Előfizetés

Novák Katalin feladta a házi feladatot a Néppártnak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.13. 22:01
Novák Katalin egy korábbi sajtóeseményen
Fotó: Botár Gegely / kormany.hu
Az államtitkár asszony Berlinben üzente meg, mit várnak a közel ötven pártot összefogó EPP-től, mintha legalábbis a Fidesz függesztette volna fel a pártcsaládot.
Az Európai Néppártnak (EPP) meg kell erősítenie jobbközép elköteleződését - mondta Novák Katalin, a Fidesz alelnöke a közmédiának hétfőn Berlinben, ahol vezető német politikusokkal tárgyalt.   Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pártja EPP-tagságáról azt mondta: "sokan próbálják azt a benyomást kelteni, hogy a Fideszt csak úgy ki lehet tenni" az EPP-ből, és a párt tétlenül várja, hogy döntsenek róla, de "szó sincs erről". A Fidesz aktívan keresi azt az együttműködési formát, amely "a lehető legjobb a magyar és az európai embereknek" - idézi szavait az MTI.
"Reméljük, hogy az EPP alkalmas lesz a klasszikus jobbközép és keresztény értékek védelmére és képviseletére a jövőben", és "nem tolódik tovább balra"

- mondta Novák Katalin. Az államtitkár nyilatkozatából úgy tűnhet, mintha a tavaly március óta felfüggesztett Fidesz dönthetne a Néppárt létéről, és nem a pártcsalád a magyar kormánypárt tagságáról. 
Az EPP-nek szabott feltételek mögött ugyanakkor a kilépés szándéka sejlik fel: sajtóértesülések szerint a Fidesz már a távozásra készül és a Konzervatívok és Reformerek frakciójához való csatlakozásra készül, az üzengetés pedig csak megágyazhat a kiválásnak.

Elvi viták helyett

Nováknak a német családpolitikáról is sikerült erőset mondania: szerinte egyre nagyobb az érdeklődés a magyar családpolitika iránt, mivel 
„a  Németországot jellemző családpolitikával szemben "mi nem elvi vitákat folytatunk, hanem cselekszünk”.

Tegyük hozzá, az elvi viták mellett azért a német kormány hazai szemmel elképesztő léptékű támogatást nyújt a családoknak:  a G7 2018-as cikke szerint 2016-ban 45 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot) költöttek gyermekeket és a fiatalokat támogató programokra, aminek nagy része bölcsődékre és óvodákra ment
  • A szülőknek 14 hónapig jár 1800 eurós támogatás – ez átszámítva 565 ezer forint, ami a nettó magyar átlagbér közel kétszeresét jelenti
  • a családi támogatás 25 éven keresztül jár, és 61 ezer forintnak felel meg – ez magyar családi pótlék közel háromszorosa, utóbbit pedig csak a tankötelezettségi korhatár végéig utalja a magyar állam
  • szülés után a nők a háztartás vezetéséhez is segítséget kaphatnak.

A momentumosok nem léphetnek be Márky-Zay mozgalmába

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.13. 20:49
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Márky-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapítója, hódmezővásárhelyi polgármester (jobbra) egy korábbi felvételen
Fotó: Facebook/ Márky-Zay Péter
A Mindenki Magyarországa Mozgalom politikai szervezetnek számít, a Momentum tagjai pedig hivatalosan csak a saját csapatukhoz tartozhatnak.
Aki a Momentum tagja, nem lehet tagja a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM) is, mivel ez utóbbi szintén politikai szervezetnek tekinthető – derül ki a párt etikai és felügyelőbizottsága által hozott határozatból, amely a Magyar Hanghoz is eljutott. 
A testület egy párttagtól érkező beadvány alapján vizsgálta meg a kérdést. A döntés indoklásában kitértek arra, hogy bár a jogszabályok pontosan meghatározzák a politikai párt fogalmát, ám azt nem, mi tekinthető politikai szervezetnek. Ezért rögzítették a politikai szervezet fogalmi alapjait, majd megállapították, hogy alapszabályuk értelmében ez esetben – azaz a Momentum és az MMM viszonylatában – is összeférhetetlenség áll fenn, hiszen saját fogalmaik szerint mindkettő politikai szervezetnek számít. Kitértek arra is, hogy az MMM és a Momentum között csak informális és nem formális megállapodás van az együttműködésről. A Mindenki Magyarországa Mozgalom civil szervezetként lett bejegyezve 2018 novemberében. elnöke Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A szervezet célja, hogy minden választókörzetben tető alá hozza az ellenzéki összefogást úgy, hogy választások alkalmával a kormánypárt jelöltjével szemben egyetlen ellenzéki jelölt induljon.
A Momentum illetékes testületének döntésére hétfőn este a Facebookon reagált Márki-Zay Péter.
„A Mindenki Magyarországa Mozgalom eddig és a jövőben is nyitott valamennyi ellenzéki párttal való együttműködésre, csak közösen érhetjük el a rendszerváltást. Tagjaink és aktivistáink között sok Momentum-tag is van, akik semmilyen összeférhetetlenséget nem látnak a két szervezet céljai között – ezért is nem párt az MMM”

– írta Márki-Zay Péter a Facebookon megjelent reakciójában, hozzátéve: februárban találkozik a Momentum vezetőivel, és erről is egyeztetnek majd. 

Izzadva próbálja tagadni Budapest kivéreztetésének tervét a kormány

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.13. 18:31
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Népszava
Ilyen döntés nem született – üzeni az innovációs minisztérium, de érdemben nem cáfolják a Népszava értesüléseit. Palkovics László pedig letagadott egy nyilvánvalóan létező dokumentumot.
Fake news-nak tartja lapunk azon értesülését Fürjes Balázs államtitkár hogy a kormány megvonná az uniós forrásokat a fővárostól a 2021-2027-es finanszírozási időszakban. Mint hétfőn beszámoltunk róla, az innovációs tárca olyan térképes prezentációt és terveket mutatott be Brüsszelben, amelyeken Budapest nem szerepel fejlesztési területként.

Nem mutattak be semmit, és az sem hivatalos anyag

Fürjes Népszava az MTI-nek azt mondta: ilyen kormányzati előterjesztés nincs, ilyen döntés nem született. Szintén a döntés hiányára hivatkozva tagadja lapunk értesüléseit az innovációs és technológiai minisztérium is, mondván, még nincs is megállapodás az unió 2021-2027 közötti büdzséjéről. Palkovics László innovációs miniszter pedig az ATV műsorában pedig egyszerűen letagadta, hogy bármit is bemutattak volna Brüsszelben – ugyanakkor némileg önmagának ellentmondva azt fejtegette, hogy a Népszava hibát követ el, mert olyan dokumentumokra hivatkozik, melyek nem a kormány hivatalos anyagai.
Cáfolni ugyanakkor egyikük sem tudta az általunk leírtakat.

Cikkünkben ugyanis szó sem volt, végleges kormányzati döntésekről vagy akár előterjesztésekről: értesülésünk szerint az innovációs tárca egy prezentációt mutatott be Brüsszelben a várható uniós források lehetséges felhasználási módjáról és helyeiről, az anyagban pedig egyetlen helyen szerepelt a Budapest szó, ott is csak jelzésértékkel.

Leszakadó térségek és turisztikai régiók a célkeresztben

A főváros mellőzését jelzi, hogy a tárca két térképet készített, amelyek megmutatják, hova szánják a pénzt. Az egyiken szinte kizárólag leszakadó térségek vannak, a másik célterületi térképen pedig olyan turisztikai régiókat jelöltek meg, mint a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó vidéke, a Felső-Tisza és Tokaj, illetve a Hortobágy és Debrecen. (Itt érdemes felidézni: gőzerővel zajlik a kormány- és Orbán-közeli érdekeltségek, a Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó cégek területfoglalása például a Balatonnál és Tokaj környékén)

Ígéret, forrás nélkül

Fürjes Balázs szerint éppen a kormány Budapest melletti elkötelezettségét mutatja, hogy uniós forrásból finanszíroznák a HÉV-hálózat több százmilliárd forintos felújítását, a HÉV-járműpark cseréjét, és legalább 80 milliárdból a soroksári Duna-ág rekultivációját. Tegyük hozzá, a Brüsszelben bemutatott térképen ezek a beruházási tervek nem szerepeltek – ha pedig nincs még  elfogadott uniós büdzsé, ahogy ezt Fürjesék is hangsúlyozzák, nincs értelme a terveket emlegetni.

Karácsony is megkapta a nem létező dokumentumot

Álságos és károsnak nevezi a Népszava által bemutatott kormányzati tervet Karácsony Gergely: a főpolgármester szerint semmilyen előzetes egyeztetés nem történt a Brüsszelben bemutatott tervekről. 
„... a kormány illetékes minisztere rezignált arccal letagadja az anyag létezését, pedig az itt van éppen az asztalomon. Letagadja azt is, hogy ezt bemutatták Brüsszelben. Pedig az ominózus napon speciel én is Brüsszelben tárgyaltam, a repülőgépen ott ült előttem Palkovics László miniszter.”

- írta Facebook-bejegyzésében Karácsony, aki ígérete szerint felveszi a kapcsolatot a tárcavezetővel, hogy tisztázzák a történteket. 

Dobrev az EB elnökéhez fordult

Cikkünk megjelenése  után Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője jelezte: hétfőn Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult, hogy megakadályozza Orbán Budapesttel és az ellenzéki vezetésű nagyvárosokkal szemben „cinikus bosszúpolitikáját”; a DK célja Dobrev szerint az, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ne a kormány, hanem közvetlenül az EU ossza el az önkormányzatok között.