MNB;alapkamat;kamatdöntés;forintgyengülés;forintárfolyam;

Nem lépett a forint védelmében az MNB

Még szóban sem avatkozott be a hazai deviza védelmében a jegybank, amely a kamatdöntő ülés után ismét gyengült.

Kedden újra a történelmi csúcs közelébe, bőven 338 forint fölé nőtt az euró árfolyama. A jegybanki kamatdöntést követő közlemény előtt a hazai deviza valamelyest erősödött, ám utána 337,4-ről gyorsan gyengült, és az euróárfolyam, hajszálra elérte a hétfői rekordot – így reagált a piac az Magyar Nemzeti Bank (MNB) semmitmondó magyarázatára. A következő napokban tovább gyengülhet a forint: elemzők szerint a 338-as szint átlépése után már 340-nél lehet a következő potenciális megálló, mely szintén csak lélektani ellenállást képezne.

A jegybank ugyan kedden formálisan kamatdöntő ülést tartott, ám az alapkamat emelését senki nem várta a piacon, és nem is kellett „csalódniuk”. A jegybanki közleményből kiderült, hogy az infláció tetőzését már nem is 2020 januárjára, hanem csak a negyedév végére várják, ám a jegybankban emiatt sem izgulnak – mondván előbb utóbb csökkenni fog az áremelkedés üteme. A gyengülő forint elsősorban külföldről behozott termékek, szolgáltatások áraiban jelenik meg, különösen érvényes ez az átlagnál egyébként is gyorsabban emelkedő élelmiszerekre, de megdrágítja a külföldi utazások költségeit is. A gyenge forint emeli a üzemanyagárakat is, ám az olajárak a világpiacon az elmúlt napokban erőteljesen csökkentek, így a kutakon a további drágulást esetleg megúszhatjuk.

Az MNB is felfigyelt a koronavírus-járványra, amely szerintük fokozza a pénzpiaci bizonytalanságot, elterjedésével pedig romolhatnak a világgazdasági kilátások, és felerősödhet a feltörekvő piacokkal – így a Magyarországgal – szembeni bizalmatlanság, és a kockázatkerülő befektetői magatartás.

Nem emelt szót a forint gyengülése ellen közleményében a Magyar Nemzeti Bank. Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető elemzője szerint a jegybank maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. Ez megerősíti azt a korábbi várakozásaikat, mely szerint rövid távon tartós forinterősödésre minimális az esély sőt, a következő egy-két hónapban az idén vártnál magasabb euróárfolyam lehet jellemző. Más elemzők szerint ez azt jelenti, hogy a napokon belül tartósan 338-ra, de akár 340 forintra is emelkedhet a forint árfolyama.

A jegybanki közlemény új információkkal szolgált a az infláció várható lefutásról: tavaly egész évre számítva 3,4 százalék volt a pénzromlás, ám a decemberi 12 hónapos mutató már négy százalékra ugrott, ez pedig a jegybanki célsáv teteje. Az MNB eddig azzal számolt, hogy januárban még négy százalék lesz az infláció, majd fokozatosan visszatér a három százalék közelébe. A közleményben a jegybank azonban arra utal, hogy kitolódik a mostani négy százalék körül infláció,  kifutását márciusra várják, ám ezt követően lanyhulhat az árnyomás. Ha ez így lesz, akkor az igazolhatja a mostani jegybanki mozdulatlanságot.

Kedden a piac és az elemzők is inkább a forint árfolyamával kapcsolatos kommentárra lettek volna kíváncsiak, ám e témában nem szólalt meg a tanács. Ahogy az várható volt a jegybank változatlanul hagyta a 0,9 százalékos alapkamatát – de ebben nincs is semmi meglepetés, mert – hacsak nem történik valami rendkívüli –, még vagy másfél évig nem várható kamatemelésre, ugyanis a jegybank egyéb monetáris eszközökkel is el tudja érni inflációs célját.

A piac fokozottan figyelte a mostani kamatdöntést kísérő jegybanki magyarázatot, mivel a forint az elmúlt napokban soha nem látott szintre gyengült, az euró árfolyama 338 forint felett is járt. Az infláció pedig gyorsulást mutatott utóbbi hónapokban – értékelte Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője –, ám minden marad a régiben. Az elemző szerint a nemzetközi környezet támogatja a magyarországi laza monetáris feltételek fenntartását, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is laza politikát folytat. Az MNB emellett a GDP-növekedés, az infláció, és a várható kormányzati gazdaságösztönző intézkedések fényében módosíthat majd az eddigi irányon.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a fogyasztóiár-index bár decemberben 4 százalékra emelkedett az előző havi 3,4 százalékról, nincs ok aggodalomra. Az alacsony importált infláció hatására némileg enyhülhetnek  is az inflációs alapmutatók, ami már a nyári hónapokban is megfigyelhető volt. A vezető külföldi jegybankok folytatódó laza monetáris politikája, valamint az idei év második felében a 3 százalékos célhoz közelítő infláció miatt idén nem vár szigorítást a Takarékbank elemzője. Szerinte legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizálós lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számít, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.