A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT

Publikálás dátuma
2020.01.18. 10:52
Illusztráció
Fotó: Népszava
Úgy vélik, a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát. A végső tervezet mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgetik.
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat). Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták: egyetértenek abban, hogy olyan alaptantervre van szükség, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Hozzátették: ugyan a 2013-ban bevezetett és máig érvényben levő Nat érdemi „beválásvizsgálata” még nem történt meg, mégis üdvözölték azt a szándékot, hogy új Nemzeti alaptanterv készül.
„A három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni”

– közölték.

Kitértek arra: mivel a Nat a köznevelés jövőjének irányait hivatott kijelölni, elengedhetetlennek tartják, hogy megalkotása és bevezetése megfelelő szakmai alapokon nyugodjon, ezért
a grémium a végső tervezet mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgeti.

Álláspontjuk szerint a Nat hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe. Ugyanilyen összetett feladatnak nevezték az új Nat-hoz illeszkedő tankönyvek elkészítését, amelyhez – írták – szintén hosszú idő és az iskolákkal folytatott élénk párbeszéd szükséges. Felhívták a figyelmet arra, hogy a középiskoláknak 2019 őszén meg kellett hirdetniük a 2020/2021. tanévben induló osztályokat. A tájékoztatók tartalmazzák a helyi tantervek tantervi hálóit. A diákok és a szülők ezek ismeretében választanak középiskolát.
„Aggályosnak tartjuk, ha a most felvételiző diákok oktatása nem a meghirdetettek szerint kezdődhet meg szeptemberben”

– áll a közleményben.

Mindezek alapján azt kérik, hogy az új Nat a megjelenést követően – az átállásra kellő időt biztosítva –
legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba, álláspontjuk szerint ugyanis a korábbi bevezetés kapkodáshoz vezet, aminek a gyermekek látnák a kárát.

Az idén szeptembertől bevezetni kívánt, megújított Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban a napokban a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) fogalmazott meg éles kritikát, de a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is egyaránt tiltakozott a Nat körül kialakult helyzet ellen. A múlt héten a kormánypárti Magyar Nemzetben jelentek meg hírek arról, hogy hangsúlyosabb lesz például Wass Albert, Széchenyi Zsigmond, illetve a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc munkássága is. Az új Nat korábbi célkitűzése, a tananyagcsökkentés csak minimális mértékben jelent meg: heti 35 helyett 34 órájuk lehet majd a diákoknak. 
Szerző

Pécsnek „nem kellett” a pénz

Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:00

Fotó: Csortos Szabolcs
A pécsi közgyűlés december 10-én zárt ülésen visszahívta posztjáról a PVh Zrt. vezérigazgatóját, Szentgyörgyi Dávidot. Akkor a testület – arra hivatkozva, hogy még folyik a vagyonkezelő átvilágítása – nem részletezte a felmentés okát. Most viszont a városháza megindokolta akkori döntését. Az ügyben kiadott közleményből kiderül, hogy a PVh Zrt. 2017 végén eladott egy felújításra szoruló, 12 szobás belvárosi szállodát, az Aranyhajó Fogadót, valamint egy másik pécsi ingatlant összesen 159 millió forintért, ám a vételárra – amit a szerződés szerint a vevő az ügyvédjénél helyezett letétbe – a vagyonkezelő vezérigazgatója nem nyújtott be igényt. Az októberi választáson az ellenzéki összefogás legyőzte a Pécset 2010 óta irányító kormánypártokat, s az új vezetés azzal szembesült, hogy az eladott szálloda ára 22 hónap alatt sem folyt be a vagyonkezelő kasszájába. Péterffy Attila, Pécs polgármestere felszólította Szentgyörgyit, hogy érvényesítse a vagyonhasznosító követelését, ám a vevő ügyvédjének számláján nem volt ott az eladási ár, csak 22 millió forint. Hogy a fennmaradó 137 millió rendelkezésre áll-e vagy sem, azt a városvezetés nem tudja. A pécsi közgyűlés szerint Szentgyörgyi Dávid azzal is kárt okozott cégének, hogy lemondott 18 millió forintnyi kötbérről. A nem működő, ám belvárosi adottságai miatt értékes fogadót a vevő olcsón kapta meg, ezért vállalta, hogy 2020 májusáig felújítja az épületet, s ha ezt nem teszi, akkor kötbért fizet. Szentgyörgyi viszont a 2019-es választás előtt szerződésmódosítással a felújítás határidejét öt évvel meghosszabbította, így a város gyakorlatilag elesik a kötbértől. Telefonon beszéltünk Szentgyörgyi Dáviddal, hogy indokolja meg, miért nem igényelte a vételárat, ám ő nem kívánt válaszolni. Azt mondta, hogy a vagyonhasznosító zrt. a vevővel komplex kapcsolatban volt, ezért nagyon bonyolult lenne elmagyarázni döntésének miértjeit. Biztattam, hogy próbáljuk meg, hiszen nincs olyan bonyolult üzleti kapcsolat, amit a számok segítségével ne lehetne érthetővé tenni, ám Szentgyörgyi ragaszkodott ahhoz, hogy ez lehetetlen, majd elköszönt. Az Aranyhajót megvásárló cég tulajdonosát, a pécsi Czéh-Tóth Márkot is elértük, aki azt állította, hogy maradéktalanul kifizették a szálloda szerződésben rögzített vételárát. Hogy akkor miért nincs a pénz az ügyben eljáró jogász számláján, arra Czéh-Tóth nem tudott válaszolni. A vállalkozó hozzátette, hogy komoly szándékai vannak a fogadóval, ami egyébként több mint 220 éves, s így az ország egyik legöregebb szállodája. Az épületet 2021 végéig felújítják és 30 szobásra bővítik, ígérte a fogadó gazdája.
  A történethez tartozik, hogy Szentgyörgyi a pécsi önkormányzat szerint azzal is okot adott felmentésére, hogy október 16-án kötött egy 2022 februárjáig tartó, 11 milliós megbízási szerződést az MSB Zrt.-vel szakértői feladatokra, holott Péterffy Attila egy nappal korábban írásban felszólította a városi cégek vezetőit, hogy a napi gazdálkodás biztosításán túl ne vállaljanak kötelezettségeket. A Fidesz pécsi veresége után feltűnően gyorsan megkötött szerződésben sokak szerint az is szerepet játszhatott, hogy az MSB Zrt. – amiképp Czéh-Tóth Márk is – a kormánypártok gazdasági érdekköréhez tartozik.
Frissítve: 2020.01.18. 12:44

Hiába ígért éjszakai csendet a kormány, továbbra is szenvednek a zajtól a repülőtér környékén élők

Publikálás dátuma
2020.01.18. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kabinet szinte teljes csendet ígért az éjfél és reggel öt óra közötti időszakban, de ebből kevés valósult meg. Van olyan éjjel, amikor a megengedettnél kétszer több gép érkezik.
„Lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” - ígérte a kormány nevében a nyár végén Palkovics László innovációs miniszter, valamint az akkor a kampányára készülő Tarlós István, volt főpolgármester. A kormany.hu-n ma is olvasható nyilatkozatuk szerint „éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen megszűnik a repülőgép-forgalom Budapest felett, a Liszt Ferenc-repülőtéren tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek.” Ennek elérése érdekében jogszabályokat is módosítottak, igaz, mint megírtuk, már akkor is kétséges volt az eredmény: a változás ugyanis csak annyi volt, hogy az éjszakai gépeket a főváros légtéréből átirányították az agglomeráció fölé, valamint járatonként 1000 eurós bírsággal fenyegették meg azokat a gépeket és társaságokat, amelyek indokolatlanul repülnek a főváros felett az éjszaka közepén.
Lapunk úgy tudja, hogy bírságot azóta sem szabtak ki, a jogszabályok pedig továbbra is lehetővé teszik, hogy éjfél és hajnali öt között hat gépművelet (felszállás vagy leszállás) történjen. Palkovics László már akkor leszögezte lapunknak, hogy a kívánt hatás eléréséhez időre van szükség, de az azóta eltelt fél év tapasztalatai azt mutatják, nem javult a helyzet. A repülőtér ugyanis a mélyalvási időszakban a mai napig naponta 8-10 járatot fogad: a négy-öt betervezett, hajnali érkezés mellé ugyanis jellemzően minden napra „beesik” legalább ugyanennyi gép a késések miatt. Ennek következtében nem ritka az olyan éjjel, amikor a megengedettnél kétszer több a gépműveletek száma. Nem is nagyon lehet másképp: a késések jellemzően időjárási okokra vezethetőek vissza, de légiforgalmi-irányítási okok miatt – például az átszállások következtében - is csúsznak a járatok, ezekre pedig a repülőtér üzemeltetőjének, valamint a berepüléseket is engedélyező HungaroControlnak kevés a ráhatása, a repülőtérnek ugyanis kötelező fogadni a járatokat.
A kormány ígéreteiből csak annyi teljesült, hogy a járatok jó részét átterelték a fővárosi légtérből az agglomeráció fölé. A Budapest Airport tájékoztatása szerint a környező települések felől átlagosan kevesebb mint napi egy, novemberben napi három, decemberben pedig kevesebb, mint napi 2 repülő érkezett. Ennek következtében az agglomerációban – Monoron, Üllőn, Vecsésen - élők is szenvedhetnek az éjszaka érkező gépek zajától.
A repülőtér közelében élők helyzetén viszont ez nem segít. Közvetlenül nagyjából 1500 lakás, azaz becslések szerint 2-3 ezer embert érintett, ők ma is ugyanolyan súlyos zajártalomnak vannak kitéve, mint korábban. Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület vezetője rámutatott: az állandó zaj- és rezgésterhelés elhízáshoz, szív és érrendszeri betegségekhez, hormonproblémákhoz, valamint a szervezet leépüléséhez vezet. (Lapunk korábban megírta, hogy a köztudatban a zajártalom kevésbé szerepel a gyilkos civilizációs ártalmak között, pedig rendkívül komoly probléma. Az Európai Unió már 2002-ben megállapította, hogy a zaj a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.)
Frik Zoltán szerint már régen rendezni kellett volna a repülőtér közvetlen közlében élők helyzetét, például a lakásaik kivásárlásával, vagy a légiforgalom egy jó részének az átirányításával. (Erre korábban Tarlós István és a jelenlegi főpolgármester Karácsony Gergely is javaslatot tett, ám az önkormányzati választás óta semmilyen döntés nem született.)
- A lakóknak csak látszatmegoldásokat ajánlottak – például szereljék fel az ablakaikat rezgésvédő fóliával – de a kormány nem tekinti partnernek őket - mondta Frik Zoltán. Tavaly februárban ugyan tartottak a fővárosi városházán egy megbeszélést, amelyen részt vettek az irányító hatóságok képviselői is, ám a lakók ott nem kaptak választ a kérdéseikre. Május óta kérik, hogy Palkovics László fogadja őket, de erre a miniszter nem volt hajlandó. Frik Zoltán elmondta, az egyesület több pert is indított állami szervekkel – kormányhivatallal, minisztériummal - szemben, amiért - a lakosság problémái ellenére - rendszeresen megadják a repülőtér által kért bővítési engedélyeket.

Mindenki számára elérhetők lesznek a zajmérési adatok

Bár korábban úgy tűnt, hogy a kormány saját kezébe veszi a ferihegyi reptér körüli zajszint mérését, jelenleg is a Budapest Airport felel ezért a feladatért. A BA lapunkkal azt közölte, hogy tavaszra új rendszert épít ki, a lakosság pedig szinte valós időben, térképen ábrázolva követheti a járatok mozgását és a zajmérési eredményeket. A kormányzati hátterű zajmérésről ennél jóval kevesebbet tudni. Elvileg a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) is végez független monitoringvizsgálatokat saját hálózatával. Palkovics László ugyanakkor korábban arra utalt, hogy az önkormányzatoknak is lesz saját zajmérő berendezésük, amelyeket a lakosság is megkaphat. Frik Zoltán szerint ez utóbbi csak amolyan súlytalan ígéret lehetett: úgy tudni, hogy az érintett önkormányzatok valóban kiosztottak olcsó zajmérőket, ám az ezek az eszközök által végzett mérés nem használható fel egy esetleges jogvitában.