Előfizetés

Emmi: a magyarok maguk is tehetnek arról, hogy annyi köztük a rákbeteg

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.05. 19:45
Illusztráció
Fotó: AFP
Talán nem kellene annyit dohányozni, és kihagyni a szűréseket – üzeni Kásler minisztériuma, ami félrevezetőnek tartja az Eurostat e témában közölt adatait.
Magyarországon halt meg a legtöbb rákos beteg a schengeni övezetben 2016-ban, százezer lakosra összesen 345 daganatos betegség miatti halálozás jutott nálunk, míg Cipruson „csak” 194 ilyen eset volt – derült ki az Eurostat keddi, a rákellenes világnapon közzétett statisztikájából

Félrevezető adatok, mi jobban tudjuk

A drámai magyar adatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem hagyta szó nélkül: szerdán közleményt küldtek az MTI Országos Sajtószolgálatának. Ebben siettek leszögezni, hogy „az Eurostat adatai rendkívül félrevezetőek, ugyanis az európai országok többségében egyáltalán nincsen rákregiszter, és nem rendelkeznek olyan pontos adatokkal, mint amilyenek a magyar rákregiszterben szerepelnek. ”
Az Emmi ezt azzal magyarázta, hogy itthon minden rákbeteget regisztrálnak, azokat is, akik más betegségben halnak meg, és életükben nem is tudtak a daganatos betegségükről – azokban az európai országokban, ahol kevesebb boncolást végeznek, viszont az ilyen betegek nem is szerepelnek a statisztikában.

Csak élni kellene a lehetőségekkel

A tisztázó mondatokat azonban komoly számonkérés is követte: a betegségeket a Tízparancsolattal megelőző Kásler Miklós minisztériuma a magyar lakosságot állította pellengérre a rossz adatok miatt – mivel elsősorban ők tehetnek betegségükről.
„A rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik azonban a legtöbbet, mert a magyarországi magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre. Csak egyetlen példa: tíz tüdőrákos közül kilenc dohányzik vagy dohányzott”

” - írták, mellékesen elismerve, hogy mégiscsak sok nálunk a daganatos megbetegedés. A minisztérium válaszából úgy tűnhet, hogy ők mindent megtesznek a helyzet javításáért, de a konok, önsorsrontó magyarokat ez sem érdekli: „Ma már van népességszintű a méhnyak- és emlőrákszűrés. Tavaly elindult a vastagbélszűrés és a tüdőrákszűrés is. Csak élni kellene az embereknek az állam kínálta lehetőséggel, mert az időben felismert daganat jól gyógyítható.”
Tehát, az Emmi a két év halasztgatás után 2019-ben elindult országos vastagbélrák-szűrésre hivatkozik, válaszként az Eurostat négy évvel ezelőtti helyzetről szóló összesítésére
Ezt minden bizonnyal nagyra értékelik majd a 2016-ban elhunyt betegek hozzátartozói is.

Időpontot kérünk az időpontkéréshez is

Tény, hogy a megelőzés, és az egészségtudatos életmód életeket menthet: a lakosság számonkérése ugyanakkor jócskán visszás gesztus, amikor szintén 2019-es adatok alapján majdnem két hónapot kellett várni egy kardiológiai szakrendelésre, az RTL Klub tavaly novemberi összeállítása szerint pedig több budapesti szakrendelőben az időpontkéréshez is külön időpontot kellett kérni.
A kormány ugyan valóban vásárolt tíz szűrőbuszt, hogy szélesebb körben is elérhessék a vidéki lakosságot, de – mint a 444.hu korábban megtudta – a több mint egymilliárd forintért vásárolt mobil szűrőállomások tavaly átlagosan havonta egyszer mentek el valamelyik vidéki településre, télen pedig ki sem álltak a parkolóból. 
Az Európai Bizottság szintén 2016-tól szóló jelentése alapján pedig 
Magyarországon közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

A ferihegyi reptéren minden nyugodt, a WHO szerint egyelőre nincs ismert gyógymód a koronavírus kezelésére

Kósa András M.K.
Publikálás dátuma
2020.02.05. 19:29

Fotó: Beres Marton / Népszava
Eddig több mint 24 ezer embert fertőzött meg, és csaknem ötszáz halálos áldozatot követelt a betegség.
"Most érkeztem Prágán keresztül Sanghajból, igazából csak az útlevélvizsgálat és a csomagkiadás alkalmával találkoztam még magyarokkal, meg persze a repülőgépen. De nem volt semmi negatív tapasztalatom. Szerencsére Prágában sem. Nem történt olyan, hogy valaki nem mert mellém ülni, mert kínai vagyok"

– mondta Jie, akivel a Liszt Ferenc Repülőtér egyik büféjében beszélgetünk.

Maszkot nem visel, mint mondja, nem tart attól, hogy megfertőződne, Európában főleg nem. Otthon azért megteszi a szükséges óvintézkedéseket. Mint meséli, a maszk mellett egyre többen kezdtek el védőszemüveget is viselni Kínában, lehet, hogy ő is ezt teszi majd, de még nem döntött. A reptér egyébként éli a maga megszokott – hétköznap délelőtt lévén nyugodt, mérsékelten forgalmas – életét. Maszkos embert keveset látni, a reptér dolgozói közül is csak néhányan viselik. Egy takarítónőtől megtudom, egyedül nekik írták elő kötelezően viselését – ettől függetlenül közülük is van, aki nem vette fel. 
- Én naponta 800 emberrel utazom összezárva, mégsem félek a koronavírustól. Szerintem az influenza sokkal veszélyesebb, de abból soha senki nem csinál pánikot

– ezt egy fapados légitársaság stewardesse válaszolja kérdésemre, miszerint fél-e a koronavírustól.

- Csak nevetségesek lennénk tőle, és úgysem használna semmit – ezt már a vendéglátóhely pultosai mondták nevetve, amikor őket kérdezem a maszkkal kapcsolatban. Az utasfelvételi pultnál egy fiatal lány azt mondta, a maszkot ő is fölöslegesnek tartja. A cégtől kézfertőtlenítőt kaptak, azt többször is használja, egyébként pedig a kollégái közül is csak azok viselnek jellemzően maszkot, akik Kínából érkező járatokkal foglalkoznak. Úgy tudja, péntekig még érkeznek repülők közvetlenül Sanghajból. Belefutok egy kínai légitársaság magyar alkalmazottaiba is, maszkot ők sem viselnek, azt mondják, semmilyen különleges intézkedést nem léptettek életbe a cégnél, saját tapasztalataik alapján nem is tartanák azt szükségesnek. Végül azért csak találkozom három lánnyal, akiken maszk van, méghozzá nem is hétköznapi darab. Dél-Koreából jöttek, európai körúton vannak, pár napot töltöttek Budapesten, most Párizsba mennek tovább. A maszkot azonban csak a reptéren vették fel, tájékozódtak, tudták, hogy Magyarországon nincs fertőzés, így a városban nem is tartottak semmitől.  * A reptéren külön ellenőrzőkapukat állítottak fel a Kínából érkező járatok utasainak szűrésére. Valentinyi Katalin kommunikációs igazgató szerint eddig mintegy 900 embert vizsgáltak meg – mint ismert, Magyarországon még nem találtak fertőzött utazót. Az egészségügyi személyzet hőkamerákkal és elektronikus hőmérőkkel mindenkit egyenként vizsgál meg, ha valaki lázas lenne (ez persze bármitől, akár egy normál influenzától is előfordulhat), azt egyből egy elkülönítő helyiségbe viszik, a körülötte ülőket is értesítik és megkérik, hogy menjenek el orvoshoz. Az elkülönítőben a beteg csak addig marad, amíg a mentő elszállítja a Szent László Kórházba, ahol két hét karantén következik. Ez idő alatt kiderül, fertőzött-e az illető koronavírussal.

Lappangási időben is fertőzhet a koronavírus

„Nézetem szerint azt még korai kijelenteni, hogy a koronavírus már az előtt fertőz, hogy a tünetek megjelentek volna” - mondta Mark Woolhouse, az Edinburghi Egyetem professzora. A Kínából erről származó jelentések anekdotikusak, nem tudományosak, kevés eseten alapulnak, ezt megerősíteni csak az érintett betegek vírusainak genetikai térképe ismeretében lenne lehetséges. A terjedési módok megállapítása, a kezelés, vakcina hiányában a megelőzés egyetlen módja lehet. A vírus azonban aggasztóan nagy sebességgel terjed, a genetikai elemzéssel meg lehetne állapítani, milyen gyorsan mutálódik a vírus, nem lesz-e halálosabb. „A terjedés hatásosabb megakadályozására az eddigieknél jobb megelőző higiéniai intézkedések szükségesek, legfőképpen kézmosás, amely a fő terjedési módot akadályozná, talán már a tünetmentes fázisban” - ezt már Bill Keevil, a Lancasetri Egyetem tudósa mondja. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a maszkviselés hamis biztonságérzetet ad, a mikrorészecskéken utazó vírusok átjutnak a kis réseken is. Kutatásaik szerint a mostani koronavírussal rokon 229E vírus négy napig él meg üveg-, porcelán-, acél-, műanyag felületeken, ezek fertőtlenítése tehát szükséges. David Heymann, a Londoni Higiéniai és Tropikus Betegségek Iskolája professzora szerint a vírusfertőzés akkor tud terjedni, ha a betegek vérében vagy bizonyos szerveiben elég magas a kórokozók száma, ilyenkor a fertőzés már akkor is lehetséges, ha a tünetek még nem jelentkeznek. Azt már tudni, hogy testi kapcsolat révén terjed a vírus, és egyre több a bizonyíték, hogy cseppfertőzés útján is fertőz, de ezt még vizsgálni kell. A Science Media Center (Tudományos Média Központ) által megkérdezett többi tudós szerint is alapvető fontosságú meghatározni, képes-e a tünetek jelentkezés előtt fertőzni a vírus. Ha igen, az egyrészt meglepő lenne, másrészt nagy aggodalomra adna okot. Néhány más koronavírus fajta képes erre, de az új vírus esetében ez még megerősítésre szorul. A SARS esetében a megegyezés szerint csak a tüneteket mutató betegek fertőztek, kivétel az influenzásak voltak, de ők is csak egy nappal a vírus okozta tünetek megjelenése előtt adták tovább a koronavírust. A cseppfertőzés lehetséges, de a köhögő, tüsszentő emberek már betegnek tekinthetők. Sheng Jifang, aki igazgatói és helyettes vezetői pozíciókat tölt be egy kínai egyetemen és egy állami laboratóriumban, azt mondja, előfordult, hogy tüdőgyulladásos esetben már a lappangási periódusban is fertőzött a vírus, de hogy a megfertőzöttek mikor mutatták a tüneteket - változó volt.  

Példaértékű tudományos összefogás

Követendőnek mondható az az összefogás, amellyel a világ kormányai, tudósai, kereskedelmi alapú vállalkozásai megpróbálnak válaszolni az új koronavírus okozta járvány kihívásaira, és úgy tűnik hamarosan elkészül a vakcina. Az amerikai székhelyű Gilead Sciences Inc., amely a HIV és a hepatitis C elleni gyógyszereket fejlesztette, a vuhani Kínai-Japán Barátság Kórházzal szövetkezve a Remdesivir nevű antivírus gyógyszert teszteli embereken. Ez ritka példája a gyógyszergyártás területén magánvállalatok és állami intézmények közötti együttműködésnek. Vészhelyzetben az ilyen gyógyszerpróbák kikerülhetik az egyébként évekig tartó engedélyezési folyamatokat, hogy bebizonyítsák, a gyógymód nem ártalmas az emberekre. A Remdesivir széles spektrumú antivírus gyógyszert az ebola ellen fejlesztette ki a cég, és azt a fehérjét blokkolja, amely a vírus szaporodását teszi lehetővé. A kínai kutatók már folyamodtak is helyi engedélyezéséért, de mivel nem kínai a találmány, kérdéses megkapja-e a jóváhagyást. Több más cég és szervezet is részt vesz a gyógyszerfejlesztésekben, köztük a houstoni Baylor Orvosi Egyetem csapata is, ők már előállítottak egy SARS-vakcinát, amely a genetikai hasonlóság alapján alkalmassá tehető az új vírus elleni védekezésre is. Az Egyesült Királyság kormánya 26 millió dollárt adományozott a nemzetközi, magán és közösségi szervezetek alkotta CEPI-nek, a Járványellenes Innovációs Koalíciónak, amely 2017-ben alakult vakcinák kifejlesztésére. Reményeik szerint 16 héten belül kísérleti állapotba kerülhet egy új szer. A CEPI igazgatója szerint ez ilyen esetben merész határidő, ugyanakkor tudósok figyelmeztetnek, hogy új vakcinák kifejlesztése minimum egy évig tart. A Johnson & Johnson’s is jelezte, hónapokon belül elkészülhet a vakcinájuk, de ennek kereskedelmi forgalomba kerüléséig is eltelhet egy év.

Megvan a Bocuse d'Or magyar győztese

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.05. 18:08

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Veres István képviseli Magyarországot a világ legjelentősebb szakácsversenyének európai döntőjén májusban Tallinban, mert ő nyerte a szerdán rendezett hazai döntőt.
A selejtezőt jelentős előnnyel nyerő Veres István, a Babel étterem séfje lett  a Bocuse d'Or szakácsverseny magyarországi döntőjének győztese – írta a Magyar Bocuse d'Or Akadémia Facebook-oldala. A második helyen Kelemen Roland (Hunguest Hotel Aqua-Sol), a harmadikon pedig Haraszti Zsolt (Societé) végzett. A győztes képviseli Magyarországot a világ legjelentősebb szakácsversenyének májusi európai döntőjén Tallinnban. A hazai döntőben további három séf, Palágyi Eszter (Matild Palace), Csik Gábor (Caviar&Bull), Huszár Tibor (Fenyves Szálloda és Konferenciaközpont) vett részt.
A Bocuse d'Or szakácsverseny magyarországi döntőjét a Sirha Nemzetközi Élelmiszeripari és HoRaCe szakkiállítás keretében szerdán rendezték. A versenyek két témája közül a hús idén a fürj és a kacsamáj, a másik téma a hal, amely a budapesti versenyen a pisztráng volt.