Előfizetés

Bartók Imre nem vette át a Térey-ösztöndíjat, másnap visszavonták részvételét az Irodalom Éjszakáján

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.28. 22:00

Fotó: Libri Könyvkiadó / Facebook
Az erről szóló levelet az író a közösségi oldalán tette közzé.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Külföldi Magyar Intézetek és Évadok Főosztálya január 22-én visszavonta Bartók Imre jelölését, vagyis az író nem képviselheti Magyarországot az Irodalom Éjszakája nevet viselő programon. Bartók jelölésének visszavonása egy nappal azután történt, hogy az író bejelentette, Demeter Szilárd a PIM főigazgatója miatt nem veszi át a Térey-ösztöndíjat – vette észre a 24.hu. Bartók Imre a Facebook-oldalán tette közzé a levelet, melyben közölték, hogy visszavonták a jelölést. Ebben a bejegyzés szerint az áll: „Drága Imre! A Külgazdasági és Külügyminisztérium Külföldi Magyar Intézetek és Évadok Főosztálya január 22-én visszavonta a jelölésed. Mint tudod, három javasolt szerző közül egy általam választott író képviselheti Magyarországot az Irodalom Éjszakáján. Én téged választottalak, megbeszéltük, küldtél anyagokat, aztán egyszer csak jött a levél. Sem én, sem Orbók Lucie projektvezető nem értünk egyet ezzel a döntéssel, de nem tudunk mit tenni. Az indoklásukban azt írták, megváltozott a koncepciójuk. Ez van, nem kommentálom. Sajnálom, Imre! Szomorú ez. Ölellek, G.

Hamisnak nyilvánították a Getty Múzeum Gauguin-szobrát

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.28. 21:32

Fotó: Stuart Black / AFP / robertharding
A szakértők most kutatásokat végeznek a szantálfából készült alkotásról, hogy többet tudjanak meg eredetéről.
Hamisnak nyilvánították a művészettörténészek a Getty Múzeum által 2002-ben ötmillió dollárért megvásárolt Paul Gauguin-szobrot. Az alkotásról korábban úgy vélték, hogy az egyik legnagyobb és legszokatlanabb Gauguin-szobor. A Fej szarvakkal című szobor egy tahitii férfi fejét ábrázolja. A kutatók most ismeretlen szobrász alkotásának sorolták, és kivették a múzeum állandó kiállításáról. A Getty Múzeum az alkotást a Wildenstein & Company, francia-amerikai műgyűjtő dinasztiától vásárolta 2002-ben – olvasható az artnet hírportálon. A kutatók decemberben hozták meg döntésüket az átsorolásról, ám erről a közvéleményt nem tájékoztatták. A szobrot már nem állították ki a Kanadai Nemzeti Galéria Gauguin-kiállításán és a londoni Nemzeti Galéria tárlatán sem. Eredetileg két fotó alapján kötötték Gauguinhez a szobrot, a fotókat a szobrász tahitii úti beszámolóihoz mellékelte. A szoborról 2002-ben kiadott közleményében a Getty felhívta a figyelmet arra, hogy a fej hasonlít a szobrászra, és úgy vélte, az esetleg egy szimbolikus önportré lehet. 2002 óta a szobrot a világ számos múzeumában, a londoni Tate Modernben, a washingtoni Nemzeti Galériában, a New York-i Modern Művészetek Múzeumában és a milánói Kultúra Múzeumában is bemutatták. Gauguin nem látta el kézjegyével a szobrát, amely állítólag 1895 és 1897 között készült, ez egybeesik a festő és szobrász tahitii tartózkodásával. Most a kutatók úgy vélik, hogy 1894-ben születhetett az alkotás, amikor Gauguin Franciaországban volt. A szobor eredete homályos, Wildensteinék 1993-ban egy svájci gyűjtőtől vásárolták. Daniel Wildenstein, a Gauguin 1873-1888 közötti munkásságáról készített katalógus szerzője volt az, aki először Gauguinnek tulajdonította az alkotást. A Getty szakértői most kutatásokat végeznek a szantálfából készült alkotásról, hogy többet tudjanak meg eredetéről. Egyes polinéz művészettörténészek szerint az ördögi szarvak nem jellemzőek a helyi kultúra ikonográfiájára, az keresztény vagy európai forrásból ered. Egy másik elmélet szerint egy európai utazó készíthette a szobrot.

Misztikus nyomozás és regényes irodalomtörténet

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.01.28. 10:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A hetvenöt évvel ezelőtt elhunyt Szerb Antal nem csak a szépirodalom terén alkotott maradandót, irodalomtudományi írásai napjainkban is szólnak hozzánk.
Mindazok, akik olvasták az Utas és holdvilágot, vagy A Pendragon legendát, kétségtelenül nagy lelkesedéssel fordulnak Szerb Antal életműve felé. Szépirodalmi írásai mellett azonban gyakran előkerül a Magyar irodalomtörténet, illetve A világirodalom története is, amelyek címben megjelölt műfajuk ellenére mindennapi olvasásra is alkalmasak lehetnek. – Szerb Antalnak a Magyar irodalomtörténet megírása előtt, a húszas évek második felében klasszikus irodalomtörténészi munkássága volt, tanulmányokat írt Berzsenyiről, Vörösmartyról, vagy a magyar újromantikus drámáról. Ehhez képest ez a mű könnyedebb stílusú, ha tetszik, „regényes irodalomtörténet” – talán az sem véletlen, hogy Szerb regényírói pályafutása a Magyar irodalomtörténettel körülbelül egy időben indult, a szintén 1934-ben megjelenő A Pendragon legendával – nyilatkozta Pálfy Eszter, aki a 2019-ben megjelent javított, jegyzetekkel ellátott, teljes Magyar irodalomtörténetet gondozta és rendezte sajtó alá. A cél az volt, hogy a Magyar irodalomtörténet 1935-ös, vagyis a Szerb Antal által utoljára javított kiadásának szövegét állítsák vissza, helyesírásában és stilisztikailag modernizált formában. – Az 1935-ös szöveget a későbbi, marxista cenzúrával megjelent kiadásokkal, illetve a rendszerváltás után újra kiadott szövegváltozattal is összevetve nemcsak az derült ki, hogy több cenzúrázott szövegrész 1989 után sem került vissza a mű szövegébe, hanem a korábbi évtizedek számos sajtóhibája is feltűnő volt – részletezte Pálfy Eszter, hozzátéve, számos adatot is javított a szöveggondozás során, s ezt követően Schmal Alexandra végzett további szerkesztési feladatokat. Pálfy Eszter megjegyezte, azért is izgalmas művek napjaink olvasóinak is, mert rengeteg olyan kérdésről is szólnak, ami az embert foglalkoztathatja: különböző személyiségtípusokról, érzelmekről, társadalmi kérdésekről. Hangsúlyozta, Szerb Antal konkrét szövegértelmezései nagyrészt ma is megállják a helyüket.  Szerb az előszóban azt fogalmazza meg, hogy a magyar irodalom történetét akarja megírni felnőttek számára, úgy értve, hogy az iskolai irodalomoktatáshoz képest más szemléletű művet akar létrehozni. De azt gondolom, mai olvasásához sem kell irodalmárnak lenni, irodalomórákra pedig járt mindenki, aki kezébe veszi ezt a könyvet – emelte ki továbbá Pálfy Eszter. – Az általános tapasztalat egyébként az, hogy „szélesebb olvasóközönségnek” szóló művet úgysem lehet megjelentetni a hivatalos szakma felhördülése nélkül – jegyezte meg, hozzátéve, ez szerinte nem is baj, mert fontos kérdések kerülhetnek így előtérbe, mint ahogy például nemrég Háy János irodalomtörténete kapcsán is megindult a vita az irodalomtörténet-írásról és az irodalomoktatásról. A kötet kiadásával szinte egy időben jelent meg Havasréti József Szerb Antal-monográfiájának második, átdolgozott kiadása is, amelyben az író személyes világába is bepillantást nyerhet az olvasó. Pálfy Eszter ennek kapcsán elmondta, szerencsésnek tartja, hogy a szerző életművére így több szempontból is egyszerre irányul figyelem. – Noha nem állíthatjuk, hogy Szerb Antal az elmúlt évtizedekben kikerült volna az irodalmi kánonból, az biztos, hogy túlságosan nagy szakmai-tudományos érdeklődés nem kísérte az életművét. Utoljára 1973-ban jelent meg róla átfogó monográfia, Poszler Györgytől. Havasréti először 2013-ban kiadott, majd idén kiegészített formában újra megjelenő monográfiája tehát mindenképp hiánypótló munka: az irodalomtörténet-írásnak időről időre újra kell értelmeznie a kanonikus szerzőit. Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a kötet a szövegelemzések mellett Szerb Antal alakjáról is portrét rajzol: izgalmas olvasmány, amely nem csak a szűkebb szakma számára készült. – Bár távol áll tőlem az az attitűd, hogy igazságot követeljek a szerzőnek, akivel éppen foglalkozom, vagyis elvárjam, hogy helyezzük a legmagasabb polcra az irodalomtörténetben, és olvassa az egész világ, Szerb Antal tényleg kiváló író és gondolkodó volt, örülök, hogy mostanában sokat foglalkozunk vele. Az író bizonyára legnépszerűbb regényeinek kapcsán Pálfy Eszter elmondta, az Utas és holdvilág és A Pendragon legenda olyan könyvek, amelyekben minden megvan az olvasói népszerűséghez: nem élnek túlságosan bonyolult poétikai eszközökkel, és misztikus nyomozásra hívnak, mindvégig lebegtetve, hogy a regény végén felsejlik majd valamiféle nagy igazság – ez pedig fenntartja a feszültséget az olvasás során. Ezenkívül Szerb erős karakteralkotásban, mindkét említett könyv hatásosan formálja meg és teszi érdekessé főhősét, hangsúlyozta. – Az biztos, hogy szépirodalmi és irodalomtörténeti szempontból is fontos életműről van szó. Az a kép pedig, amely Szerb személyiségéről, gondolkodásmódjáról és meggyőződéseiről kibontakozik Havasréti József monográfiájában, nemcsak a szépirodalmi és irodalomtörténeti munkák, hanem naplójegyzetek, levelek alapján, még inkább meggyőzött arról, hogy Szerb kiemelkedően fontos figurája a magyar irodalomtörténetnek. Infó: Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet, Magvető, 2019., első gondozott kiadás, a szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Pálfy Eszter. Havasréti József: Szerb Antal, Magvető, 2019., második, átdolgozott kiadás.