Kifizették a Fidesznek mutatott fityiszek árát

A civilek inkább a pénztárcájukkal, semmint a lábukkal fejezik ki a politikai véleményüket. Az adományozásnak hagyománya van a pártok támogatásában, és a digitális kor további távlatokat nyithat a közélet közösségi finanszírozásában.

Egy öt évvel ezelőtti közvélemény-kutatás szerint adománnyal vagy gyűjtéssel a megkérdezettek 8,1 százaléka támogatott rokonszenves politikai erőt és célt, míg demonstráción 7 százalék vett részt, tiltakozó levelet minden tizedik ember aláírt, ugyanennyien jártak már politika gyűlésen. Miután az aktív ellenzékiek a tiltakozásnak jellemzően több eszközével is élnek, a számokat közel sem lehet összeadni, ha a hazai közéleti aktivitásról akartunk képet kapni. Vagyis egyre alacsonyabb a közéleti aktivitás, és a közélettől elfordulás súlyos tünete a formálódó autokráciának.

Az elmúlt ciklusban még lehangolóbbá vált a helyzet, hiszen a részvételi demokrácia intézményeit jóformán teljesen ellehetetlenítette az Orbán-kormány (gyülekezési törvény szigorítása, a Nemzeti Választási Bizottság részrehajlása, választási hirdetések korlátozása, közterületi plakátolás beszorítása), és olykor viccet is csinált belőle (az egyetlen emlékezetes népszavazási kezdeményezést, a végül megbukott bevándorlásit maga a kormány indította, a vasárnapi boltzár kapcsán kigyúrt kopaszokból álló akadályt emelt, míg a nOlimpiás referendum elől egyszerűen elinalt). Ahol lehetett, igyekezett kedvét szegni az ellenállásnak, és ha máshogy nem ment, ugrottak a kormánymédia csahosai.

Mikrókból milliók

Az említett felmérés a 2014. októberi, internetadó elleni nagyszabású és eredményes tüntetés utáni évben készült, a demonstráció 1,5 millió forintos költségét kivételes elszántságot mutatva a helyszínen adta össze a hatalmas tömeg. Ekkor újabb civil mozgalom alakult, az Új Magyar Köztársaságért Egyesület március 15-én bontott zászlót Kozák Márton, Lattmann Tamás és Vajda Zoltán vezetésével. Az első magyar közösségi finanszírozású politikai kezdeményezések egyike ehhez a szervezethez, az Indiegogo pénzgyűjtő platform szerint Vajda nevéhez kötődik. A kertváros önkormányzati képviselője két évvel ezelőtt még az Együtt – Korszakváltók Pártja színeiben mérette meg magát a parlamenti választásokon. Miután a szervezet nem érte el az egy százalékot, vissza kellett fizetniük a 153 milliós állami támogatást, amelyet szinte teljes egészében adakozásból teremtettek elő a Fidesz–KDNP legharcosabb kritikusai, Juhász Péterék. A pártot néhány hónappal később felszámolták.

Vajda, aki azóta is aktív XVI. kerületi képviselő, a minap került a kormánypropaganda célkeresztjébe. A fideszesek listázásával vádolták, mert egy Facebook-posztban arról írt, hogy „számon kell tartani” a hatalom mai kiszolgálóit, hogy egy rendszerváltás után ne lehessen többször annyi ellenálló, mint amennyi ma van. A számontartás jelenthetne ugyan listázást, vélhetően mégis inkább az emlékezésről lehet szó, ami miatt éppen a Kubatov-listagyár környékéről indult támadás.

Téboly és párialét

A politikai téma nem jellemző az adománygyűjtő oldalakon, a forrásszerzés inkább a pártalapítványok feladata, de vannak kivételek. Öt éve „Orbán Viktor autokratikus rendszere ellen, a párialétből való szabadulásért” hirdetett rendszerbontó népszavazási kezdeményezéshez gyűjtött adományt Vajdáék Egyesülete. „Orbánt és rendszerét már kiismerte a világ. Tudják, hogy hazug és korrupt, hogy rokonai és ismerősei lopott pénzből gazdagodnak, hogy fittyet hány az európai civilizációs normákra és fél-ázsiai diktátorok ízlése szerint kormányozza Magyarországot – szégyenkezünk is miatta eleget”, bírálták a pénzgyűjtő oldalon a „fokozódó tébolyt”. A civil tüntetések bázisán két tucat kérdést adtak be az NVB-hez. Négy kérdésben kezdhettek aláírásgyűjtést: a tankötelezettség 18 évre emeléséről, a gyermekvédelemre szorulók ingyenes iskolai étkeztetéséről, a kötelező kamarai tagság eltörléséről és a nyugdíjas képviselők párhuzamos ellátásának megszüntetéséről. A pártok (MSZP, PM, MOMA, Liberálisok) által támogatott kezdeményezés végül kudarcba fulladt, egy kérdés sem jutott el a rezsim számára rettegett népszavazásig. A presztízsvesztést jelentő boltzáras történetből viszont mindezek előtt kivették a részüket a civilek, amikor 400 ezer forintot adtak össze egy közvélemény-kutatásra.

A sűrű 2015-ös év a kudarcoktól függetlenül is lendületet adott a civil kezdeményezéseknek, és ez nem másnak, mint a bevándorlásnak, Soros Györgynek és a diktatúrák propagandatankönyveit felcsapó kormánynak köszönhető. A bevándorlási krízisre felelő Soros-plakátkampányra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciója válaszolt kellő minőségben: a polgárok 30 millió forintot utaltak az ellenplakátkampányra. A viccpárt üzenetei az „Örök élet, ingyen sör” fricskánál élesebben figurázták ki az adómilliárdokból indított Soros- és Brüsszel-ellenes propagandakampány hazugságait. Az önkormányzati választáson listás helyeket szerző, komolyodó Kétfarkúak a forrásaik jelentős részét azóta is a civil szektorból kapják, és pályázati rendszerben oda is juttatják vissza.

Hírverésre kell a pénz

A közösségi finanszírozás segítette Hadházy Ákos több akcióját is. A független parlamenti képviselő szerint az adományokra nagy szükség van, mert valamelyest ellensúlyozzák a Fidesz kormánypropagandára költött milliárdjait. „A kormánypárt az ellenzék forrásainak 50-100-szorosát költheti propagandára és hirdetésekre, és az EU-támogatások jelentős részének felhasználásával akár ezerszer többet fordíthat a pártkatonáinak a zsoldjára, mint ahány aktivistát az ellenzék foglalkoztatni tud” – mondja Hadházy Ákos.

A képviselő többször megtapasztalta a társadalom segítő szándékát. „Ha valódi, konkrét, jó célt látnak az emberek, akkor igenis hajlandóak segíteni. Miután felmutattam a táblát Orbán Viktornak, és fityiszt mutattam Kövér Lászlónak is, véletlenül sem kellett felmentésért könyörögnöm, mert többtáblányi pénzt összeadtak az emberek” – emlékszik a parlamenti akcióra.

Az európai uniós ügyészségért folytatott aláírásgyűjtés kiadásai is mikroadományokból jöttek össze. Ha sokkal több pénzük lett volna, sokkal nagyobb kampányt csinálnak, de a képviselő szerint így sem kell szégyenkezniük a 25 ezer aktivistát mozgósító kezdeményezésük miatt, amely 680 ezer aláírással zárt. „Ez egyértelmű siker, és megmutatta, hogy a választók hajlandóak pénzt is adni, és önkéntes munkát is beletesznek, ha életbevágónak ítélnek egy ügyet. 2022-ben sem csak a pénzen, hanem az aktivistákon múlik a kormányváltás sikere. Semmi izgalmas nincs a pultozásban vagy a házról házra kopogtatásban, de ez a munka nem pótolható semmivel.”

A képviselő számára szomorú tapasztalat ugyanakkor, hogy a vállalkozói réteg nem akar vagy nem mer adományozni. Úgy látja, a Fidesz elérte, hogy ne álljanak ellenzéki párt, politikus vagy megmozdulás mögé. „Amikor attól kell félni, hogy működő vállalkozásokat einstandolnak a kormány körei, akkor ez sajnos nem csoda” – jegyezte meg.

Hadházy Ákos az aláírásgyűjtés sikerétől lelkesülten nemrég létrehozta a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítványt. Ezzel közösségi forrásokat igyekszik becsatornázni a munkájába, amellyel az állami korrupció, a propagandává süllyedő közmédia és a jogállam lebontása ellen küzd. Ilyen vállalás a Korrupcióinfó, amelyet állatorvosként indított, szó szerint két kezelés között gyűjtve az anyagokat. Azóta is rendszeresen irányítja a figyelmet a kormány visszás döntéseire. Az országgyűlési képviselői mandátumát is azért vette föl, hogy egy kis stáb segítse mindebben, és büszke rá, hogy ebben a csapatban Horváth András volt NAV-ellenőrrel dolgozhat. „A munka egy részét pénz nélkül is el lehetne végezni. Ahhoz azonban, hogy az uniós intézményeknek is szemet szúró és a Fidesz felfüggesztéséhez is hozzájáruló ügyek minél több emberhez eljussanak, sok pénz kell. A kormány annyira nyíltan folytatja a lopást, hogy az adományok nem elsősorban a korrupciós ügyek feltárásához kellenek, hanem ahhoz, hogy minél több emberhez eljuttassuk az igazságot. Ezzel talán ellensúlyozni lehet a propagandakormány hazugságait, amelyek sok milliárd forintból ömlenek az emberekre” – mondta a független képviselő.