A brit monarchia él, bár nem virul

Publikálás dátuma
2020.01.17. 09:45
A WINDSOR-HÁZ
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A nyilvánvaló válság ellenére egy friss közvélemény-kutatás szerint a monarchia túl fogja élni a sussexi hercegi pár részleges visszavonulását is.
Egy meglepően nyugodtnak, jókedélyűnek tűnő Harry herceget láthatott a brit és nemzetközi közvélemény a csütörtök déli tévéközvetítésekben, amikor mind a huszonegy részvevő nemzet képviselőinek jelenlétében elvégezte a 2021. novemberében Angliában megrendezendő ligarögbi világbajnokság sorsolását a Buckingham-palotában. A protokoll-feladat ellátását megelőzően Sussex hercege tréfálkozva beszélgetett a kastély kertjében labdát kergető gyermekekkel, óva intve őket, hogy feldúlják a gyepet, ellenkező esetben „ő kerülne bajba”. A brit média feltételezése szerint a 35 éves hercegnek legalábbis egy időre ez volt az utolsó királyi „fellépése”. Várhatóan már a jövő héten Kanadába utazik, hogy csatlakozzon a korábban távozott Meghanhoz és a november óta Észak-Amerikában cseperedő nyolchónapos Archie-hoz. Csak néhány nappal a pár nemzetközi sokkot okozó „lemondása” után az ugyancsak laza benyomást keltő hercegné két vancouveri nővédelmi jótékonysági alapítványnál is látogatást tett, egyelőre a brit adófizetők pénzéből szolgálva humanitárius célokat. II. Erzsébet hétfői meglepően személyes és pozitív üzenete óta zárt ajtók mögött folynak az egyeztetések Sussex hercege és hercegnéje jövőjéről a jelenlegi átmeneti időszak után. Egyelőre nincs hír a nagy kérdésekkel kapcsolatban: hogyan valósul meg áhított pénzügyi függetlenségük a királyi család presztízsének aláásása nélkül, megtarthatják- e hivatalos címüket és ki állja a tetemes biztonsági költségeket? Az ifjú párnak csalódást okozhatott a legnagyobb kanadai lap, a The Globe and Mail szerkesztőségi cikke, mely szerint nem szabad az országot „átmeneti menedékhelynek” tekinteniük. Mint látogatók szívesen vannak látva, de amíg az udvar vezető személyiségeinek számítanak, nem tarthatnak számot az ottawai kormány támogatására. A monarchia túlélési képességére utal többek között a The Daily Express konzervatív napilap olvasóinak részvételével készült közvélemény-kutatás eredménye. A megkérdezett 18 ezer ember 86 százaléka szerint a királyi család elég erős ahhoz, hogy túlélje a szakadást. A közvélemény úgy gondolja, az udvar „ennél súlyosabb csapásokat is kiállt, az intézmény nagyobb, mint egy pár”. Egyesek úgy gondolják, ha Károly herceg szigorúan ragaszkodik a szabályokhoz, akár ez lehet a legjobb dolog, ami a monarchiával az elmúlt években történt, mert népszerűbbé tette a Windsorokat. Magánemberekként azonban megviselhette őket a mindannyiuk megkérdezése nélkül tett drámai bejelentés.
Frissítve: 2020.01.17. 10:30

Két halálos áldozata van az új kínai vírusnak

Publikálás dátuma
2020.01.17. 09:25

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Eddig 41 embert fertőzött meg a még ismeretlen koronavírus, öten válságos állapotban vannak.
Az újfajta, tüdőgyulladást okozó vírus eddig 41 embert fertőzött meg, ketten közülük meghaltak, öten válságos, 22-en pedig stabil állapotban vannak a kínai Vuhan városában. Tizenkét ember gyógyultan távozhatott a kórházból a Kína középső részén fekvő, 12 millió lakosú nagyvárosban, Hupej tartomány székhelyén – közölték pénteken a helyi közegészségügyi hatóságok.  
Az előzetes vizsgálatok szerint az eddig nem ismert koronavírus egy halpiacon jelenhetett meg először Vuhanban, majd cseppfertőzéssel terjedt tovább. Japánban és Thaiföldön is megjelent már. A vírus embereket és állatokat is megfertőzhet.
Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok szerint a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó. A tüdőgyulladással járó járvány komoly aggodalmat váltott ki Kínában és Hongkongban, ahol 2002 és 2003 között a SARS-járvány következtében több mint 700 ember halt meg. Különös aggodalomra ad okot az, hogy nyolc nap múlva beköszönt Kínában a holdújév, és ilyenkor emberek százmilliói kelnek útra. Az Egészségügyi Világszervezet ellenzi az utazási tilalom bevezetését, mondván, nincs arra utaló jel, hogy a betegség könnyen terjedne az emberek között.
Szerző

Irak a milíciák szorításában – Az amerikai-iráni konfrontáción kívül is súlyos a válság

Publikálás dátuma
2020.01.17. 09:10
Kerbalában ezrek búcsúztatták Ahmed Abelszámád tévériportert
Fotó: MOHAMMED SAWAF / AFP
Hónapok óta tartó kormányellenes tüntetések, politikai bénultság és szabadon garázdálkodó félkatonai csoportok.
Miért nem tartóztattak le senkit, amikor a síita milíciák tagjai és szimpatizánsai megostromolták az amerikai nagykövetséget? – kérdezte utolsó Facebook-videójában Ahmed Abdelszámád iraki újságíró. Az iráni befolyással szemben kritikus tévériportert és  operatőr kollégáját múlt pénteken lőttek le a dél-iraki Bászrában. Másnap gyászolók százai kísérték utolsó útjára Abdelszámádot, és – azok, akik mertek nyilatkozni – szinte egytől-egyig azt mondták, hogy a Teheránhoz kötődő síita félkatonai csoportokat sejtik az eset hátterében. A hatóságok alapos nyomozást ígértek, de a tapasztalatok szerint nem sokat tesznek az ilyen ügyek feltárása érdekében. Abdelszámád rátapintott a lényegre: a biztonsági erők nem mernek fellépni a milíciák ellen, vagy akár aktívan együtt is működnek velük. A félkatonai csoportok és a hatóságok csaknem 500 emberrel végeztek az október óta tartó kormányellenes tüntetéseken, és nem telik el hét újságírók vagy aktivisták elleni gyilkosság, de legalábbis annak kísérlete nélkül. A milíciákat és a mögöttük álló Iránt láthatóan zavarják az utcára vonuló tömegek. Nem véletlenül: a demonstrálók a korrupción és a felekezeti megosztottságon való felülemelkedést követelik, ám éppen ezek a tényezők biztosítják a perzsa állam befolyását az országban. A megmozdulásokon megjelent a társadalom önállósodási vágya is. „Nemet az Egyesült Államokra, nemet Iránra, nemet a háborúra” – zengték tízezrek a bagdadi Tahrír téren. A két külföldi hatalom jelenléte közé azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni, mivel az Irakban állomásozó amerikai csapatok nem jelentenek fenyegetést a demonstrálók életére. Ezt a tényt, úgy tűnik, a tiltakozók is felismerték: a perzsa állammal és az ahhoz kötődő fegyveres csoportokkal szembeni ellenszenv heves indulatokat, nem ritkán erőszakot is kivált. Az elmúlt hónapokban két iráni konzulátust is megtámadtak, a héten pedig a Badr Brigádok nevű síita milícia központját is felgyújtották a közép-iraki Kerbelában. A konfliktus azonban egyoldalú – a jól felszerelt félkatonai csoportokkal szemben fegyvertelen tüntetők állnak, a milíciák számára viszont nem a demonstrálók, hanem az Egyesült Államok az első számú ellenség. A politikai elit mindeközben tétlen. Látszólag minden mozgásban van, ám semmi sem változik: a tiltakozások megbuktatták Abed Abdul Máhdi miniszterelnököt, ám a parlamenti pártok már másfél hónapja nem tudnak megegyezni utódjáról, a törvényhozás  megszavazott egy határozatot a külföldi csapatok hazaküldéséről, ám az ügyvezető kormányfő hivatalosan mégsem kezdeményezte a nemzetközi erők kivonulását. A demonstrálók, a félkatonai csoportok és a politikai elit metszéspontjában Muktada asz-Szadr áll, aki aktívan próbál lavírozni a különböző érdekcsoportok között. A síita hitszónok a 2018-as választás legnagyobb nyertese volt, populista kampányának köszönhetően a legnagyobb parlamenti blokkot vezetheti. Szadr továbbra is arra törekszik, hogy magát kívülállónak mutassa, népszerűsége növelése érdekében pedig igyekszik a kormányellenes tüntetéseknek az élére is állni. Az elmúlt hetekben eddigi önállóságpárti politikájához képest éles váltás volt megfigyelhető - a hitszónok ismét a régi szövetséges Iránnak tett a kedvére. A héten a perzsa államhoz kötődő milíciák vezetőivel találkozott az iráni Komban, majd utcára hívta támogatóit az amerikai katonák ellen. Szadr számára ez kockázatos játszma: a tiltakozás meghirdetésével könnyen elvághatja magát a kormányellenes demonstrálóknál, a lépés viszont jelentős belpolitikai haszonnal is kecsegtet. Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelettel foglalkozó kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint Szadr „pragmatikusan próbálja keverni a kártyákat”, jelenlegi érdeke pedig úgy diktálja, hogy Teheránhoz közelítsen, hiszen a bagdadi parlamentben nem lehet semmit elérni az Irán-barát politikai pártok nélkül. Márpedig a síita hitszónok minden bizonnyal azt szeretné, ha a törvényhozás végre megállapodna a miniszterelnök személyéről. Ő maga pedig egy „gyengekezű vezetőben érdekelt, akár Máhdi újraválasztása is megfelelhet neki”. Szalai Máté úgy vélte, Muktada asz-Szadr legfontosabb célja, hogy visszatérjen a korábbi dinamika: a kormány és a tüntetők közötti ellentét, hiszen így ő – félig ellenzéki szerepben – profitálni tud az elégedetlenségből.  
Témák
Irak