A klímaválság hatásai, a robbanómotoros autók iránti kereslet csökkenése, az elektromos hajtású és az önvezető járművekkel kapcsolatos kihívások olyan átrendeződést indítottak el az autóiparban, amelyre alig-alig volt példa az iparág történetében. A földindulásszerű változásnak lesznek nyertesei és vesztesei. A McKinsey tanácsadócég most azt mérte föl, hogyan tud Kelet-Közép-Európa a nyertes táborba kerülni. Az európai autóipar versenyképességének újragondolása: a K+F Kelet-Közép-Európa lehetősége című tanulmányuk szerint alapvetően az informatikához kapcsolódó kutatás-fejlesztés fogja meghatározni, merre vándorolnak a következő években-évtizedekben az ágazat munkahelyei. A Budapesten bemutatott anyag fő állítása, hogy a nyugat-európai autógyártók úgy tekintenek térségünkre, mint az aktuális K+F-problémáik lehetséges megoldására.
A legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogy rövid idő alatt jelentősen bővíteniük kellene a fejlesztői kapacitásaikat az informatika területén – egy olyan szegmensben, amelyet jelenleg és a belátható jövőben is a munkaerőhiány és a magas költségű munkaerő jellemez. Itt érdemes visszautalni arra, hogy a Tesla új európai gyára azért települt Berlinbe, mert a német fővárosban – ha drágán is – elegendő informatikust találtak. A Tesla ugyanakkor egy kevéssé költségérzékeny prémiumtermék, ugyanezt egy tömeggyártó nem engedheti meg magának. Ők azzal szembesülnek, hogy a legtöbb nyugat-európai országban vagy nem találnak elegendő IT-szakembert, vagy nem tudják őket megfizetni. Európai nyugati felének autóiparában a betöltetlen informatikai mérnök-álláshelyek száma 2016 és 2018 között drámai mértékben, 43 százalékkal nőtt.
A közép-kelet-európai térség ebből a szempontból valóban az ígéret földje: a rendelkezésre álló (releváns végzettségű vagy ezen a területen felsőoktatási tanulmányokat folytató) „agyak” száma alig egytizeddel kevesebb, mint Nyugat-Európában, az értük folyó verseny azonban egyelőre sokkal szolidabb, a bérszintjük pedig szignifikánsan, 60 százalékkal alacsonyabb. Közben az infrastruktúra fejlett, a kormányok pedig támogatják az autóipari beruházásokat.
Az alacsony bérszínvonal és a bőkezű állami támogatás (mint versenyelőny) egy magyar adófizető vagy munkavállaló számára nem feltétlenül pozitívum, az viszont egyértelműen jó hír, hogy a tanulmány szerint az autóipari K+F- és informatikai munkahelyek várhatóan sokkal „válságállóbbak” lesznek – és a robotizálás negatív hatásainak is kevésbé vannak kitéve -, mint a klasszikus ipari állások. Vagyis a társadalom számára is hasznos, ha az állam ezeket próbálja meg az országba telepíteni. Ráadásul az autóipar K+F-kapacitásainak kiépítése az agyelszívást is lassítja.
A térség országait különféle szempontok szerint összehasonlító diagramból egyébként éppen az derül ki, hogy Magyarország egyetlen területen áll egyértelműen a többiek előtt: a kutatás-fejlesztési célú állami támogatások arányában.
