Szél Bernadett;gyerekláthatás;családon belül erőszak;

Képünk illusztráció

- Ha csak az anya vére folyik, az kevés: törvényt módosítana Szél Bernadett

Az agresszív szülő gyermekfelügyeleti joga akkor sem vész el, ha a kicsik előtt próbálja agyonverni élettársát. Ezen a helyzeten változtatna a független képviselő.

Törvényjavaslatot nyújtok be annak érdekében, hogy a jogrendszer nagyobb védelmet nyújtson a gyermekek számára, írta Facebook-bejegyzésében Szél Bernadett, felidézve a tragikus győri kettős gyermekgyilkosság esetét. 

A vérontás szerinte arra a rendszerszintű problémára is rávilágít , hogy a szülő felügyeleti joga csak akkor szüntethető meg — és akkor sem kötelező jelleggel —, ha a szülőt a gyermeke ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt ítélik el. Ha például az apát az anya ellen elkövetett erőszak miatt ítélik el, a jog már nem védi a gyermeket.

Így történt ez a győri elkövető esetében is, aki hiába került börtönbe azért, mert gyerekei előtt, kalapáccsal és szikével próbálta megölni feleségét – később az anya és az ügyben eljáró bíróság sem látta szükségesnek a férfi felügyeleti jogának megszüntetését

 Ez vezethetett aztán oda, hogy az apa láthatáson megfojtotta idősebb nevelt és vér szerinti gyermekeit, majd magával is végzett.

Szél öt pontban foglalta össze javaslatait:

  • Nemcsak a gyermek, hanem bármely jelenlegi, vagy volt hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén is megszüntethetővé válna a szülői felügyeleti jog – viszont mérlegelés nélkül, kötelezően meg kellene szüntetni azt, ha a másik szülő sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekményről van szó. Fontos, hogy ez utóbbi esetben a kapcsolattartási jogot illetően sincs mérlegelés: az is mindenképp megszűnik.

  • Már a folyamatban lévő büntetőeljárás időtartama alatt lehetővé válna, hogy a bíróság a kapcsolattartási jog korlátozását, a felügyelt kapcsolattartást, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy megvonását rendelje el – nem kell tehát megvárni jogerős elítélést, indokolt esetben léphet a bíróság hamarabb.

  • Törvény írná elő, mit kell a bíróságnak a fenti döntések meghozatala során mérlegelnie. A mérlegelésnek pedig minden esetben ki kellene terjednie a hozzátartozó, volt hozzátartozó, illetve a másik szülő sérelmére elkövetett bármely korábbi erőszakos cselekményre, valamint a komoly fizikai vagy lelki szenvedést okozó, ellehetetlenítő, kizsákmányoló magatartásra is.

  • Legalább ideiglenes intézkedésről dönteni kellene. Nem lenne olyan, hogy egy folyamatban lévő eljárásban a fentiekről nem dönt a bíróság. Legalább azt meg kellene vizsgálni, hogy a kapcsolattartási jog korlátozása, a felügyelt kapcsolattartás, a kapcsolattartás szüneteltetése vagy megvonása ideiglenes jelleggel nem szükséges-e a gyermek biztonsága érdekében.

  • A pótmagánvádló is indítványozhatná a felügyelet megszüntetését. Jelenleg más a helyzet – miután pótmagánvádban bebizonyosodott valakinek a bűnössége, neki kell futni egy polgári pernek is, hogy a szülői felügyeleti jog megszüntetésre kerüljön, ami extra időt, energiát, pénzt kíván meg, és, rengeteg stresszel jár.

Szél hozzáteszi, a javaslatok kidolgozásához számos szakemberrel, szakmai civil és nőjogi szervezettel konzultált, elképzelései pedig Isztambuli Egyezménnyel is egybevágnak – az egyezmény 31. cikke ugyanis kimondja, hogy a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása nem veszélyeztetheti az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.

A képviselő tervei legalább a győri esetben egybevágnak az ügyészségi akarattal, hiszen a vádhatóság kitartóan, bár eredménytelenül törekedett a későbbi gyerekgyilkos felügyeleti jogának felfüggesztésére.

Az Isztambuli Egyezmény említése ugyanakkor a kormány merev ellenállásába ütközhet, hiszen az Orbán-kabinet több fórumon is jelezte, nem akarják ratifikálni a nemzetközileg elfogadott dokumentumot.

Az Európai Unióban megtartottuk – Romániával holtversenyben – az utolsó előtti pozíciónkat, és csak Bulgáriát előzzük meg. A V4-ek másik három országától viszont messze lemaradunk.