni. Utalva a norvég példára, a korlátozások, forgalomszabályozások esetében sok mindent figyelembe kell venni, a járműforgalmat, az úthálózatot: milyen forgalmú utakat kötnek össze a lezárandók. A sebességkorlátozás hatásos, a tudományos szakirodalom teoretikusan bebizonyította, hogy a 30 kilométeres sebességgel történő gyalogos ütközésnél jóval kisebb a súlyos sérülés veszélye, a 30-as zónák ezért vannak. Az mindenesetre elmondható, nálunk, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság kimutatása szerint az iskolák környékén csak egy-két súlyosabb baleset történik évente. 
Összeroncsolódott személyautó a fovárosban a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út keresztezodésében 2020. január 7-én
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI

Hazai helyzet

A rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt tíz évben számottevően nem változik a közúti közlekedésben meghaltak száma. 2018-ban 567-en haltak meg az utakon, ebből 49-en Budapesten. 2019 októbere azonban tragikus statisztikát hozott: 71-en haltak meg.  A tragédiák megelőzése érdekében a tavaly decemberben Budapesten elindított civil autós ellenőrzési rendszert az egész országra kiterjeszti a rendőrség. Az egy havi ellenőrzés során  240 esetben intézkedtek a fővárosban.

Szerző

Politikai intelmek a térség templomaiban

Publikálás dátuma
2020.01.09. 09:30

Fotó: Stipe Majic / Anadolu Agency
A horvát elnökválasztás azt mutatta, hogy könnyen visszaüt, ha a katolikus főpapok beleszólnak az adott ország sorsa szempontjából fontos voksolásba.
Közép-Európa országaiban, elsődlegesen azokban, ahol egykor szocializmus volt, újra és újra felmerül a kérdés, mennyire avatkozhat be a politikába a katolikus egyház. Összességében elmondható, hogy az egyes országokban a politikai kérdésekben az egyházi vezetés mára valamivel visszafogottabb, mint két évtizeddel ezelőtt volt - talán azért is, mert a papságot is megosztják a politikai kérdések. Mégis újra és újra akadnak olyan püspökök akik nyíltan állást foglalnak a jobboldali, kormánypárti jelölt mellett, aminek gyakran igen negatív következményei vannak a társadalomban. Ezért is keltett feltűnést, hogy vízkereszt ünnepén, január 6-án, az egyik dubrovniki templomban tartott szentmisén, Mate Uzinic dubrovniki püspök üdvözölte Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök horvát államfővé való megválasztását. Idézte az új elnöknek azt a kijelentését, amely szerint „mától másként élek, mint eddig”, s erőt kívánt neki ehhez az új úthoz. Az már önmagában feltűnő, hogy a püspök egyfajta gesztust gyakorolt. Milanovicot kormányfőként nem túlzottan kedvelték a katolikus főpapok, s nem csak őt, pártját, a szociáldemokrata SDP-t sem. Ráadásul, amint a Jutarnji List egy decemberi, még az első elnökválasztási forduló előtt megjelent cikkében rámutatott, azóta, hogy Horvátország kihirdette függetlenségét, a katolikus egyház számára sosem volt kérdés, hogy melyik pártot, jelöltjet támogassa: rendre a jelenlegi kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) mögé állt be. Most fordult elő első ízben, hogy a papság megosztott volt. Ám nem a voksoláson megbukott, kormánypárti Kolinda Grabar-Kitarovic és Milanovic, hanem a február 19-ig hivatalban lévő elnökasszony és az ultrajobboldali Miroslav Skoro között. A főpapok azonban ódzkodtak attól, hogy nyíltan támogassák Skorót, a Jutarnji szerint azért, mert a HDZ-től számíthat az egyház jelentősebb pénzügyi támogatásra. A horvát katolikus egyház legfontosabb alakja, Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek például tavaly decemberben, a néhai nacionalista elnök, Franjo Tudjman halálának 20. évfordulóján mondott szentmiséjén nem is rejtette véka alá, hogy Grabar-Kitarovicot támogatja. Akkor úgy fogalmazott, Tudjman életét az emberek, a horvát nemzet és a történelmi igazság szabadságának szentelte, és ma is hasonló harcra van szükség. Hasonló tartalmú vezércikket tett közzé a katolikus egyház lapja, a Glas Koncila is. Bozanichoz hasonlóan a HDZ hívének tartják Zeljimir Puljicot, Zadar érsekét, a Horvát Katolikus Püspöki Konferencia elnökét. Ugyanakkor eddig is a püspöki kar legmérsékeltebb személyisége volt a dubrovniki főpap, Uzinic. Hasonlóképpen a centrumhoz sorolják Drazen Kutles porec-pulai püspököt és Ivan Devcic rijekai érseket. Bár a Slobodna Dalmacija című lap tavaly ősszel azt írta, hogy a katolikus egyház döntheti el a horvát elnökválasztást, ez végül nem így történt, hiszen az a jelölt nyert, akit – feltételezések szerint - egyetlen főpap sem akart az államfői székben látni. Ez is azt jelzi, hogy az egyház befolyása politikai kérdésekben nem feltétlenül érvényesül - még egy olyan tradicionálisan katolikus államban sem, mint amilyen Horvátország. Ezért is veszélyes és emiatt is üthet vissza az, ha egyes egyházi személyiségek egy konkrét jelölt vagy párt mellett foglalnak állást. Szlovákiában is téma volt a tavalyi elnökválasztás előtt, hogy az egyház milyen mértékben ássa bele magát a politikába. Pozsonyban sem lett jó vége annak, amikor Ján Orosch nagyszombati érsek meglehetősen kritikus szavakkal illetett egyes elnökjelölteket, köztük a később államfővé választott Zuzana Caputovát. Mint akkor fogalmazott, az ördög segítőin keresztül is képes munkálkodni, s Jézus nem volt „szivárványos aktivista". Ezzel arra utalt, hogy Caputová támogatta az azonos neműek kapcsolatának elismerését. Orosch az elnökválasztás előtti szentmisén azt állította, súlyos bűn Caputovára voksolni, jelöltségét pedig közvetve az „ördög indítványához” hasonlította. „Nem szabad elfelejteni, hogy az ördög a legnagyobb politikus, értelmiségi, avagy udvarias ember bőrébe is bújhat” – hangoztatta. „Az ördög ma a pompát és a világra szóló hírnevet kínálja nekünk. Ajánlattal kecsegtet, hogy oly kevés elég mindehhez, csupán térdre kell ereszkedni az ördög előtt. Ezeket egyes elnökjelölteken keresztül kínálja nekünk, akik fűt-fát ígérgetnek” – mondta el prédikációjában Orosch, majd hozzátette, a keresztények képesek olyan jelöltre is szavazni, akinek programja összeegyeztethetetlen Jézus tanításával és a keresztény értékekkel. Kifejtette továbbá, „egy keresztény nem hagyhatja magát manipulálni, figyelmen kívül hagyva kötelességeit, amelyek az tízparancsolatból, az evangéliumból, a katolikus egyház tanításaiból, és a katolikus lelkiismeretből következnek, és olyan jelöltre szavazni, akik támogatják az abortuszt, a homoszexuálisok házasságát, egyetértenek azzal, hogy ezek párok adoptálhassanak gyereket, támogatják az LMBTQ-t, a könnyűdrogokat, és az eutanáziát”. Könnyen ki lehetett találni, hogy e szavaival is Caputovára gondolt. Keményvonalas intelmei azonban a hívők körében is süket fülekre találtak, Caputová ugyanis a március 30-án megrendezett második elnökválasztási fordulóban 58,4 százalékot szerzett.

Vitatott szerep Lengyelországban is

Lengyelországban újra és újra vitatéma, hogy a katolikus egyház túlságosan is összefonódik a Jaroslaw Kaczynski pártelnök által fémjelzett Jog és Igazságossággal (PiS). A kormánypárt azokat a témákat karolta fel – a család védelme, az azonos neműek kapcsolatának elutasítása, a vasárnapi boltzár -, amelyeket az egyház is képvisel. Feltűnést keltett a tavalyi parlamenti választási kampányban a PiS politikusainak fellépése egyes szentmiséken. Bizonyos plébániákon harciasan hirdették a híveknek, hogy a kormánypártot támogassák. Ennek persze megvan az ára. Becslések szerint 2016-2018 között a katolikus egyház 118 millió eurónyi összeget kapott az államtól. Más módon, bizonyos programok révén is kap bujtatott támogatásokat az egyház. A lengyel lakosság 90 százaléka katolikus, ezért sem mindegy, hogyan vélekedik az egyház bizonyos társadalompolitikai kérdésekben. Sok vallásos lengyelt azonban felháborított, hogy az egyház nem foglalt állást a kormány demokráciaellenes lépéseivel kapcsolatban.