Tiltakozik a Széchenyi Akadémia vezetősége a NAT módosítása miatt

Publikálás dátuma
2020.02.05. 17:57

Fotó: Népszava
A Széchenyi Akadémia vezetősége tiltakozását fejezi ki a Magyar Közlönyben 2020. jan. 31-én megjelent Nemzeti Alaptanterv-módosítással kapcsolatban.
A szakmai nyilatkozatot teljes egészében közöljük.
Indokaink: 1. A megjelent szöveg mindenféle szakmai egyeztetés nélkül készült. Készítői nem vették figyelembe sem a pedagógiai szakemberek, sem a tanárok, sem a szakmai szervezetek, sem a tudományos kutatók, sem a művészetekkel alkotó módon foglalkozók véleményét. 2. A tanterv a tanulók és a tanárok terhelésének csökkentését ígéri, ezzel szemben mindkét oldal terheinek növekedésével jár, mert az óraszámcsökkentés mellett nem tananyagcsökkentést, hanem tananyagnövelést tartalmaz. (Pl. a magyar nyelv és irodalom, illetve az ének-zene tantárgyakból.) 3. A tanterv nem a modern egyéniség- és képességfejlesztő pedagógiát támogatja, hanem az általa preferált kánonok minél teljesebb és kritikátlanabb elsajátítását. 4. Az általa preferált kánonok az európai kultúra alapértékeivel ellentétesek: egyéni szükségleteket semmibe vevő iskolarendszert (pl. a tantárgyi óraszámoknak évfolyamonként kötelező meghatározása), fasiszta írókat (pl. Wass Albert és Herczeg Ferenc) és militarista történelemszemléletet (pl. Trianon revizionista szemlélete, a Horthy-korszak kizárólag pozitív értékelése) erőltetnek a magyar tanulóifjúságra. 5. A tanterv a tanulás legfőbb célját, az önálló, kritikai gondolkodás elsajátítását, a művelődés segítségével elérhető örömszerzést, a személyiség kiteljesítését, a felnövekvő nemzedék harmonikus, szabad életet élő polgárokká válását nem támogatja. Véleményünk szerint ez a „nemzeti”-nek nevezett alaptanterv a szabad Magyarország érdekeivel ellentétes, az országot háborúba taszító Horthy-rendszer eszméit újítja fel, ezért minden érett és felelős állampolgárnak tiltakoznia kell ellene.  Maurer Dóra elnök Ferencz Győző ügyvezető elnök Imre Flóra osztályelnök, Irodalmi Osztály Haász István osztályelnök, Képző- és Iparművészeti Osztály Hegedűs D. Géza osztályelnök, Mozgókép- és Színházművészeti Osztály Tihanyi László osztályelnök, Zenei Alkotóművészeti Osztály Winkler Barnabás osztályelnök, Építőművészeti Osztály Klimó Károly elnökségi tag 
Szerző
Frissítve: 2020.02.06. 16:08

Tavaly háromezer kilakoltatás történt Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.02.05. 17:33
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az esetek kétharmadában ingatlanárverés után tettek utcára lakókat és családokat, májusban pörögtek fel igazán a végrehajtások.
Hány kilakoltatást hajtottak végre Magyarországon 2019-ben, megyei, Budapest esetében pedig kerületi szinten? Ezt a viszonylag egyszerű kérdést tette fel Pintér Sándor belügyminiszternek Oláh Lajos, a DK képviselője – hogy aztán ne kapjon rá kormányzati választ.
Pintér helyett ugyanis Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára reagált jelezve, hogy a kérdés kapcsán „az Igazságügyi Minisztérium információval, adatokkal nem rendelkezik”. Nagy kérdés, hogy akkor egyáltalán miért ők válaszolnak, hiszen ha rossz a címzett, a minisztériumok eleve az illetékesnek továbbítják a képviselői megkereséseket. Ráadásul 2018-ban éppen Völner küldött adatokat Oláh kilakoltatásra vonatkozó kérdéseire.
Az államtitkár ezúttal szerencsére megemlítette, hogy a a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján elérhetőek bizonyos adatok; innen tájékozódott a Népszava is, az oldalon megtaláltuk a MBVK 2019. november 15-én publikált összesítését.
A közzétett lista szerint tavaly október végéig összesen 2985 kilakoltatás történt.

A végrehajtások kétharmadában, 2005 esetben a lakások sikeres árverése után költöztették ki a korábbi tulajdonosokat, és adták át az ingatlant – a Nemzeti Eszközkezelő kérésére 281 nem fizető bérlőt lakoltattak ki, lakásügyi határozat végrehajtásával pedig 535 család vagy lakó veszítette el otthonát. Hogy az eljárások hány személyt, köztük hány gyereket és idős embert  érintettek, arra az összesítés nem tér ki. Völner szerint erre vonatkozó adatot sem az Igazságügyi Minisztérium, sem az MBVK és maguk a végrehajtók sem gyűjtenek, talán nem véletlenül.
Az összesítés alapján alkalmanként a kilakoltatási moratórium idején is történtek végrehajtások: 2019 elejétől április végéig 168 ilyen esetet jegyzett fel a bírói kar; zömében árverés után tettek az utcára korábbi tulajdonosokat, de kipenderítettek 26 önkényes lakásfoglalót is.
A folyamat azonban májusban, a 2019-ben elrendelt tilalom lejártával pörgött fel igazán, ekkor egy hónap alatt 852 kilakoltatást regisztráltak.

Későbbi adatok nem ismertek – a téli moratórium kezdetéig még két hét telt el az összesítés lezárása után – a számok alakulására azonban kihathatott az is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester október 18-án leállíttatta az összes, főváros által kezdeményezett kilakoltatást, ehhez pedig kerületi szinten csatlakozott Józsefváros is.
Szerző

Lejer Zoltán a Jobbik új pártigazgatója

Publikálás dátuma
2020.02.05. 16:22

Lejer Zoltánt, az eddigi Bács-Kiskun megyei regionális igazgatót választotta a Jobbik pártigazgatójává szerdai ülésén az ellenzéki politikai erő elnöksége.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint tíz jelölt közül találta őt a feladatra legalkalmasabbnak a testület. Másfél évtizeden át Szabó Gábor volt a Jobbik pártigazgatója; őt január végén egyetlen jelöltként választott újra másik posztján, az országos választmány élén a Jobbik tisztújító kongresszusa.
Szerző