Előfizetés

Egy új videó alapján két rakétát is kilőttek az Iránban lezuhant utasszállítóra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.15. 13:34
Az iránban lezuhant ukrán Boeing-utasszállító roncsai, előtérben egy hajtómű maradványával
Fotó: - /
Az első becsapódást még egy követte, a 167 utast és 9 légikísérőt szállító gépen senki sem élte túl a támadást.
Egy iráni felhasználó töltötte fel az internetre azt a videót, amelyen látható, hogy két rakéta is eltalálta a múlt szerdán Iránban lezuhant ukrán utasszállító repülőgépet. A felvétel hitelességét a New York Times is megerősítette – írja az amerikai lap értesülését idéző 444.hu.  
A felvételen látszik, hogy az első, kisebb robbanást okozó rakétát húsz másodperccel később követte egy újabb, de a lángra lobbant gép néhány percig így is a levegőben maradt, és megpróbált visszatérni a repülőtérre.

A New York Times szerint az új videó arra utal, hogy a repülőgép transzpondere már az első találatot követően leállt, így fordulhatott elő, hogy a becsapódás előtt sem közvetített jeleket. A két kilőtt rakétára már korábban utaltak az amerikai hírszerző szervek: egy kémműhold két rakéta infravörös jeleit észlelte a repülőgép közelében. 
Az egyik találat hatását már egy múlt héten nyilvánosságra került felvételen is látni lehetett, ennek készítőjét közben őrizetbe vették, legalábbis ezt közölte az iráni média. Ugyanakkor a londoni újságíró, aki elsőként megosztotta a videót, azt állítja, a forrása biztonságban van, és nem a megfelelő embert vitték be.  A Boeing 737-800-as repülőgép (UIA PS752) pár perccel a felszállás után, az iráni főváros, Teherán közelében zuhant le. Szombaton az iráni kormány elismerte, hogy véletlenül lőtték ki a gépet, amin összesen 176-an utaztak, köztük 82 iráni ember. 
A bejelentést követően rezsimellenes tüntetések indultak az országban,  szemtanúk szerint éles lőszerrel lőttek a tiltakozók közé.

Visszatér a hidegháború Dél-Amerikába

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.15. 09:30

Fotó: MARCELO GARCIA / AFP
A térség több államában visszaszerezte régi befolyását a tiszti kar. Mindez egy sötét kor emlékét idézi vissza. Ám még mindig a hadsereg az egyik legtekintélyesebb intézmény.
Mintha a hidegháború vészterhes évtizedei köszönnének vissza Dél-Amerikában, amikor a földrész több országában katonai junta volt hatalmon. Ismét egyre több országban kap mind nagyobb szerepet a hadsereg. Brazília után Peruban, Ecuadorban, Chilében és Bolíviában is bizonyos formában visszaszivárgott a tiszti kar a hatalomba és amint egy kutató fogalmazott, a katonaság vezetői úgy viselkednek, mint elefánt a porcelánboltban. A brit közszolgálati média spanyol nyelvű szolgálata., a BBC Mundo beszámolója szerint Dél-Amerikában mind a mai napig működnek a rossz beidegződések. Ha egy ország szociális vagy intézményi válsággal néz szembe, akkor a hadsereget hívja segítségül. Elsősorban olyan kormányokról van szó, amelyek túl gyengék ahhoz, hogy lépéseket tegyenek e krízishelyzetek megoldására. Ilyenkor csábítást jelent az erő politikája, amivel ugyan a válság gyökerét nem kezelik, de – egy ideig legalábbis – segítséget jelenthet a hatalom megtartásában. Rut Diamint, az argentin nemzeti Tudományos és Technikai Kutatótanács (CONICET) szakértője tanulmányában a hadsereg dél-amerikai szerepével foglalkozott. Megjegyezte, hogy több országban lényegében a hadsereg jelenti az egyedüli stabil, jól megszervezett intézményt, amely részint a lakosság támogatására is számíthat. A 18 latin-amerikai országot vizsgáló tanulmány, a „Latinobarometro 2018” szerint ezekben az államokban rendkívül alacsony a politikai pártokba vetett bizalom: a megkérdezettek mindössze 18 százalék hisz nekik. A helyi kormányok sem állnak sokkal jobban, 22 százalék hisz hazája kabinetjének. A legnagyobb bizalom a katolikus egyházat övezi 63 százalékkal (tegyük hozzá, ez is jelentős visszaesés az eltelt 30 év alatt, különösen a brazíliai kis evangéliumi egyházak térnyerése miatt), a hadsereg bizalmi indexe 44 százalékos, a rendőrségé pedig 35 százalék. Egyedül Venezuelában kirívóan kevesen, 19 százalék bízik a fegyveres erőkben. Diamint szerint a politikai életbe vetett csekély bizalom az egyik oka a dél-amerikai országokban tapasztalható válságoknak. A törvényhozás tekintélyét aláássák az egymást váltogató pártok, amelyek csak azzal vannak elfoglalva, hogy az elnök politikáját átültessék a gyakorlatba, akár jó az a lakosságnak, akár nem. Ennek azonban nagyon veszélyes következményei vannak, hiszen a térség államaiban rendívül gyenge intézményrendszer alakult ki, tombol a korrupció kormányzati szinten is, miközben egyre szélesebbé nyílik az olló a szegények és a gazdagok között. Peruban tavaly szeptemberben tört ki hatalmi harc az ellenzék által uralt parlament és Martín Vizcarra államfő között. Utóbbi ugyanis feloszlatta a törvényhozást és előrehozott választást írt ki. A feloszlatott kongresszus több tucat képviselője azonban fellázadt, folytatta az ülésezést és puccsnak nyilvánította az elnök lépését. A válságot az okozta, hogy a kongresszus – az elnök intelmeit figyelmen kívül hagyva – hozzálátott az alkotmánybíróság szinte teljes újjáválasztásához. Vizcarra, miután felfüggesztették, a kormány Twitter-fiókján egy fényképet tüntetett fel, amelyen mindenkit biztosított arról, hogy a hadsereg magas rangú tisztjei is őt támogatják és gondoskodnak az alkotmányos rend fenntartásáról, emlékeztetett a BBC Mundo. A perui fegyveres erők, a haditengerészet, a légierő és a rendőrség felhívásában Vizcarra elnöksége mellett tett hitet. Hasonló helyzetállt elő Ecuadorban. Októberben kaotikus viszonyok alakultak ki az országban, mind hevesebben tüntettek Lenín Moreno elnökkel szemben, kijárási tilalmat léptettek életbe. A politikai válság oka: a kabinet megszorító intézkedéseket jelentett be. A tüntetésekhez csatlakoztak az őslakosok. Amikor a kormány székhelyét a fővárosból, Quitóból Guayaquilbe helyezte át, Moreno mögött, televíziós beszéde során, nem csak Otto Sonnenholzner alelnök és Oswaldo Jarrin védelmi miniszter sorakozott fel, hanem a tiszti kar apraja-nagyja. A Twitteren köszönetet mondott a fegyveres erőknek „a demokrácia védelméért”. Ugyanezen a napon a védelmi miniszter azt is közölte, ha stratégiai intézményeket támadnak meg, akkor keményen kell fellépni a „bűncselekmények vagy terrorizmus ellen”. Végül páncélosokat is felvonultattak a főváros utcáin és helyreállt a rend. Chilében október végén hirdették ki a rendkívüli állapotot, miután tüntetők üzleteket fosztottak ki, számos metróállomást tettek használhatatlanná. Sebastian Pinera elnök kemény harcot hirdetett a randalírozók ellen és tisztek körében fényképeztette magát. A megmozdulás résztvevői válaszként plakátokon üzenték: „Nem vagyunk háborúban”. Hogy a hadsereg szerepe mennyire fontossá válik Chilében, egy másik eset is bizonyítja. Augusto Pinochet katonai puccsának 26. évfordulóján, november 9-én egész oldalas kommünikét tett közzé az El Mercurio című lap, amelyet 60 személy írt alá. Ebben azt állították, az akkori puccs során Chile megmenekült attól, „hogy olyanná váljék, mint amilyen ma Venezuela”. Arról nem tettek említést, milyen súlyos jogsértések színhelye volt Pinochet diktatúrája. Bolíviában a katonaság közbelépésének köszönhetően oldódott meg a válság, s kényszerült száműzetésbe Evo Morales volt elnök, akit az elnökválasztás elcsalásával vádoltak honfitársai. Moralesnek a fegyveres erők akkori parancsnoka „tanácsolta”, hogy távozzék. Gyorsan terjedt el az interneten a kép, amikor a szenátus addigi elnöke, Jeanine Anez vette át az államfői teendőket, s a nemzeti színű szalagot beiktatásakor a hadsereg egyik tagja segítette fel rá. Egy napra rá a teljes katonai vezetést lecserélte. „A hadseregre azért van szükség, hogy fenntartsa a békét” - hangoztatta Anez. Egyik első intézkedése az volt, hogy dekrétumot bocsátott ki, amely biztosította a katonaság tagjai számára a büntetlenséget. Mint a BBC Mundo megjegyzi, Latin-Amerikában a militarizmus egy új formája jelent meg. Több államban a hadsereg vezető személyiségei leveszik az uniformist és a politikai életet választják.
Venezuela kivételes eset. 1999 óta a hadsereg a hatalom tevékeny részese. Nicolás Maduro annak köszönheti, hogy még mindig nem buktatta meg a tiszti kar: különleges gazdasági előjogokat biztosított a katonaság vezetőinek. Az újfajta militarizmusra Jair Bolsonaro brazil kormánya is példa. A szélsőjobboldali politikus egy éve nyerte meg az elnökválasztást. Kormányába a hadsereg több tagját is beválogatta. Kabinetje harmadának volt valamilyen köze a fegyveres erőkhöz. Több ízben feltűnést és felháborodást keltett a katonai rezsim időszakával kapcsolatos nosztalgikus megjegyzéseiért. Bolsonaro maga is tartalékos, helyettese, Hamilton Murao pedig szintén a hadsereg tagja volt.

Egy iskola fölött engedte ki üzemanyagát egy kényszerleszállásra készülő gép, többen megsérültek

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:49

Fotó: DANIEL SLIM / AFP
Tizenhét gyerek és kilenc felnőtt sérült meg könnyebben Los Angelesben, mert egy kényszerleszállásra készülő repülőgép egy iskola fölött engedte ki az ilyenkor kötelezően kidobandó üzemanyagot - közölték helyi idő szerint kedden az amerikai hatóságok. A Los Angeles megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint senkit sem kellett kórházba vinni. A járatot üzemeltető Delta Airlines arról számolt be, hogy a Los Angelesből Sanghajba tartó gép a felszállás után hajtóműhibát észlelt, és kénytelen volt visszafordulni és kényszerleszállást végrehajtani, ám teli üzemanyagtartállyal a gép ilyenkor túl nehéz lenne ahhoz, hogy biztonságosan le tudjon szállni, ezért kénytelen volt kiengedni az üzemanyagot. A szövetségi légügyi hatóság vizsgálatot rendelt el, és azt feltételezi, hogy a pilóták nem tartották be az üzemanyag kiengedésére vonatkozó szabályokat, amelyek azt írják elő, hogy a kerozint kijelölt, lakatlan terület fölött kell kiengedni, megfelelő magasságban ahhoz, hogy elpárologhasson mielőtt földet ér. A tűzoltóság megerősítette, hogy az iskola játszóterére repülőgép-üzemanyag ömlött, éppen akkor, amikor a gyerekek kint játszottak. A mentésben mintegy 70 tűzoltó vett részt, két utcát lezártak, és az incidenst követően az iskolát kiürítették és minden diákot hazaküldtek.