Megszüntette Kína árfolyammanipulátor besorolását az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2020.01.14. 07:08

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
„Kína végrehajtható kötelezettségvállalást tett arra, hogy tartózkodik a leértékelési versenytől, és elősegíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot” – mondta a pénzügyminiszter.
Az amerikai kormányzat megszüntette Kína árfolyammanipulátor besorolását – jelentette be helyi idő szerint hétfőn Washingtonban Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter. A döntéssel az amerikai kormányzat tavaly nyáron hozott, és az Egyesült Államokban is sok szakértő által ellentmondásosnak ítélt döntését változtatta meg. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanis még augusztusban – amikor a kereskedelmi vita miatt jócskán megromlott az amerikai-kínai viszony – azt jelentette be, hogy Peking manipulálja, azaz érdekeinek megfelelően csökkenti nemzeti valutája értékét. A jüan dollárhoz viszonyított árfolyama tavaly augusztusban a 7 jüanos küszöb alá esett. Mnuchin pénzügyminiszter hétfőn hangsúlyozta:
„Kína végrehajtható kötelezettségvállalást tett arra, hogy tartózkodik a leértékelési versenytől, és elősegíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot”.

A kormányzat egyébként az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek valutaárfolyam-politikájáról a kongresszusnak megküldött jelentésében már leszögezte, hogy Kína
„beleegyezett a valutaárfolyamára és külső egyensúlyára vonatkozó lényeges információk nyilvánosságra hozatalába”.

Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy Kína levételére a árfolyammmanipulátorok feketelistájáról az amerikai kormány gesztusa a kétoldalú kereskedelmi egyezmény első fázisának aláírása előtt. Január 15-én ugyanis a Fehér Házban ünnepélyes ceremónia keretében írják alá e megállapodást.

Pompeo: Az amerikai cégek legyenek óvatosak Kínával

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn este San Franciscóban arra figyelmeztette a Szilícium-völgy amerikai techvállalatait, hogy az amerikai cégeknek óvatosaknak kell lenniük kínai partnereikkel. A tárcavezető a mintegy 350 vállalatot tömörítő Szilícium-völgy Vezető Csoport (Leadership Group) rendezvényén mondott beszédet. Leszögezte, az amerikai kormányzat nem akarja, hogy a techóriások elhagyják a kínai piacot, hiszen ezzel a többi között az Egyesült Államokban is munkahelyeket teremtenek, de szeretné, ha vigyáznának arra, hogy szerződéseikkel ne erősítsék az általa riválisnak nevezett Kína hadseregét, vagy ne segítsék elő Kína egyes vidékein az elnyomást. „Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az amerikai technológia nem támogat egy mindenkit megfigyelő, valóban orwelli államot” – hangoztatta.  Pompeo azt javasolta az érintett amerikai cégek döntéshozóinak, hogy üzletkötés előtt tegyenek fel önmaguknak néhány kérdést. Például azt, hogy kivel, milyen hátterű céggel is van dolguk, vagy hogy milyen előnyökkel és milyen kockázatokkal jár az üzleti kapcsolat az adott kínai céggel. Hozzáfűzte: az amerikai értékrendet „nem szabad feláldozni a jólét oltárán”. A külügyminiszter beszédével kapcsolatban elemzők emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államok rendre Peking szemére hányja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, a személyi tulajdon ellopását, vagy azt, hogy a fejlett amerikai – és nyugat-európai – technológiát arra is felhasználja, hogy kiterjessze befolyását a világban, vagy hogy Kínán belül elnyomjon egyes népcsoportokat, például a muszlim vallású ujgur kisebbséget.

A Donald Trump amerikai elnök és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes által aláírandó egyezmény egyik fejezete magában foglal egy valutával foglalkozó részt is, amelyben Kína elkötelezi magát, hogy a jövőben tartózkodik nemzeti valutája versenyszempontok miatti leértékelésétől. Bár az amerikai kormányzatot tavaly nyáron éles bírálatokkal illették, amikor feketelistára helyezte Pekinget, a hétfői döntés bejelentése után ugyanúgy megfogalmazódtak kritikák. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője például azt nyilatkozta: „Kína, igenis, árfolyammanipulátor, ez tény”.

Tiborcz István nem bírt a visegrádi üveghegy-hotellel

Publikálás dátuma
2020.01.13. 14:53

Szijj László lett a komplexum harmadik tulajdonosa, a tájba illeszteni a szállodát.
A szállodát annak idején az ír kézben lévő Tourist Projects Kft. kezdte el építeni, ám a 2008-as világválság miatt a rá következő évben félbehagyták. A torzó aztán 2016-ban került a miniszterelnöki vő érdekeltségéhez, gyaníthatóan eléggé kedvezményes áron. A BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. a Longoria Holdingon keresztül zsebelte be az épületkezdeményt, és módosított a tervein, ezért 2018-ban benyújtott egy előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, melyet akkor az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztálya jóvá is hagyott, ám az építkezést Tiborczék végül mégsem fejezték be. Az Mfor.hu szerint mostanra új környezeti hatástanulmány készült, amit az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi Osztályához a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. nyújtott be. Ennek pedig Szíjj László a tulajdonosa, vagyis Tiborcz István túladott a visegrádi szállodaérdekeltségén. Az újabb hatástanulmány elkészítésére a lap szerint azért volt szükség, mert az új tulajdonos ismét változtatott a szálloda tervein. Eszerint Szíjj igyekszik a tájba illeszteni a szállodát, annak befejezéséhez további fakivágásra nincs szükség, viszont az utolsó simítások elvégzése után a tervek szerint kialakítanak egy parkot, elültetnek 188 fát, valamint "zöldhomlokzati sávok, intenzív zöldfal, zöldfelületek, zöldtetők és futtatott zöldfalak" segítségével igyekeznek majd még jobban a környező erdőbe simítani az üveghegyet. 
Szerző

A kormányt hibáztatja Matolcsy az elszabaduló ingatlanárak miatt

Publikálás dátuma
2020.01.13. 12:54

Fotó: Népszava
A kudarc egyértelmű – írja a jegybankelnök a kormány lakáspolitikájáról.
„Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül?” – kezdi a szokásostól kissé hosszabbra sikeredett hétfő délelőtti bejegyzését a novekedes.hu-n Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a 2014-ben indult új lakáspolitika kezdetektől fogva több sebből vérzett. „Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve. Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe” – sorolja hosszasan a problémákat Matolcsy György. Szerinte ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. Mint rámutat: 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. A lakásállomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent a kívánatos 1 százalék, valamint a Bécsben tapasztalható 1,5 százalék helyett. A helyzet Budapesten a legrosszabb, de nagyvárosainkban sem sokkal jobb. Budapest a hatodik legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén. Budapesten a bécsi 22 százalékhoz képest 80 százalékos a lakástulajdonosi arány: ez a főváros versenyképessége szempontjából drámai torzulás – fogalmaz a jegybankelnök. „A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az EU átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz. Ausztriát csak úgy lehet utolérni, ha mindenben, ami alapkészség (a lakáshoz való hozzáférés ilyen) legalább olyan jók vagyunk, mint ők, miközben néhány új területen innovatívabbak, gyorsabbak és rugalmasabbak leszünk” – vélekedik Matolcsy György. Szerinte egyébként a megoldás közel van és egyszerű, mert „a tűzgyújtáshoz csak két kovakőre van szükség” – zárja sorait a jegybankelnök egy Lousia May Alcott idézettel. 
Szerző