Előfizetés

Lavina sodort el hét hegymászót a nepáli Annapurnánál

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.18. 09:23
Illusztráció
Fotó: Nicolas Economou / AFP / NurPhoto
A balesetet társaik jelentették, akik lemaradtak mögöttük a túraútvonalon.
Legkevesebb hét hegymászót sodort el lavina a nepáli Annapurna-hegy közelében – közölték szombaton a helyi hatóságok. A hegymászók – négy dél-koreai és három nepáli – egy népszerű túraútvonalon haladtak pénteken Deurali faluban, 3200 méter magasan, amikor a lavina rájuk zúdult – mondta hírügynökségeknek az idegenforgalmi minisztérium egyik tisztségviselője. A balesetet a hegymászók társai jelentették, akik lemaradtak mögöttük a túraútvonalon. A rendőrség és a katasztrófamentők keresik a hegymászókat, de
a hótömeg nagysága és a rossz időjárási körülmények szinte lehetetlenné teszik a munkájukat.

Egy rendőr tisztviselő pedig úgy nyilatkozott, hogy
legalább egy napba telik, amíg megtalálhatják az eltűnteket.

Az Annapurna a Himalája egyik legmagasabb hegye, különösen lavinaveszélyes és nehezen mászható. Több mászó veszti életét az Annapurnán, mint a Mount Everesten – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Tapintatos kilépési ünnepségre készül az Egyesült Királyság

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.01.18. 09:00

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
A szigetország konzervatív kormánya nem akarja tűzijátékkal vagy a Big Ben rendkívüli megszólaltatásával magára haragítani a megosztott brit társadalmat.
Két héttel a Brexit megvalósítása előtt nem tűnik úgy, mintha a brit kormány óriási felhajtást tervezne az Európai Unióból való kilépés megünneplésére. A kabinet azt közölte: a megosztottság sebeinek gyógyítására, és a közösségek újraegyesítésére akarja felhasználni az alkalmat. Ennek jegyében január 31-én rendkívüli kormányülésre kerül sor Londonon kívül, valahol Észak-Angliában. A napirenden a társadalmi-gazdasági különbségek kiegyenlítése, a jólét minden tartományra való kiterjesztése szerepel. Boris Johnson este beszédben várhatóan üdvözli a nemzetet. A miniszterelnöki iroda fényjátékkal emlékezik meg az eseményről, többek között a kormányfői rezidencia fekete téglaborítására vetítve ki egy óra visszaszámlálását este 11 óráig. A Whitehall kormányzati negyedet ugyancsak kivilágítják. A Parliament Square minden zászlórúdjára kitűzik a Union Jack nemzeti zászlót. Ugyanazon a napon speciális Brexit-érem kerül forgalomba, melybe a következő szöveget vésik be: béke, prosperitás és barátság minden nemzettel. A viszonylag visszafogott ünneplés fényében nem meglepő, hogy az életvidám Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője és "Leave Means Leave" (A kilépés kilépést jelent) nevű mozgalma próbálják átvenni a kezdeményezést. A Times napilap beszámolója szerint a mandátumától búcsúzó európai parlamenti képviselő a parlament előtti téren rendezné meg Brexit-partiját. A szervezésben egyelőre ott tartanak, hogy felkérték a nyilvánosságot, írjanak közismert dallamokhoz új, az eseményhez kapcsolódó, tömegesen skandálható szöveget. A Brexit Párt elnöki tisztségét betöltő Richard Tice azt mondta: minden jó ötletre jó fogékony. A kilépéspártiak azt is szeretnék, ha a Brexit időpontjában megszólalna a Big Ben. Boris John­son azonban elutasította, hogy a kormány félmillió fontot áldozzon az átépítés alatt álló óratoronyra, hogy harangját soron kívül megkondítsák. A kormányfő mindenesetre meggondolatlan módon felvetette a közösségi finanszírozás elvi lehetőségét. Az adakozás gyorsan beindult, egy nap alatt több mint 120 ezer font gyűlt össze. A nevesebb felajánlók közé tartozik Mark Francois, az euroszkeptikus toryk képviselőcsoportja, a European Research Group helyettes vezetője és Nick Ferrari, az LBC londoni rádióállomás egyik frontembere, akik 1000-1000 fontot áldoznának a helyi idő szerint éjjel 11 órakor bekövetkező korszakváltás emlékezetessé tételére. Egyre valószínűbb azonban, hogy miután a westminsteri parlamenti hatóságok ellenzik a "Big Ben bongot", a terv akkor sem valósulhatna meg, ha összejönne a pénz. Nigel Farage ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a "kormány kínosnak tartja a Brexitet és nem gondol a megünneplésére". A populista politikus szerint az "egész világ kinevetné" az Egyesült Királyságot, ha éjjel 11 órakor nem szólalna meg a Big Ben. Mindeközben Sadiq Khan, bennmaradáspárti londoni főpolgármester arra készül, hogy a sokak számára szomorú éjszakán újfent hangsúlyozza: London továbbra is várja a külföldieket. Ami a a szigetországban korábban letelepedett európaiakat illeti, a Belügyminisztérium friss közleménye szerint a rendszer 2018. augusztusi bevezetése óta 2,75 millió kérvény érkezett a "letelepedési engedéllyel rendelkező", vagy az "előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező" jogállás megszerzésére, a hatóságok pedig mindeddig csak hat jelentkezést utasítottak el, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek. Az északír tartományi nemzetgyűlés és autonóm végrehajtó hatalom e hét eleji főnixmadárszerű feltámadása kedvezően alapozta meg a 2020-as évkezdést. A londoni Open Europe agytröszt most közzétett jelentése az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások szempontjából is lényegesnek tartja a fejleményt. Bár a Brexit továbbra is megosztó tényező marad, az elemzők úgy látják, legalább a helyzet dinamikája megváltozik. A tárgyalások következő menetét várhatóan kevésbé dominálják majd az ír-északír határral kapcsolatos kérdések. Minden érintett félnek jól felfogott érdeke, hogy "kellő érzékenységgel" ültesse át a gyakorlatba a kilépési megállapodás rendelkezéseit, a lehető legkisebb mértékben megzavarva az üzleti életet és a kereskedelmet. Az Egyesült Királyság és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások fontos szerepet játszhatnak az ír belpolitikában is, mivel az országban február 8-ra tűzték ki az előrehozott választásokat. Leo Varadkar kormányfő legfőképpen a tárgyalócsoport folytonosságával kampányol a voksokért, a jobbközép Fine Gael kormánypárt vezetője pedig az Egyesült Királysághoz fűződő jó kapcsolatok jelentőségének elismerése mellett sem mulasztotta el kiemelni, hogy a megbeszélések során Dublin az EU csapatát erősíti, Brüsszel pedig prioritást élvez Londonnal szemben.

Több amerikai reptéren is ellenőrzik a kínai Vuhanból érkező utasokat a koronavírus miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:30

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Száz főből álló orvoscsoportot állít munkába az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ.
New York, Los Angeles és San Francisco repülőterein bevezetik a kínai Vuhanból érkező utasok ellenőrzését a koronavírus miatt – jelentette be az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) pénteken. Az eddig ismeretlen – és rejtélyesnek tartott – új koronavírus a közép-kínai nagyvárosban, Vuhanban jelent meg először, majd átterjedt Thaiföldre és Japánra is. A CDC közölte: az új típusú koronavírusos megbetegedések tüneteinek felderítését, a Vuhanból érkezők alapos vizsgálatát New York és San Francisco légikikötőiben már pénteken este megkezdik. E két nagyvárost ugyanis közvetlen repülőjáratok kötik össze Vuhannal. Los Angelesnek ugyan nincs közvetlen járata, de nagyon sok utast fogad Kínából. Ebben a dél-kaliforniai városban a jövő héten kezdik meg a Kínából érkező utasok egészségügyi szűrését. Mindehhez a CDC száz főből álló orvoscsoportot állít munkába a reptereken. Az új típusú vírus okozta járvány kitörését Kína hivatalosan 2019. december 31-én jelentette be. A páciensek többsége Vuhan egyik nagy halpiacán betegedett meg, ahol élő állatokat is árulnak. Szakértők szerint a betegséget valószínűsíthetően a vírushordozó állatok érintése, vagy húsuk elfogyasztása okozhatja. A kutatók feltételezése szerint a kór cseppfertőzéssel terjed. A kínai orvosszakértők az egyik betegtől vett mintából nyerték ki a vírus genetikai adatait, és így azonosították az újabb megbetegedéseket. Kínában eddig csaknem 60 beteget diagnosztizáltak, közülük ketten meghaltak, fél tucat beteg állapota válságos. Csütörtökön a tokiói egészségügyi minisztérium is közölte, hogy a betegség megjelent Japánban, korábban pedig Thaiföld jelezte az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) a megbetegedéseket. A betegségre utaló tünetekről érkeztek jelentések Dél-Koreából és Hongkongból is. A tüneteket olyan embereknél állapították meg, akik korábban Vuhanban jártak. A koronavírusok légzőszervi és hastáji megbetegedéseket okoznak, hét ismert altípusuk van. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, ám a mostani megbetegedések esetében nem ezek valamelyikéről van szó. Az új vírus „viselkedését” és az általa okozott tüneteket egyelőre vizsgálják. Az amerikai járványügyi hivatal mindenesetre leszögezte: kevés az esélye annak, hogy a járvány az Egyesült Államokban is felüti a fejét.