Előfizetés

Hadházy: baj van az állategészségügyben, összeomlott a teljes hatósági rendszer

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.02.07. 06:40

Fotó: Facebook/Hadházy Ákos
A járások nagy részében már nincs főállatorvos és az állatorvosok száma is drámaian lecsökkent.
Gyakorlatilag összeomlott az állategészségügyi hatósági rendszer Magyarországon – jelentette ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Szerinte a járások nagy részében már nincs főállatorvos és az állatorvosok száma is drámaian lecsökkent. Az okokról szólva Hadházy azt mondta: a közigazgatás átalakítása során az állategészségügyet alárendelték – ahogy fogalmazott: az „arrogáns pártkatonák” által irányított – kormányhivataloknak. Az alulfizetett hatósági állatorvosok pedig elvándorlással tiltakoztak a nyakukra ültetett szakmaiatlan vezetés ellen. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek a politikus szerint, mert például a járványok elleni küzdelemben kiemelkedően fontos szerepe lenne a járási főállatorvosoknak. A képviselő szerint a járási főállatorvosi állások sorozatos megszűnése is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar hatóságok nem tudták feltartóztatni az afrikai eredetű sertéspestist és a madárinfluenzát. A civilben állatorvos képviselő elmondta: tudomása szerint Tolna megyében a szakemberhiány miatt összevonták öt járás feladatait, így két főállatorvosnak kell felelnie ekkora területért. Szerinte Baranya megyében sem jobb a helyzet: ott már csak 24 hatósági állatorvos van, míg néhány éve még ennek a többszöröse volt. Hadházy úgy látja, mára bevett gyakorlattá vált, hogy amikor főállatorvosi vagy hatósági állatorvosi állás megüresedik a járásokban, akkor azt a kormányhivatal nem tölti be, a státuszt átadja egy másik részlegnek. A képviselő közölte, adatkérésekkel fordult az országos főállatorvoshoz és a kormányhivatalokhoz. A megkeresett 19 kormányhivatalból mindössze kettő válaszolt, így kiderült, hogy Heves-megyében hét járásból csak négyben, Baranya megyében tízből csak ötben van főállatorvos. Azt ugyanakkor nem közölte az országos főállatorvos, hogy jelenleg hány járási főállatorvos és hatósági állatorvos dolgozik Magyarországon. „Először azt hittem, hogy ez csak pimasz hallgatás, ám utána rájöttem, ez valójában egy segélykiáltás” – fogalmazott a képviselő. Hadházy szerint a jelenlegi állapotokról sokat elárul az: azóta, hogy az állategészségügyet a kormányhivatalok alá rendelték, az országos főállatorvos mindössze két embernek adhat utasítást, a helyettesének és a titkárnőjének.

A szerbek gyorsan rövidre zárták a nagy migránspánikot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.02.07. 06:25

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Éjszaka buszokra rakták a magyar határnál békésen táborozó embereket, és elvitték őket valahova.
Néhány száz menekült vonult csütörtökön Kelebiához, a magyar határhoz. A közmédia ugyan hatalmas hisztériakeltéssel mindenre kész migránskaravánként emlegette a gyülekezőket, akiktől minden áron meg kell védeni az országot, a tömeg - amelyben gyerekek és nők is voltak - valójában békésen tüntettek azért, hogy átengedjék őket Nyugat-Európába. A történetnek mindenesetre gyorsan vége lett: az Index tudósítójának beszámolója szerint csütörtökről péntekre virradóéjszaka hajnali kettő körül buszok jelentek meg a szerb oldalon, és mindenkit felszállítottak a járművekre. Mivel az akció idejére elküldték a jelenlévő újságírókat, azt nem lehet tudni, mennyire kellett noszogatni az elsősorban Németországba vágyó - főleg szír és afgán - embereket.

Saját „7-es cikkelye” lehet a Néppártnak, Orbán örömére

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.02.07. 06:00

Fotó: DARIO PIGNATELLI / AFP
Az EPP „demokrácia-követelményrendszerének” felállítása annyiban kedvezne Orbán Viktornak, hogy a Fidesz mellett más tagpártok ellen is vizsgálat indulhatna.
Saját jogállamiság-védő mechanizmust alkothatnak tagpártjaik számára az Európai Néppártban (EPP), ez lehet egy kompromisszumos megoldás a Fidesz maradása érdekében – értesült a Népszava német forrásból. Információink szerint az ötlet lényege az lenne, hogy az EPP kidolgoz egy olyan „demokrácia-követelményrendszert”, amit aztán minden tagpártra egységesen alkalmaznának, különös tekintettel, ha az adott szervezet éppen kormányon van. A procedúra hasonlítana ahhoz a 7. cikkelyes eljáráshoz, amelyet az Európai Parlament indított a magyar kormány ellen a jogállami normák megsértésének veszélye miatt. Részletek még nem ismertek, így az sem tisztázott, hogy az Európai Néppárt mely testülete végezné ezeket a saját „jogállami vizsgálatokat”, bár, ha valóban kidolgoznak egy ilyet, akkor minden bizonnyal a választmány lesz az. Ez a testület dönthet egyébként majd a Fidesz tagságáról is. Ez a terv összefüggésben, átfedésben lehet a Welt am Sonntag információjával, amely szerint a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) – azért, hogy a jelenleg felfüggesztett Fidesz EPP tagságát megmentő kompromisszum szülessen – „viselkedési etikai kódex” kidolgozását kezdeményezte a tagpártok számára. Részletek még itt sem ismertek. Egy ilyen megoldás sok szempontból kedvezhet Orbán Viktornak. Az Európai Néppártnak jócskán vannak tagjai olyan EU-n kívüli országokból, ahol rendszeresen felmerül, hogy nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, az igazságszolgáltatást és a sajtó szabadságát. Márpedig egy mindenkire egyformán érvényes „mechanizmus” vagy „etikai kódex” esetében a Fidesz könnyen mondhatná: mások tagságát is vonják vizsgálat alá. Szerbiában, Montenegróban vagy éppen Bosznia-Hercegovinában a csatlakozási folyamat részeként rendszeresek az uniós vizsgálatok és bírálatok a jogállamiság épségét firtató ügyekben, miközben mindhárom országban kormányon vannak EPP-tagpártok. Nem véletlen, hogy a magyar kormány támogatja azt a német-belga közös kezdeményezést, ami az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács illetékességébe helyezné a jövőben az egyes tagállamok jogállamisága helyzetének vizsgálatát. A terv kritikusai szerint ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ha volnának is problémás ügyek, az Európai Tanács tagjai maximum „elbeszélgetnének” azokról, de komoly szankcióktól senkinek nem kellene tartania. Többek között azért nem, mert valószínűleg minden kormányfő fejében az járna, hogy „ma neked, holnap nekem”.
Egy saját jogállami mechanizmus az európai gyűjtőpártok közötti politikai csatározásban is jól jöhetne az EPP-nek. Így ugyanis hirdethetnék: ők annyira figyelnek a jogállamiságra, hogy készek akár saját portájukon is rendet tenni, tagpártjaikat megregulázni. Nem véletlen, hogy az európai jobboldal – éppen a Fidesz ügyei kapcsán – rendre felhozza: bezzeg az Európai Szocialisták Pártja nem lép fel Málta munkáspárti kormányával szemben a miniszteri szintig jutó korrupciós ügyek és Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolása miatt. Az EPP legutóbb tavaly december 9.-én adott ki ezzel kapcsolatban egy dörgedelmes közleményt. A már idézett Welt am Sonntag szerint Orbán Viktor február 10-én eleve azért tárgyal Berlinben Angela Merkel kancellárral és Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a CDU főtitkárával, hogy a maradás lehetőségeiről-feltételeiről tárgyaljon. A német lap értesülései alátámasztani látszik lapunk korábban közölt információit is, miszerint Orbán és Merkel többek között gazdasági kérdéseket is megvitat majd. Mivel ezen a területen hagyományosan problémamentes a viszony, a téma napirendre tűzése azt is jelezheti: a szervezők pozitívan kommunikálható ügyeket is fontosnak tartottak a napirendre venni.