Előfizetés

Anyu pulóverben, apu pólóban - Ezért fáznak jobban a nők

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.14. 14:41

Fotó: ROLF VENNENBERND / AFP
Tudományosan is igazolt, hogy a férfiak az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők a melegebbet, de a fázékonyság betegséget is jelezhet.
Már tudományos magyarázat is van arra, miért nem ritka jelenet az, hogy egy lakásban a nő „bundabugyiban”, de legalábbis melegítőben, pulóverben, míg a férfi pólóban és rövid nadrágban él egymás mellett, és nehezen egyeznek meg a szoba ideális hőfokán. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek magyarázata egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig az anyagcsere. Ennek nyugalmi állapota a nőknél lassabb, a férfiaké pedig gyorsabb, ezért melegebb a testük, és alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25, a férfiak számára pedig a 22 Celsius fok volt az ideális – mondta Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa.
Influenza, légúti fertőzések kezdetén mindenki fázósabb lehet és magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez a természetes jelenség az első pár napot követően, a gyógyulási folyamat során rendszerint el is múlik. Problémát az jelez, ha hirtelen, látszólag minden ok nélkül a korábban megfelelő hőmérsékleten fázni kezdünk, egyre vastagabban kell felöltözünk.
A fázékonyság hátterében gyakran áll a - főleg nőket érintő - pajzsmirigy alulműködés, de okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett hideg hatására el is fehéredik, akkor az az úgynevezett Raynaud-jelenség lehet. Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba lassan visszatér az élet: normál színű lesz és a zsibbadás, fájdalom is megszűnik. Előfordulhat, hogy a betegség szövődményeket is okoz, ezért a tünetek észlelése esetén célszerű orvoshoz fordulni.

Tizenegymilliárd éve olvadt egybe a Tejútrendszer és egy törpegalaxis

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Pexels
Eddig úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.
Egyetlen csillag segítségével állapították meg kutatók az egyik legnagyobb olyan esemény idejét, amelynek során a Tejútrendszer összeolvadt egy másik galaxissal: mintegy 11 milliárd évvel ezelőtt ütközött a Tejútrendszer és a Gaia Enceladus törpegalaxis.
A galaxisok ütközése az univerzumban nem egyedülálló dolog, több ilyen eseményt is megfigyeltek már a kutatók. A Tejútrendszer sem csak csillagok születése révén növekedett, hanem más galaxisokkal való egybeolvadással is. A csillagászok „csillagrégészekként” keresik a nyomokat, amelyeket ezek az idegen csillagrendszerek hátrahagytak a Tejútrendszerben.
Amina Helmi holland csillagász már 2018-ban bizonyította, hogy a Tejútrendszer „fiatalabb” éveiben összeolvadt egy viszonylag nagyméretű törpegalaxissal, a Gaia-Enceladusszal. Erre utalt a Tejútrendszer úgynevezett halójában lévő több ezernyi csillag mozgása és kémiai összetétele. A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömbalakú vagy elliptikus térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz. Ez a régió túlnyúlik a galaxis lemezén alul és felül is. A tudósok akkor úgy vélték, az ütközés tízmilliárd éve következhetett be.
Bill Chaplin, a Birminghami Egyetem csillagásza és kollégái a NASA TESS-teleszkópja és az európai Gaia-űrteleszkóp adatai alapján pontosabban is meghatározták az ütközést. Ehhez a halo egyik fényes csillagát, a Ny Indit vizsgálták. Ez egy nagyon régi csillag, amelynek pályáját a galaxis magja körül a két galaxis összeolvadása láthatóan megváltoztatta. A csillag tehát valószínűleg már létezett az összeolvadáskor. „Asztroszeizmológiai módszerekkel, amelyek során a csillag egyéni ingadozásait figyeltük, a korát 11 milliárd évben tudtuk meghatározni” – mondta Thomas Kallinger, a Bécsi Egyetem asztrofizikai intézetének munkatársa. Ebből adódik, hogy a Tejútrendszer és a Gaia-Enceladus összeolvadása legkorábban 11 milliárd éve történhetett – emelte ki a szakértő.
Kallinger szerint az összeütközés nagyon drámai hatású esemény volt a Tejútrendszer számára, amelynek során nagyon sok anyagot vett fel, emellett megváltozott galaxisunk kémiai összetétele és mozgási dinamikája is. „Ezen elemzések alapján pontosabban ismerjük az ütközés időpontját, ami fontos a Tejútrendszer fejlődésének kutatása szempontjából” – mondta Kallinger.

550 millió éves bélszakaszt találtak

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:16
Brock Andreasen (balról), Jim Schiffbauer (középen) és Tara Selly (jobbra) röntgenvizsgálat közben
Fotó: University of Missouri
Az eddig ismert legrégebbi, az állatvilág történetéről információkat hordozó fosszíliákat a nevadai sivatagban fedezték fel.
A tudósok szerint a fosszíliák fontos információkkal szolgálhatnak az állatvilág történetének legkorábbi szakaszáról - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Több mint félmilliárd éve a földi életet olyan egyszerű tengeri organizmusok jelentették, amelyeknek mása a mai vizekben nem található meg. Mintegy 450 millió évvel ezelőtt azonban látványos változások kezdődtek az egyszerű állatok világában. Megjelentek sok ma is élő állatcsalád ősei, egyebek mellett a primitív rákok és férgek. A Missouri Egyetem kutatócsoportja Jim Schiffbauer vezetésével cső alakú kövületeket vizsgált meg, tanulmányukat a Nature Communications aktuális száma közölte.
"Ezek a fosszíliák nemcsak a legrégibb bélszakaszt rejtik, hanem abban is segítenek, hogy meghatározzuk ennek a fontos kövületcsoportnak az evolúciós helyét" - mondta Schiffbauer, a Missouri Egyetem geológusa, az egyetem röntgen-mikroanalízis központjának igazgatója.
A kövületek a cloudinidák családjába tartoznak, amely az ediakara földtörténeti időszak utolsó 10-15 millió évében élt, vagyis az úgynevezett kambriumi robbanást közvetlenül megelőző időszakban. A kambriumi robbanás mintegy 10 millió éves időszakában (530 millió évvel ezelőttől kezdve) földtörténeti szempontból "hirtelen" jelentek meg a kövületekben sok mai állat ősei. "A vizsgált struktúrákról az elemzés után kijelenthetjük, hogy anatómiai felépítésük inkább hasonlít a férgekére, mint a korallokéra" - tette hozzá.
A kutatók az egyetem röntgen-mikroanalízis berendezésének segítségével, mikro-CT-képalkotással elkészítették a kövület egyedülálló, háromdimenziós képét. Ezzel a technikával láthatóvá vált, mi van a fosszilis struktúra belsejében. "CT-képalkotással gyorsan értékelni tudjuk, milyen belső jellemzői vannak a fosszíliának anélkül, hogy kárt tennénk benne" - mondta el Tara Selly geológus, a tanulmány társszerzője.