Előfizetés

Újabb három szerző utasította vissza a Térey-ösztöndíjat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.29. 19:39

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Döntésükben az is közrejátszhatott, hogy az egyik korábbi visszalépőn, Bartók Imrén a kormány is bosszút állt.
Bartók Imre és Csehy Zoltán után újabb három szerző jelentette be, hogy nem kéri a Petőfi Irodalmi Múzeum Térey Jánosról elnevezett alkotói ösztöndíjat: Zoltán Gábor, Keresztesi József és Szőcs Petra a Litera szerkesztőségének jelentette be, hogy lemondanak a nekik megszavazott,öt évig járó támogatásról. 
Döntésüket magyarázhatja, hogy a kormány bosszút állt a díjat politikai okokból elsőként (Demeter Szilárd és a szintén díjazott Orbán János Dénes személye miatt) visszautasító Bartók Imrén: a Bartók egy műve képviselhette volna Magyarországot a külügy által is támogatott Irodalom Éjszakája programon,  a Külföldi Magyar Intézetek és Évadok Főosztálya  azonban visszavonta ezt a döntést.
A főosztály ezt az alábbi, több lapnak, köztük a Fideliónak elküldött válasszal indokolta:
„Bartók Imre Facebook-posztjában egyértelművé tette, hogy nem kíván részese lenni a kormányzat által szervezett és finanszírozott kulturális életnek. Ezért, bár korábban az általunk igen tisztelt írói munkásságának egy elemét választottuk ki arra, hogy az Irodalom Éjszakáján a magyar irodalmat képviselje, későbbi üzenetét megértettük, és nem volt más választásunk, mint új koncepcióval nekivágni a KKM társfinanszírozásában és részvételével zajló Irodalom Éjszakája projektnek. Amennyiben Bartók Imre jelzi, hogy véleményét félreértettük, és mégsem jelent számára problémát a KKM által a programba delegált szerzőként részévé válni a hivatalos állami kulturális diplomáciának, örömmel jelezzük a szervezőknek, hogy továbbra is az ő szövegével kívánjuk képviselni a magyar irodalmat.”

A Népszava interjút készített a Térey-ösztöndíjat odaítélő kuratórium elnökével, Térey János özvegyével, aki hangsúlyozta, a díjazottak kiválasztásánál a minőség és nem a politikai hovatartozás elismerése volt a cél.

Szakember vezeti a Budapest Filmet

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.01.29. 18:47

Fotó: Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál
Liszka Tamás lesz a Budapest Film Zrt. igazgatója, miután a filmes szakember nyílt pályázaton nyerte el a megbízatását – adta hírül a Főpolgármesteri Hivatal.
A hír már csak azért is örömteli, mert a fővárosi art-mozikat és a Corvin multiplexet üzemeltető, szász százalékban fővárosi tulajdonú vállalatot a Tarlós István-érában kifejezetten politikai háttérrel érkező személyek vezették, mintsem szakmabeliek. Az elmúlt nyolc évben a hálózat több moziját bezárták, miközben a piaci verseny is élesebbé vált a streamingszolgáltatók megjelenésével – itt volt az ideje, hogy hozzáértő igazgatója legyen Budapest egyik legfontosabb kulturális funkcióját ellátó cégnek.
Liszka Tamás 2015-től a Budapesti Metropolitan Egyetem Médiaművészeti Intézetének vezetője, majd 2013-2017-ig szakvezetője. Oktatási tapasztalatokat szerzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem média design szakán, emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában az interaktív filmnyelv elméleti kérdéseit kutatja. Az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál alapítója és fő szervezője, tizenhat éve hozza el Budapestre a világ mértékadó animációs filmes alkotásait. Rendszeresen részt vesz a világ nagy filmfesztiváljain, jól ismeri az európai filmfinanszírozási mechanizmusokat.
– Elsősorban azt tűztem ki magam elé célul, hogy a társaság mozijaiban az eddigieknél lehetőleg magasabb nézőszámot érjünk el, különösen a művészfilmek és azon belül is a hazai gyártású filmek tekintetében – mondta Liszka Tamás lapunknak. Hangsúlyozva: kezdeményező, hívogató, sokszínű mozihálózatot lát maga előtt, ahol a közös filmnézés élményét bármely budapesti a mindennapok pici ünnepeinek érezheti. Liszka tájékoztatása szerint az első lépések ezért azoknak az elérésére irányulnak majd, akik eddig valamilyen okból nem, vagy csak ritkán jártak moziba. „Őket szeretném meggyőzni, hogy filmet csak moziban láthat igazán az ember” – húzta alá Liszka Tamás.

Szobrot kapnak a háborúkban megerőszakolt nők Budapesten

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.01.29. 13:20
Szovjet katonák zászlót tűznek a New York palota tetejére 1945-ben
Fotó: Fortepan
A téma társadalmi szintű feldolgozása a cél, ezt az emlékműállítás mellett kutatások, konferenciák és kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvények szervezésével is segítené a főváros.
Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére Budapesten - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civileket is érintették. Erre példa a háborús nemi erőszak, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz. A második világháború alatt ennek "magyar vonatkozásáról" írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét. 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak itt mégis tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. Ezt azóta a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék - írta a főpolgármester. A javaslat szerint az emlékmű felállításával
olyan szellemi és fizikai hely jönne létre, amely társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor "felkiáltójelként" emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie.

Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne - írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó ismeretterjesztő rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.
Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot. A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el.