Így jutott tavaly még messzebb a jogállamiságtól Magyarország a Human Rights Watch szerint

Publikálás dátuma
2020.01.14. 22:11

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az Orbán-kormány tavaly is szorgos volt a demokrácia leépítésében a HRW éves jelentése szerint.
Bő másfél oldalon ecsetelte kedden megjelent éves jelentésében a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet, hogy Magyarország hogyan haladt tovább a jogállamiságtól egyre távolabb vezető útján 2019-ben. Amellett, hogy megemlítik, a 7-es cikk szerinti uniós eljárást, ami Lengyelország és Magyarország ellen folyik, kitérnek például a közigazgatási bíróságok azóta a kormány által elvetett tervére is. De az MTA elleni kormányzati támadás sem kerülte el a figyelmüket, ami esetben már nem habozott megmutatni a kétharmad, hogy nem állhat semmi az útjában.
Tovább nehezítette a menedékkérők sorsát is az Orbán-kormány: hetente már csak egy vagy két család lépheti át törvényesen a határt, hogy aztán a tranzitzónában vesztegelhessen. Az UNHCR szerint szeptemberben 300 embert tartottak fogva a határnál, közülük 170 gyerek - jegyzi meg a HRW. A kormány pedig sokszor az élelmiszer megvonásával bírná rá őket, hogy adják fel: éheztetésre tavaly 27 alkalommal került sor, írják a Magyar Helsinki Bizottság nyomán.
A médiapluralizmus is tovább amortizálódott tavaly - folytatják -, miután szárnyat bontott a 2018 decemberében megalakult, közel 500 kormánybarát sajtóorgánumot magába olvasztó KESMA. A kormánysajtó pedig tavaly is változatlanul gyalázta a Fidesz-KDNP kritikusait.
Még mindig nem került sor az Isztambuli Egyezmény ratifikálására. A családon belüli és a nők elleni erőszak ellen tenni kívánó ajánlásokat ráadásul "politikai hisztériának" tartja az Orbán-kormány, miközben az áldozatok számáról még csak megbízható statisztika sem érhető el Magyarországon.
A romák helyzete is változatlanul lesújtó, derül ki a jelentésből, pedig annak összeállításakor még nem is tette meg explicit módon rasszista kijelentéseit Orbán Viktor miniszterelnök a sajtótájékoztatóján. A HRW a lakhatás, az oktatás és az egészségügyi ellátás terén is azonosított hátrányos megkülönböztetést az EU-s kimutatásokat nézve.
Felemlegeti a jelentés továbbá, hogy a Fideszt tavaly felfüggesztette már az Európai Néppárt is.
Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 22:13

Elvesztett emberéletekben mérhető az egészségügy szűkös finanszírozása

Publikálás dátuma
2020.01.14. 18:56

Fotó: Népszava
Orosz Éva, az ELTE professzora kiszámolta, hogy hányan haltak meg a túl sovány költségvetés miatt, a kamara pedig azt, hogy milyen orvosbérek mellett tartja büntethetőnek a hálapénzt.
A huszonegyedik század eddig a lemaradásról szólt a magyar egészségügy számára – derült ki az Egészségügy öt dimenzióban című keddi konferencián Orosz Éva, az ELTE professzora előadásából. Az egymást követő kormányok egyike sem tartotta prioritásnak az egészségügyet, így a leszakadásunk még akkor is folytatódott, amikor a gazdaság teljesítménye lehetővé tette volna a felzárkózást. Orosz Éva adatai szerint Magyarország egészségügye 2003 és 2018 között mindenféle mutatóban elmaradt a visegrádi és az EU15 országokétól. A professzor szerint ez annak ellenére is igaz, hogy a kormányzati kommunikációból azt halljuk, javult a népesség egészségügyi állapota. A javulás megítéléskor ugyanis nem lehet eltekinteni a hasonló fejlettségű országok eredményeitől. Míg Magyarországon alig emelkedett az egészségügyi közkiadások reálértéke, addig ez a visegrádi országoknál lényegesen dinamikusabb. Míg 2006 és 2018 között a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek 77 százalékkal növelték az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat reálértéken, Magyarországon ez a növekedés mindössze 3 százalék volt. A professzor által vizsgált időszakban az egészségügy helyett a "szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek növekedtek erőteljesen, az utóbbi területek finanszírozása a V4-ekkel való összehasonlításban is kiugró. Ez utóbbi közkiadásokon belüli részesedése már 2010-ben is 3,6 százalék volt, és ez az arány ugrott 2018-ra több mint a duplájára, 7,4 százalékra. Ha ezt a növekményt a költségvetési források elosztásakor az egészségügynek adta volna a kormányzat, úgy már 2017-ben 680 milliárd forinttal több jutott volna betegellátásra. Orosz Éva szerint a torz kormányzati elosztás nem csak a pénzben, de elvesztett emberi életekben is mérhető. A szűkös egészségügyi kiadások korlátozták az ellátórendszer kapacitását, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a gyógykezelések minőségét és mindez az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott. Az ellátás egyenlőtlenségei következményeként 2010 és 2016 közötti időszakban évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer) 75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben. Ha elértük volna Csehország egészségügyi színvonalát, akkor 95 ezerrel (33 százalékkal), ha Lengyelországét, akkor 85 ezerrel (30 százalékkal), ha Szlovákiáét, akkor 47 ezerrel (16 százalékkal) kevesebben haltak volna meg az említett időszakban. Orosz Éva szerint ez az emberéletekben mérhető veszteség annak a politikának az eredménye, amely csak a rövid távú érdekeket nézi. Hozzátette: ez a magatartás nem csak a Fidesz kormányok sajátja, az egészségügyre jutó közkiadások szűkítése már a 90-es években kezdődött. De annak, hogy ez a kormány sem kíván felelősséget vállalni a költségvetési források rossz elosztásáért, azt jól jelzi, a minden problémára adott válasz, hogy fessük ki a kórtermeket. Hogy menyire nem elég a felületi kezelés az egészségügy problémáinak megoldására arra Magyar Kórházszövetség elnöke, Ficzere Andrea a növekedés.hu portálnak adott interjújában sorolta kedden az érveket. Szerinte további béremelésre és a kórházi díjtételek korrekciójára is szükség van. Hozzátette: az évről-évre jelentkező egyre növekvő tartozásállomány egyértelműen jelzi, hogy forrásbevonásra van szükség. Jelezte, hogy nem csak a kormánynak, de a kórházigazgatóknak is okoz „fejfájást” a fedezet nélküli kötelezettségvállalás. „Kérdezem, ha az adott évben elfogy az előirányzat (van kórház, ahol már áprilisban!), mit kell tennie a főigazgatónak? Állítsa le a betegellátást? Vagy dolgozzon tovább, és akkor megsérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat?”   

Bért és büntető paragrafust kérnek a hálapénz ellen

A szerdai ágazati béregyeztetés előtt a Magyar Orvosi Kamara nyilvánosságra hozta az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát. Eszerint a közszolgáltatást végzők között a rezidensek 688 ezert - 876 ezer forintos, a szakorvosoknak a szakmában eltöltött időtől függően 1 millió 155 ezer forintól 2 millió 26 ezer forintos bért javasolnak. Kincses Gyula, a kamara elnöke, aki erről maga is beszélt a keddi szakmai konferencián, azt mondta: a javasolt összegek az osztrák orvosi bértábla alapján kalkulálták. Hozzátette: az egészségügy szakemberhiányán csak egy egyszeri nagy összegű béremelés enyhíthet. S ha ez megtörténik, akár a kriminálizáció is bevethető a hálapénz ellen. Megjegyezte: pontosan tudják, hogy az idei évben már nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak. 

Szerző

Ezért ragaszt nyomorba tömegeket a közmunka (szavazás)

Publikálás dátuma
2020.01.14. 18:46
Illusztráció.
Fotó: Népszava
A közfoglalkoztatás kérdéseire keresi a választ az Új Egyenlőség legfrissebb podcastja.
Bár a közmunka, ha nagyon lassan is, de visszaszorulóban van Magyarországon, továbbra is sok tízezer ember ragad bele ebbe a foglalkoztatási formába. Ráadásul a csökkenés is relatív; 2012-ben, amikor mindenki arról beszélt, hogy milyen hatalmasra nőtt a közmunkások száma, nagyjából 110-113 ezer ember dolgozott így. 2018-ban az átlagos létszám 136 ezer volt, és a tavalyi év első nyolc hónapjában is százezer fölötti (a kiugró, 220 ezres adat 2016-ból való). A közfoglalkoztatásnak a mai Magyarországon nem is annyira foglalkoztatási, mint inkább településműködtetési és szociális funkciója van - és jó pár hátránya: például komoly szerepet játszik a fiatalok iskolai lemorzsolódásában. A kérdéseket az Új Egyenlőség podcastja járja körbe.
A válaszokat az Új Egyenlőség podcastja keresi, szerdán.
Szerző