Az Unió egészére vetített, 2020-as átlagcél 20 százalék, vagyis számos tagállam ennél sokkal többet vállalt. A 49 százalékot célzó svédek például már két éve 54,6 százalékon álltak. Velük együtt 12 ország - így például a bolgárok, csehek, horvátok, lettek és litvánok - 2018-ra már szintén teljesítette 2020-as célját. A legnagyobb elmaradók a hollandok, a franciák és az írek. Magyarország a szlovénekkel és a szlovákokkal együtt azért kerül mégis szégyenpadra, mert a többi taggal ellentétben itt az arány 2015 óta csökken.
Kapcsolódó hír, hogy az állami MVM az általuk ígért két 20 megawattos (MW) és 108 fél megawattos egységből tegnap Kecskeméten átadta a 96.-at.
A napokban ötödrészt a szingapúri Keppelhez kerülő MET Kabán 43 MW-s napelempark építésébe kezdett - derül ki a kormányfőhöz közel álló, svájci központú energiacsoport tegnapi közleményéből. A közel 40 millió eurós beruházás keretében 70 hektárra 97 ezer panel kerül.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón bejelentette: a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-használatát és épületenergia-hatékonyságát segítő, 20 milliárdos keretű, vissza nem térítendő EU-támogatásra a január közepi határidőig közel 25 milliárd igény érkezett be. Ebből a cégek ilyen beruházásaik legfeljebb 55 százalékára kaphatnak 3-100 milliós támogatást.
Miközben Varga Mihály pénzügyminiszterrel ötvenmilliárd forintos, oktatási célú hitelszerződést írt alá, klímacélú lehetőségeiket ajánlotta a magyar kormány figyelmébe tegnap Liliana Pavlova, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke. 2021 és 2030 között a bank évi 33 milliárd eurót - mintegy 11 ezer milliárd forintot - fordíthat zöldfejlesztésekre. Palkovics László ITM-miniszter találkozójuk során ezt üdvözölve hangsúlyozta: a 2050-es, teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítéshez Magyarországon szükséges 50 ezer milliárd forint jelentős részét magántőke-befektetéstől remélik, aminek ösztönzésében az EIB-nek is jelentős szerepet tulajdonít.
