Előfizetés

Megint Habony Árpád irányít

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.01.24. 06:00

Fotó: Mohai Balázs / MTI
A romaellenesség, a börtön- és bírótematika már az ő keze munkája.
Árpád nem abban a legjobb, hogy a semmiből talál ki zseniális témákat. Sokkal inkább abban, hogy létező ügyekben találja meg a kommunikációs lehetőségeket, ráadásul össze is tudja fűzni ezeket egy narratívává. A Szeviép-ügyet tárgyaló bíró körül kirobbant botrány, a börtönkártérítések ügye és a gyöngyöspatai romáknak kifizetendő mintegy száz millió forint beilleszthető egy kommunikációs stratégiába – mondta egy kormányzati forrásunk Habony Árpádról, a kormány kommunikációs "gurujáról". Lapunk információi szerint ugyanis már a tanácsadó keze nyomát viselik azok az új „kedvenc” témák, amelyeket a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök is megpróbál napirenden tartani: az „üzletszerűen űzött börtönkártérítési perek”, a gyöngyöspatai romák „munka nélkül felvett milliós kártérítése”, valamint a „korrupt bíróságok”. A Népszava még december végén írta meg, hogy Habony Árpád - azok után, hogy az elmúlt időszakban inkább külföldön, leginkább Londonban tartózkodott - ismét aktív szerepet vállal majd a magyar belpolitika alakításában. Ennek az is jele volt, hogy hazahívták londoni nagyköveti posztjáról Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki a kommunikációs tanácsadó egyik közvetlen munka-, és üzlettársa. A Szeviép-ügyben az elsőfokú ítéleteket enyhítő bírónő Nové Ágnes családi cége több önkormányzattól is megrendelést kapott, ami felveti az elfogultság gyanúját. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által a börtönviszonyok miatt is olyan ügyekben születtek több milliós kártérítési döntések, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy „a társadalom igazságérzetét” lehessen velük borzolni - ilyenben részesült mások mellett az olaszliszkai lincselés több résztvevője is. Ehhez adódott a gyöngyöspatai romák számára megítélt kártérítés a szegregáció miatt. A három „ügycsoport” már alkalmas volt arra, hogy – mint két forrásunk is fogalmazott – felfűzhetőek legyenek egy kommunikációs szálra, eszerint „a korrupt bíróságokon sorra születnek a magyar költségvetést terhelő ítéletek, amelyek révén bűnözők és romák kapnak sok millió forintot munka nélkül”. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök mindegyik ügyben kapott kérdést három hete a kormányinfón, Orbán Viktor pedig éppen a „társadalom igazságérzetére” apellálva nem hagyta ki sem a korrupciógyanús módon működő bíróságokat, sem a „munka nélkül megítélt milliókat”. - Ne tagadjuk, hogy ennek van cigányellenes éle, már csak azért is, mert a sztereotípiák szerint a börtönökben is főleg romák ülnek – mondta egy forrásunk, aki szerint bár könnyű a Magyarországon jelen lévő társadalmi irigységre és romaellenességre játszani, de erre mégis nagyon veszélyes lenne hosszú távú kommunikációs stratégiát építeni. A megkérdezett kommunikációs szakemberek egyébként nem is számítanak erre. Igaz, mint a Magyar Nemzet cikkéből kiderül, a Fidesz február 13-14.-i évadnyitó frakcióülésén is éppen ezeket a témákat tárgyalják meg többek között, ami azt vetíti előre, hogy legalábbis a következő hetekben, hónapokban nem szabadulunk még a „korrupt bíróktól” és a „munka nélkül gazdagodó cigányoktól” - legalábbis a kormányzati kommunikációban.

30 éve őriz egy tucatnyi azonos nevű utcapárt Tolna

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.23. 21:24

Fotó: RTL Híradó
Ugyan a levelek és a kihívott szakemberek is rendszeresen eltévednek, de az önkormányzat szerint még így is kényelmesebb inkább semmit sem tenni.
Tolnán visszaütött a magyar településekre jellemző kevéssé fantáziadús névadási gyakorlat - derül ki az RTL Híradó egy csütörtöki riportjából. Ugyanis, amint arról beszámolnak,
a városban 12 utcapárnak azonos a neve.

Kettő van például Árpád, Petőfi, Bartók, Deák, Rákóczi és Ady utcából is. Az érintett utcák lakói arról számoltak be a Híradónak, hogy emiatt gyakran tévednek el a leveleik, vagy a házukhoz hívott szakemberek is.
A kavarodás oka, hogy Tolna 1989-ben összeolvadt Mözs községgel. Többen mondták azt, hogy 30 év után már rendezi kéne az utcanevek ügyét a városban, arra azonban senki sem tudott válaszolni, hogy a tolnai vagy a mözsi neveket kellene-e megtartani.
Az önkormányzat nem nyilatkozott a Híradónak, kamerán kívül viszont tudtak beszélni a jegyzővel. Szerinte eddig azért nem kezdeményezték az utcanevek megváltoztatását, mert az több kellemetlenséget okozna, mint a jelenlegi helyzet: akár azzal is végződhetne, hogy a 12 utca nagyjából ezer lakójának kell okmányt cserélnie.

Rejtett kamera került elő a csebényi polgármesteri hivatalban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.23. 18:40

Fotó: Google Street View
A falugondnok szerint az új polgármester helyezte azt el - aki az elődje alatt elindult gyanús átjelentkezési hullám után nyerte meg a választást.
Időjárásjelzőbe rejtett kamerát találtak a polgármesteri hivatalban Csebényben, írja az Átlátszó. A portálnak a település falugondnoka, Kulcsár Gábor nyilatkozott. Mint mondta, az ünnepek után arra lett figyelmes, hogy a hivatali helyiségben, ahol a polgármesterrel együtt dolgozott, a község első embere egy időjárás előrejelző készüléket helyezett el.
"Aztán egyszer csak feltűnt, hogy az időjárás állomásnak mintha olyan kamerája lenne, mint egy mobiltelefonnak"

– magyarázta a falugondnok. A készülékben aztán egy memóriakártyát talált, amit hazavitt megnézni. A micro SD kártyán "videók voltak rólam és mindazokról, akik az irodában jártak vagy akikkel telefonon beszéltem. Teljesen ledöbbentem" – emlékezett vissza Kulcsár. A férfi ezután feljelentést tett a Szigetvári Rendőrkapitányságon, amit az Átlátszó kérdésére a Baranya Megyei Rendőr-Főkapitányság is megerősített. Elmondásuk szerint 2020. január 17-én hatóságukhoz érkezett feljelentés alapján
a Szigetvári Rendőrkapitányság tiltott adatszerzés elkövetése miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.

A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást azonban egyelőre nem kívántak adni. Boros Viktor polgármester nem kívánt nyilatkozni az Átlátszónak. A falugondnok elmondása szerint a rendőrség lefoglalta a kamerát, őt pedig a polgármester áthelyezte egy másik irodába.
A baranyai Csebény különben azon települések egyike, ahol a tavaly októberi önkormányzati választás előtt gyanúsan sok átjelentkező volt. A 2019. évi februári adatokhoz képest 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma, ebből 92 szavazott is. A helyiek elmondása alapján a településre a környékből - Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról - érkeztek szavazók, akiket lakhatatlan ingatlanokba is bejelentettek, és azóta sem élnek Csebényben. A települést hat évig vezető korábbi polgármester, Biswurm Sándor végül 43, míg kihívója, Boros Viktor 49 szavazatot kapott. Mindketten függetlenek. A történtek miatt fellebbezést nyújtottak be a Baranya Megyei Területi Választási Bizottsághoz, amely azonban formai okok miatt elutasította azt, így az eredmény jogerős. Mindemellett közokirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálatot indított a rendőrség, amely – további 12 baranyai esettel együtt – még folyamatban van.