Nem lett népszerűbb a szakképzés

Publikálás dátuma
2020.01.11. 14:28

Fotó: Népszava
Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László kamaraelnök korábbi állításait cáfolják a KSH friss adatai.
Nem nőtt, hanem csökkent a szakgimnáziumba és szakközépiskolába járó tanulók száma a 2019/2020-as tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból.
A KSH kiadványa szerint a tanulók létszáma a szakgimnáziumokban 3,7 ezer fővel 149 ezer főre, a szakközépiskolában 3,1 ezer fővel 65,8 ezer főre fogyatkozott. A szakiskolában, készségfejlesztő iskolában tanulók száma az előző tanév óta 200 fővel esett vissza, jelenleg 7 ezer fő. A sikeres szakmai vizsgázók aránya is csökkent: számuk 49,2 ezer fő volt, amely 6,1 ezer fővel (11 százalékkal) kevesebb, mint 2018-ban. Ehhez képest a gimnáziumba járó tanulók száma az előző, 2018/2019-es tanévhez képest 1,4 ezer fővel 189 ezerre nőtt. Vagyis a statisztikai adatok ellentmondanak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyilatkozatának. Parragh László azt mondta: 2019-ben először több középiskolás diák kezdi meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban, így tíz év óta most „megfordult a trend” a szakgimnáziumok javára. Nem sokkal később Palkovics László innovációs miniszter is azt közölte: 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ami azt jelzi, hogy a „szakképzésé a jövő”. A fentiekből jól látszik, a statisztikák ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Az sem igaz, hogy tavaly többen kezdtek volna szakgimnáziumban, mint „normál” gimnáziumban.
A 2018/2019-es tanévre vonatkozó részletes adatok szerint az előző tanévben 48,1 ezer volt a 9. évfolyamos gimnazisták száma, míg a szakgimnazistáké 37,5 ezer.

A kamaraelnök és a miniszter téves állításaira Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is felhívta a figyelmet. Mint állásfoglalásában írta, Palkovics és Parragh azt sem vették figyelembe, hogy a gimnazisták mintegy egyötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel nem 4 vagy 5 osztályos, hanem 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Vagyis a 9. évfolyamos gimnazisták száma eleve mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint ahányan a felvételi eljárásban részt vesznek.  
„Így a 9.-es középiskolások között nemhogy 8,5 százalékkal több, hanem kb. 15 százalékkal kevesebb a szakgimnazista, mint a gimnazista”

– mutatott rá a szakértő.

Szerző
Témák
szakképzés KSH
Frissítve: 2020.01.11. 14:52

Biankó csekket kapott Mészáros Lőrinc az adófizetőktől, majd valaki odaír valahány nullát egy jó nagy szám mögé

Publikálás dátuma
2020.01.11. 13:54

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Valóban megtörtént az a jogi nonszensz, hogy az állam aláírta a szerződést a Mátrai erőmű megvásárlásáról, miközben a vételárat majd később állapítják meg.
Megmagyarázta az  MVM, hogyan lehetséges az a jogi nonszensz, hogy az állam megvásárolta Mészáros Lőrinc cégétől a Mátrai erőművet, miközben az árat még nem állapították meg. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke ma hívta fel a figyelmet, hogy december 23-án közzétették: Az Opus Global Nyrt. végleges szerződést kötött az MVM Zrt.-vel a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66%-os tulajdoni hányadának az értékesítése tárgyában. Január eleji sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, hogy nemzetközi vagyonbecslő céget kértek fel a vételár meghatározására. Ez azonban jogi nonszensz, mert mint Tóth Bertalan felhívta a figyelmet, a polgári jog értelmében a felek megnevezése, a tárgy, és az ellenszolgáltatás megjelölése hiányában nem tud érvényes szerződés létrejönni. Magyarországon pedig bármi lehetséges, ez most is bebizonyosodott. Az állam ugyanis valóban úgy vásárolta meg Mészáros Lőrinctől az érdekeltségét az erőműben, hogy a vételárat nem állapították meg.  Tóth Bertalan az MVM-től kért hivatalos tájékoztatást az ügyben. Az állami cég a válaszban azt írtas: "Az OPUS GLOBAL Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, valamint a Status Energy Magántőkealap 2019. december 23-án szerződést kötöttek az MVM Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, mint vevővel. A szerződés aláírásával a felek megállapodtak a független, nemzetközileg elismert cégértékelő szakértő által megállapított értéken a Mátrai Erőmű Zrt. (a továbbiakban: MERT) 72,66%-os közvetett tulajdoni hányadának az Opus és a Status által történő értékesítése és az MVM által történő megvásárlása tárgyában."
Tehát az állami cég úgy vállalt vásárlási kötelezettséget, hogy még nem tudja, mennyit kell majd fizetnie, bravó! Belementek egy pénzfizetéssel járó alkudozási folyamatba, amelyben az eladó már azzal nyer, ha megszabadul a veszteségesen működő cégtől, bravó!

- írja Facebook-posztjában Tóth Bertalan.

Az MSZP elnökének amúgy az adásviteli szerződést kérése ellenére sem adták ki, pedig meglehetősen közérdekű adat, hogy az adófizetők ezúttal mennyivel támogatják Mészáros Lőrinc gazdagodását. Az MVM erről azt írta: "az ügyleti folyamat még nem zárult le, annak minden olyan részlete, amely a vonatkozó jogszabályok alapján kiadható a tranzakció teljes lezárását követően válhat nyilvánossá."   Nagyvonalúan bánik az adófizetői pénzekkel a kormány, ha azzal segítheti Orbán kedvenc oligarcháját - írja Tóh Bertalan, aki közölte: perelni fog a szerződés kiadásáért. Emlékeztetőül: Mészáros Lőrinc cége, az Opus Global Nyrt. közvetett irányítása alatt álló Status Power Invest Kft. 2018 áprilisában szerzett 61,76 százalékos mértékű közvetett befolyást a Mátrai Erőmű Zrt-ben mintegy 11 milliárd forintért. Az új irányítás alatt gyorsan veszteségesre fordult az erőmű üzemeltetése, ennek ellenére a tulajdonosok 11 milliárd forintot vettek ki az eredménytartalékból, amit a korábbi években halmoztak fel a működési eredményből. Mindezek után pedig közölték, hogy az állam visszavásárolja a sokmilliárdos felújításra, korszerűsítésre szoruló erőművet.
Szerző
Frissítve: 2020.01.11. 13:56

Marad a szmogriadó Budapesten

Publikálás dátuma
2020.01.11. 13:14
Járművek haladnak az óbudai Vörösvári úton 2020. január 10-én
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Indokoltnak tartja a Főpolgármesteri Hivatal a budapesti szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartását a szálló por légszennyezettségi szintje miatt.
A hivatal szombaton közölte, hogy a szálló por (PM10) légszennyezettségi szintje (az egy napra számított átlageredménye) január 8-án és 9-én is három, míg január 10-én egy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (75 mikrogramm per köbméter). Az Országos Meteorológiai Szolgálat legújabb előrejelzése szerint szombaton a levegő minősége átmenetileg javul, ugyanakkor estére mérséklődik a légmozgás, erősödhet a ködhajlam, így ismét határozott növekedésnek indul a légszennyező anyagok koncentrációja. Vasárnap folytatódik a csendes, eseménytelen időjárás, a légszennyező anyagok napi átlagkoncentrációjában további romlás várható, amely akár nagymértékű is lehet. A következő két napban a levegő minőségének kisebb ingadozások melletti stagnálása a legvalószínűbb, számottevő javulás nem várható - hangsúlyozták. Mindezek alapján, illetve az ismételt romlás megelőzése és a fővárosiak egészségvédelme érdekében indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása; a tájékoztatási fokozat a légszennyezettség olyan szintje, amelynek rövid idejű hatása veszélyt jelent az emberi egészségre, a lakosság különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak és a betegek) csoportjára. Az utóbbiak csoportjának azt javasolták, hogy kerüljék a szellőztetést és a szabadban tartózkodást. Ha ez valamiért nem elkerülhető, akkor lehetőség szerint a viszonylag kedvezőbb kora délutáni, a 13-15 óra körüli időszakban szellőztessenek. Felhívták a figyelmet, hogy szakmailag helytelen, ezért félrevezető az egyórás légszennyezettségi átlageredményeket összehasonlítani; a vonatkozó jogszabályok szerint a szálló pornak nincs egyórás egészségügyi határértéke, illetve egyórás tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéke. A 24 órára vonatkozó átlageredmények csak éjfél után állapíthatók meg, és csak azokat lehet, illetve kell összehasonlítani az egy napra vonatkozó követelményekkel.
Szerző