Nem állta a szavát az Emmi, nem kapták meg a fogorvosok az emelt támogatást

Publikálás dátuma
2020.01.15. 20:04

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Kásler Miklós októberben jelentette be, hogy minisztériuma még a tavalyi évben megemeli a közfinanszírozott fogászatoknak járó rezsitámogatást.
Nem kapták meg az alap- és szakellátást végző fogorvosok azt a havi fix összegű juttatást, amelyet tavaly október végén ígért meg a praxisoknak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – mondta a Világgazdaságnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Hozzátette: az egyszeri 1,5 millió forint kiegészítő juttatás minden rendelőbe időben megérkezett tavaly decemberig, de
a miniszter január 1-től havi 130 ezer forint helyett 380 ezer forint rezsitámogatást ígért a közfinanszírozott fogászatoknak, ezzel szemben továbbra is 130 ezer forintot kaptak januárban a praxisok.

Tavaly szeptember első két hetében sztrájknak tűnő egyidejű szabadságolással tiltakoztak az alapellátó fogorvosok a finanszírozásuk miatt, az érintettek szerint ugyanis már rég nem elegendő a közfinanszírozás az állam által biztosított térítésmentes kezelésekre. Mint a Népszava megírta, az akció előtt néhány nappal Horváth Ildikó államtitkár személyesen ment el a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának megyei elnökségének ülésére, hogy a fogorvosok követelésénél csekélyebb ajánlattal okafogyottá tegye a tervezett megmozdulást. Ezt ugyan nem sikerült, de a jelenlévő küldöttek 19:3 arányban elfogadták a kormányzati javaslatot. Ennek teljesítését jelentette be tavaly október végén Kásler Miklós, és ez az, amihez a Kamara alelnöke szerint nem tartotta magát az Emmi.
Az emelt összegű támogatással kapcsolatban az Emmi csak annyit nyilatkozott a Világgazdaságnak: ahogy tavaly, úgy az idén is számíthatnak a fogorvosok az ígért pluszforrásra. Hogy ez pontosan mekkora összeg lesz, azt nem közölte a lappal a tárca sajtóosztálya.
Szerző

Tavaszig adott időt a kormánynak az orvoskamara

Publikálás dátuma
2020.01.15. 20:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ha nem jutnak dűlőre a most is zajló, az MSZ-EDDSZ által kezdeményezett sztrájktárgyalásokon, az orvosok fölmondják az önként vállalt túlmunkaszerződéseiket.
Tavaszig adott időt a kormánynak a Magyar Orvosi Kamara arra, hogy döntés szülessen a bérajánlatukról. A szervezet új vezetői azt is egyértelművé tették szerdai sajtótájékoztatójukon, hogy ha nem jutnak dűlőre a most is zajló, az MSZ-EDDSZ által kezdeményezett sztrájktárgyalásokon, az orvosok fölmondják az önként vállalt túlmunkaszerződéseiket. Miután ennek megszervezésére a kamara vezetőinek a novemberi küldöttgyűlés óta van fölhatalmazásuk, már hozzá is láttak az előkészítő feladatot hoz. Az önkéntes túlmunka fölmondás részleteiről hamarosan egyeztetnek a Magyar Kórházszövetséggel, az intézményekben dolgozó orvosigazgatókkal is. Már a szerdai ágazati béregyeztetés előtt nyilvánosságra hozta a Magyar Orvosi Kamara az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát. Aszerint a közszolgáltatást végzők között a rezidensek 688 ezert - 876 ezer forintos, a szakorvosoknak a szakmában eltöltött időtől függően 1 millió 155 ezer forintól 2 millió 26 ezer forintos bért javasolnak. A köztestület által elvárt alapbérekhez az osztrák orvosi bértábla szolgáltatta a mintát, és amit most kérnek az annak a 70 százaléka.
Kincses Gyula elnök hangsúlyozta, hogy a szaktárcával zajló egyeztetés részleteiről nincs lehetősége beszélni, mert megegyeztek, hogy a tárgyalás résztvevői közös közleményt adnak majd ki. Annyit azért elárult, hogy a tárgyalások nemcsak bérről, hanem az egész egészségügyi rendszer finanszírozási átalakításáról fognak szólni, a tavaly év végén megjelent kormányrendelettel kontextusban tekintik át a lehetőségeket. Álmos Péter alelnök mindehhez hozzátette: ha a bértáblájukban foglaltak megvalósulnak akkor Magyarországon csökken az orvoselvándorlás, a most külföldön dolgozó magyar orvosok hazajönnének, és egyben megszűnne a hálapénz. Ha ugyanis az orvosok már kapnak annyi fizetést, hogy akár egy állás is biztosítja a megélhetésüket, attól a pillanattól a kamara nemcsak hogy támogatja a hálapénz büntethetőségét, de egy ezt segítő etikai kódexet is készít. Arra a kérdésünkre, hogy meddig adtak időt a kormánynak, mielőtt hozzálátnak a túlmunkaszerződések fölmondásának megszervezéséhez, azt válaszolta: legkésőbb tavaszig. Addig is bekérik tagjaiktól ezeket a megállapodásokat, és van már egy adatbázisuk is azokról, akik már jelezték, hajlandók azt fölmondani. Kincses Gyula szerint az, hogy mikortól élesedhet az akciójuk azon is múlik, hogy a most zajló sztrájktárgyalások a kormányzattal hogyan alakulnak. Amíg azok eredményesek, addig „jegelik” a szervezést. Lénárd Rita alelnök mindezt kiegészítette, hogy a bejelentés és a tényleges felmondás között van három hónap, mert a túlmunkát vállalók ügyeleti beosztása körülbelül ekkora rátartással készül. Az MTI kérdésére Kincses Gyula még elmondta: a „csepegtettet”, kisebb összegekkel megvalósuló béremelés számukra elfogadhatatlan. Ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen egy nagy lépcső, amit – szerinte – el lehetne indítani ez év végén, és januárban ezt követhetné egy nagyobb 90 százalékos, de legalább egy 75 százalékos emelés.  

Hoppon maradt fogorvosok

Nem kapták meg az alap- és szakellátást végző fogorvosok a Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter által megígért 380 ezer forintos rezsitámogatást, mondta a Világgazdaságnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke. Kásler Miklós tavaly október végén a havi 130 ezer forintos rezsitámogatás helyett január 1-től havi 380 ezer forintot ígért a közfinanszírozott ellátásban dolgozó fogorvosoknak, akik az ígéret ellenére továbbra is csak 130 ezer forintot kaptak.  

Szerző

“Szégyen, amit Orbán Viktor művel Magyarországgal”

Publikálás dátuma
2020.01.15. 19:34

Párthovatartozásuknak megfelelően bírálták, illetve védelmezték Orbán Viktor rendszerét az Európai Parlament szerda esti plenáris vitájának résztvevői.
A képviselők a Magyarországgal szemben másfél éve zajló 7. cikkelyes eljárásról fejtették ki a véleményüket. A folyamatot csaknem másfél évvel ezelőtt a parlament indította el, azt kérve a kormányok képviselőiből álló döntéshozó fórumtól, az EU Tanácsától, hogy állapítsa meg: fennáll-e az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye Magyarországon. A vitát csütörtökön egy parlamenti állásfoglalás jóváhagyása követi. Az ülésen a szocialista, liberális, zöldpárti és szélsőbaloldali felszólalók előhozakodtak mindazokkal az “aggodalomra okot adó” fejleményekkel, amelyek már az elmúlt tíz év parlamenti vitáiban is elhangzottak. A média- és az akadémiai szabadság korlátozása éppúgy szóba került, mint a romák iskolai szegregációja és a korrupció. Az Újítsuk meg Europát nevű liberális frakció egyik képviselője “szégyennek” nevezte, amit Orbán Viktor Magyarországgal művel, és úgy fogalmazott, hogy a kormányfő “a gyűlölet, a dezinformáció és a manipuláció birodalmát építi ki”. Többen sürgették annak a jogszabálynak a mielőbbi elfogadását, amely az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. Molnár Csaba, a DK EP-képviselője azt mondta: Orbán addig nem fog leállni, amíg az európai döntéshozók csak az aggodalmuknak adunk hangot, és valaki jó keményen rá nem üt a kezére. A momentumos Donáth Anna szerint a Fidesz az elmúlt másfél évben "egy újabb Sargentini-jelentésre való rombolást hajtott végre”, és csak abból értene, ha a büntetés elkerülhetetlenségével szembesülne. A balliberális hozzászólók többsége bírálta a lassú és eredménytelen 7. cikkelyes eljárást, és egy új jogállamisági mechanizmust sürgetett, amely rendszeresen és minden tagállamra kiterjedően vizsgálná az uniós értékek betartását. Figyelemre méltó, hogy az Európai Néppárt frakciójához tartozó képviselők olykor egymással vitatkozva fejtették ki a véleményüket: a holland, a luxemburgi és a lengyel felszólalók jóval kritikusabb hangot ütöttek meg Orbán Viktor rendszerével szemben, mint például a francia hozzászóló, aki méltatta, hogy Magyarországon szabad a választás, van ellenzék és a sajtónak is joga van a kritikára. A fideszes EP-képviselők “boszorkányüldözésnek” nevezték a “hamis vádakon alapuló” 7. cikkelyes eljárást. Járóka Lívia azt hányta képviselőtársai szemére, hogy kizárólag a balliberális médiából tájékozódnak, Győry Enikő pedig szerződésszegést olvasott a fejükre, mert olyasmiről is véleményt alkotnak, amit a Sargentini-jelentés nem tartalmaz. Az Orbán-rezsim legodaadóbb parlamenti védelmezői ismét az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak voltak, akik a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolták “a magyar belügyekbe beavatkozó” uniós intézményeket. Vera Jourová bizottsági alelnök bevezetőjében kiemelte, hogy az uniós testület szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, elemzi a média helyzetét, az igazságszolgáltatás és a tudományos kutatás bírálatokat kiváltó reformját. A vita végén Didier Reynders igazságügyi biztos úgy vélte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása óta nem javult a helyzet Magyarországon. 

A csütörtöki elfogadás előtt álló ötpárti parlamenti állásfoglalás sürgeti a horvát EU elnökséget és a többi soron következő elnökséget, hogy a 7. cikkelyes folyamat keretében rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat. Felszólítja a kormányközi EU Tanácsot, hogy intézzen konkrét ajánlásokat az érintett országhoz, és tűzzön ki határidőket a végrehajtásukra. Az indítvány szerint a kormányközi fórumnak foglalkoznia kellene az új fejleményekkel is, például az igazságszolgáltatás függetlenségét vagy a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyeztető lépésekkel. Egy módosító indítvány szorgalmazza, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék a jogállam tiszteletben tartásához. Jó esély van rá, hogy a változtatást beszavazzák a nem kötelező erejű állásfoglalásba.