Nem igényli a kormány az MTA támogatását az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában, bevezetésében

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Több mint száz tudós fogalmazta meg szakmai véleményét – válaszra sem méltatták őket.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában – olvasható az MTA közleményében. Felidézték: az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága korábban az MTA teljesebb köztestületét bevonta a 2018. augusztus 31-én nyilvánosságra hozott, Csépe Valéria kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, korábbi miniszteri biztos vezetésével összeállított NAT-tervezet véleményezési folyamatába, az elkészült vélemény összességében több mint száz, a köznevelés ügyében elkötelezett tudós erőfeszítéseit tükrözi. Az anyagot 2018. október 29-én elküldték a NAT-tervezet készítőinek (az akkor az Eszterházy Károly Egyetemen működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak), de visszajelzést azóta sem kaptak. 2019. február 8-án Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, a Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének, a NAT-tal kapcsolatos további munkák irányítására frissen kinevezett miniszteri biztosnak is levelet küldött, amiben felajánlotta az MTA szakmai támogatását a NAT tervezett bevezetési szakaszában. Válasz eddig erre a levélre sem érkezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég közölte: mégsem teljesen új NAT-ot vezetnek majd be, hanem a jelenlegit módosítják. Méghozzá jelentősen, legalábbis a kormánypárti Magyar Nemzetben az elmúlt napokban megjelent részletek szerint. A módosítások már idén szeptemberben életbe lépnek. 
Csépe Valéria
Fotó: Népszava
Szerző

Kizárják a Fidesszel együttműködő MSZP-s képviselőt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:52

Fotó: Facebook/Szentmiklósi-Tóth Tamás
A törökbálinti MSZP-elnök, Szentmiklósi-Tóth Tamás fizikailag is átült politikai ellenfeleihez.
Az önkormányzati választások után speciális helyzet állt elő Törökbálinton – írja a 444. A polgármesteri címet ugyan a fideszes Elek Sándor nyerte el, de a testületben az ellenzéki pártok kerültek többségbe négy civil, egy momentumos, egy LMP-s és egy szocialista képviselővel. Velük szemben a polgármesterrel együtt öt Fidesz-KDNP-s ül.
Tehát elvileg a 12 fős testületben 5:7 aránnyal két fős többsége lenne az ellenzéknek.

A lap azt írja, ebben a helyzetben a polgármesternek és az ellenzéknek kompromisszumra kellene jutnia, ha működtetni szeretnék a várost, ami azt is jelenti, hogy az ellenzék és a civilek egy fideszes városvezető mellett is átvihetnének számukra fontos ügyeket, kivéve, ha egy ellenzéki képviselő a szavazataival a Fideszt támogatja. Törökbálinton pontosan ez történik a 444 szerint: az MSZP helyi elnöke, Szentmiklósi-Tóth Tamás az önkormányzati választás után mint szocialista képviselő fizikailag is átült a politikai ellenfeleihez, és rögtön az első ülésen a fideszes polgármestert támogatta szavazataival.  
Így a testület felállása 7-5-ről 6-6-ra módosult. Az ellenzék előnye elolvadt.

Tóth Bertalan, az MSZP országos elnöke, parlamenti frakcióvezetője ma Facebook-bejegyzésben reagált az ügyre, és kezdeményezi Szentmiklósi-Tóth kizárását. A bejegyzésben az áll: „Az MSZP-ben zéró tolerancia van érvényben a Fidesszel történő együttműködéssel szemben minden szinten. Éppen ezért a mai napon kezdeményeztem Dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás törökbálinti MSZP-s önkormányzati képviselő párttagságának felfüggesztését és az MSZP-ből történő kizárását.”
Szerző

Az unióban a magyarok töltik a legtöbb időt kórházban évente

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:51
Betegápolók dolgoznak a veszprémi kórházban / Képünk illusztráció
Fotó: Nagy Lajos / MTI
Majdnem 10 nap egy év alatt, ez a legrosszabb átlag. A hollandoknak a fele is elég.
Az EU-tagállamok közül 2017-ben Hollandiában átlagosan 4,5 napot, Bulgáriában 5,3 napot, Dániában pedig 5,5 napot töltött kórházban egy-egy beteg, és ezek a legalacsonyabb adatok az unióban – számolt be az Eurostat friss felméréséről a Facebookon. A legmagasabb számot azonban Magyarországon regisztrálták, évente átlagosan 9,8 napot töltenek a magyar fekvőbetegek a kórházakban. Előttünk Csehország (9,6 nap) és Franciaország (9,1 nap) szerepel. Az unióban több a női betegek, mint a férfi, de a legtöbb tagállamban a férfiak töltöttek hosszabb időt a kórházban – tette hozzá az Eurostat. 
Szerző