Szabad szemmel: Jól a Néppárt fejére nőtt az Orbán-probléma

Publikálás dátuma
2020.02.10. 06:31

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 10.
EUobserver Az Európai Néppárt küszködésében, hogy mitévő is legyen Orbán Viktorral, a politikai főáramlat mélyebb gondja jelenik meg, mindennél ékesebben illusztrálva a közép és a populista szélsőség harcát. Az a bizonytalanság tükröződik vissza benne, hogy esetleg napjaink fő ellentéte ma már nem is a jobb- és a baloldal, hanem a nyílt társadalom mellett érvelő haladó erők, valamint a zárt rendszereket pártoló nacionalisták között húzódik. Mindenesetre az EPP a minap érvényben hagyta a Fidesz felfüggesztését, mert mélyen megosztott a magyar párt további sorsát illetően. Vonatkozik ez a CDU-ra is, miközben a CSU egyre inkább szembefordul a magyar vezetővel a Weber-ügy miatt. Orbán elképzeléseit övezi némi tisztelet a kereszténydemokraták soraiban, még akkor is, ha sokan nem értenek egyet a gyűlölettel teli retorikával. A politikus viszont megint csak kirohant, azzal vádolva a konzervatívokat, hogy azok túlságosan is törleszkednek a baloldalhoz és a liberálisokhoz és ismét azzal fenyegetőzött, hogy átáll egy rivális pártcsaládhoz. A Néppárt ernyőszervezet, csak éppen az évek folyamán a fejére nőtt az Orbán-probléma. De azért védi a Fideszt a szankcióktól. És az is igaz, hogy jól jön neki a 12 magyar EP-képviselő, noha közben a kormányfő elűzte a CEU-t és nem fogta vissza a gyűlöletkeltést sem. Hiábavalónak bizonyultak a remények, hogy majd Tusk megfékezi. Orbán végig igen pragmatikus: lehetőleg maradna a legerősebb parlamenti csoportban, de ha ez nem megy, akkor kell keresni egy másik frakciót, hogy annak az élére álljon. Támaszkodhat Salvinira, Le Penre, egy-két közép-európai szövetségesre, valamint feltehetőleg a PiS-re is, bár itt belezavarhat az orosz kapcsolat. 
Financial Times A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Lengyelországban egyre nagyobb veszélybe kerül a jogállam, mert a kormány politikai ellenőrzés alá helyezi a bíróságokat. Ráadásul az egész EU a jogállamra épül, és ha valahol fenyegetés éri a jogállamot, az kikezdheti az egész egységes piac jogi alapjait. A lengyeleknél már életbe lépett az ún. szájkosár törvény, amelynek értelmében el lehet bocsátani azokat a bírákat, akik bírálni merészelik a reformokat. A PiS arra hivatkozik, hogy egy sor, igencsak időszerű változtatást máshonnan vett át. Független megfigyelők azonban úgy látják, hogy az innen-onnan lekoppintott megoldásokból összetákolt szerkezetnek egyetlen célja van: kiterjeszteni a politika hatalmát az igazságszolgáltatásra. A kiindulópont a magyar nacionalista kormány forgatókönyve volt. A Jog és Igazság annak mentén haladva gyorsan kasztrálta az Alkotmánybíróságot, amikor telerakta azt a saját embereivel. Egy-két dologban ugyan az Európai Bíróság közbenjárására visszakozott a kabinet, de a bírák kinevezését továbbra is kézben tartja. Sőt, felelősségre vonásuk jogát is magához vonta. Majd a szájkosár törvénnyel rátett még egy lapáttal, hiába tiltakozott a Legfelsőbb Bíróság. Így most jogi káosz fenyeget, két párhuzamos jogrendszer alakul ki. Ebben a helyzetben az várható, hogy a kormány kibekkeli, amíg áprilisban nyugdíjba meg az LB elnök asszonya és akkor egy vazallust ültet a helyére. Az unió nem lehet békülékeny, hiába merült fel, hogy új kezdetre van szükség Lengyelországgal, miután megkezdte működését az új Bizottság. Brüsszelnek továbbra is az Európai Bírósághoz kell fordulnia. De legfőképpen a tagállamoknak nem szabad visszariadniuk attól, hogy a szerkezeti alapból folyósított vonzó támogatásokat a jogállam fenntartásához kössék. A tagság feltételekkel jár – jó okkal. Az államok nem élvezhetik az összes előnyt, ha nem követik a szabályokat.    
Financial Times Az EU elkeseredett csúcsnak néz elébe 10 nap múlva a következő költségvetés kapcsán, mivel a szegényebb államok azt követelik, hogy a gazdagabbak fizessenek be többet a közösbe a brit kiválás után. Diplomaták arra figyelmeztetnek, hogy egyre nagyobb a szakadék a két tábor között, pedig az év vége előtt megállapodásra kellene jutni a kérdésben. Ám félő, hogy csak még rosszabb lesz a viszony a két oldal között. A vita minden eddiginél véresebb, mert a Brexit 60 milliárd eurós lyukat ütött a következő hét évre szóló előirányzaton. Egy beavatott forrás úgy ítéli meg, hogy a nettó befizetőknek igazolniuk kell saját polgáraik előtt: ők harcolnak minden egyes pennyért. De egyelőre mindenki beássa magát. Az Európai Tanács elnöke a múlt héten minden tagállam vezetőjét személyes találkozón figyelmeztette, hogy ha nincs egyezség, akkor jövőre be kell fagyasztani a kiadásokat, ami igencsak kedvezőtlenül hatna ki a felzárkózási alapra, és nagy csapást mérne az EU hitelességére. Ám a felhívás falra hányt borsónak bizonyult. Ám Michel remélhetőleg kellő lendületet tud felmutatni a csúcstalálkozón. A nagy kérdés az, a nemzeti jövedelem hány százalékánál húzzák meg a határt a befizetésekhez. A magyarok, lengyelek, spanyolok azt szeretnék, ha maradna a fejlesztési segítség eddigi szintje. A franciák és írek amellett kardoskodnak, hogy nem szabad hozzányúlni az agráralaphoz. A soros finn elnökség a kohéziós támogatásoknál 12, a mezőgazdasági szubvencióknál pedig 13 százalékos mérséklést javasolt. A gazdagabbak viszont ragaszkodnak a bőséges visszatérítések rendszeréhez.   
Der Standard Az osztrák szociáldemokraták ügyvezetője arra figyelmezteti a kormánykoalíció nagyobbik pártját alkotó konzervatívokat, hogy azok haladéktalanul vessenek véget az ország orbanizálásának. Az előzmény az volt, hogy a lap hozzájutott annak az előadásnak a szövegéhez, amelyet az ÖVP-irányítás alatt álló védelmi tárca szóvivője pár napja tartott, és abban az áll, hogy a katonai vezetőknek meg kell válogatniuk, kiknek nyilatkoznak. Mert szerinte a sajtó, illetve hadsereggel nem éppen baráti viszonyban lévő szerkesztőségek kihasználják a meggondolatlan kijelentéseket, sőt, kijátszhatják egymás ellen a legfelső parancsnokokat. Erre mondta azt azután az SPÖ-vezetője, hogy ez nagyon emlékeztet arra, amit Orbán és társai csinálnak. Megszólalt a Szabadságpárt frakcióvezetője is, aki az előző kabinetben belügyminiszterként kapott éppen eleget, amiért hasonló módon igyekezett szabályozni a sajtómegjelenéseket a rendőrségnél. Kickl most pontosan azt veszi rossz néven, hogy ezúttal elmaradt az általános felzúdulás. Szerinte itt nem érvényesül az egyenlő elbánás elve, mert nem szólal meg sem a kancellár, sem az államelnök. Nincs parlamenti vita, a szalagcímek nem a történtekről szólnak. Most bezzeg nem látják veszélyben a sajtószabadságot. De hát a védelmi miniszter néppárti - hangsúlyozta.    
Deutschlandfunk A berlini Humboldt Egyetem egyik neves történészprofesszora vitába száll több kollégájával, akik szerint ami Thüringiában történt és történik, az erősen Weimart idézi. Michael Wildt rámutat, hogy a múlt nem ismétli önmagát, és a mai Németország nem az, mint ami 1932-ben volt. Ma már sokkal erősebbek a jogállami biztosítékok, és érvényesül a közmegegyezés, hogy a pártok nem működnek együtt a demokrácia ellenségeivel. Ahhoz túlságosan is ismert, milyen bűnöket követett el a náci rezsim. Továbbá jóval jelentősebb a nyilvánosság, a sajtó és a civilek befolyása. Azon kívül az AfD nem az, mint egykor a Nemzeti Szocialista Párt volt. Célja nem fasiszta diktatúra létesítése, hanem olyan jobboldali-tekintélyelvű rendszer, mint amilyen Magyarországon is van. De az is éppen elég, tette hozzá a szakember.    
Al-Jazeera Miközben Európa azt ünnepli, hogy 75 éve megszabadult Hitlertől, a földrészről nagyjából 600 náci azért gyűlt össze Budapesten, hogy gyászoljon. Az alkalmat az úgynevezett becsület napja szolgáltatta számukra, tehát az 1945-ös kitörési kísérlet évfordulója. Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták és a kollaboránsok tiszteletére. Egyikük, egy német arról beszélt, hogy ma ugyanazok az ellenségek, mint annak idején. Úgy hívják őket: Rothschild, Goldman és Sachs. De volt két ellenmegmozdulás, nagyjából 300 részvevővel. Viszont a megemlékezés után több ezer ember éjszakai menetet tartott a fővárosból az egykori kitörés csaknem 60 kilométeres útvonalán. Az esemény évek óta igen népszerű, és ez felveti az aggályt, hogy a szélsőséges üzenet beszivároghat a politika fő áramába. Hunyadi Bulcsú a Political Capitaltől azt mondja, hogy a részvevők a legagresszívabb és legerőszakosabb embertípust testesítik meg. Szerencsére ezúttal nem voltak összecsapások. A mostani szervező, a Légió Hungária azt állítja, hogy ők nem sértették meg a törvényt, szó sincs erőszakról vagy törvénytelenségről. Viszont a jövőben is élni kívánnak a jogukkal, még ha az egész világ is áll velük szemben. Ezt tanulták a kitörés hőseitől. Hunyadi ugyanakkor arra emlékeztet, hogy terjed a szélsőjobb mondandója.
Szerző

Megroppant az ír kétpártrendszer

Publikálás dátuma
2020.02.09. 21:03

Fotó: PAUL FAITH / AFP
Fej-fej mellett végeztek az eddig domináns jobbközép pártok, és a kampányhajrában feltörekvő baloldali-nacionalista Sinn Féin. A három legnagyobb párt kizárta az egymással való együttműködést, így politikai patthelyzet várható.
Két vihar is elérte Írországot a hétvégén. Az egyiket, az orkánerejű széllel és heves esőzésekkel érkező, Ciarának keresztelt ciklont a meteorológiai szolgálat jelezte előre, a másikat, az ír kétpártrendszert felforgató politikai vihart pedig a közvélemény-kutatók jósolták meg. Ahogyan várni lehetett, a baloldali-nacionalista Sinn Féin története eddigi legjobb eredményét érte el: az Ipsos MRBI exit pollja szerint lényegében holtversenyben végeztek a két hagyományos jobbközép nagy párttal, a kormányzó Fine Gaellel és az eddigi kabinetet kívülről támogató Fianna Fáillel. A felmérés alapján mindhárom alakulat 22%-os eredményt ért el, a Fianna Fáil lett az első, a Sinn Féin a második, a Fine Gael a harmadik, de alig egytized százalék különbség volt köztük. A felmérés szerint. A baloldali-nacionalista párt áttörő sikerét azonban valamelyest korlátozza, hogy a két jobbközép párthoz képest feleannyi jelöltet állítottak, ezért kevesebb képviselői helyre számíthatnak a mandátumok kiosztásakor. A Sinn Féinnek kedvezett, hogy a szavazók 58%-ának döntését a rossz állapotban lévő egészségügy, illetve a lakhatási válság befolyásolta – és a baloldali-nacionalista párt éppen a szociális rendszerek rendbe hozásának ígéretével kampányolt. Leo Varadkar miniszterelnöknek pedig hiába sikerült hatékonyan érvényesíteni Írország érdekeit a Brexit-tárgyalásokon, ez csak az urnákhoz járuló írek 1%-ánál számított meghatározó szempontnak. Hasonlóan jelentéktelen tényező volt a kontinentális Európában visszatérő kampánytémának számító bevándorlás, az is csak minden 100. szavazatot döntött el. A klímaváltozás kérdése is viszonylag kevéssé mozgatta meg az embereket, a voksolók csak 6%-a alapozta erre a választását – a Zöldek mégis történetük legjobb eredményét, mintegy 8%-ot produkáltak. Az előzetes eredmények mindenesetre azt mutatják, hogy a hétfőn két éve pártelnökké választott Mary Lou McDonaldnak rövid idő alatt sikerült megújítani a Sinn Féint, és hiteles baloldali alternatívát állítani az évtizedek óta egymást váltó jobboldali pártoknak. Utoljára az ír Munkáspárt volt képes hasonlóra 1992-ben és 2011-ben is, ám a következő választásokra elpárolgott a népszerűségük. A baloldal mostani erős szereplése némileg más helyzetet teremt – a Munkáspárt mindkét esetben bekerült a kormányba, a kisebbik koalíciós pártként, de a Sinn Féinnek erre kevés esélye van. Mindkét jobbközép erő elutasította az összefogás lehetőségét, részben azért, mert a baloldali-nacionalista párt az ír egységért évtizedeken át harcoló IRA szeparatista terrorszervezethez kötődik, még annak ellenére is, hogy a csoport az 1998-as nagypénteki békeszerződés óta inaktív. A Fine Gael és a Fianna Fáil egyébként az egymással való együttműködés lehetőségét is kizárta, ezért valószínűleg elhúzódó koalíciós tárgyalásokra kell számítani. Még az sem elképzelhetetlen, hogy újabb választásokra kerül sor.

Lankadva terjed a fertőzés, de azért még nem érdemes hátradőlni

Publikálás dátuma
2020.02.09. 16:41

Fotó: Gao Xiang / AFP/Xinhua News Agency
Szombaton napi tíz százalék alá csökkent a vuhani koronavírus fertőzésének terjedési üteme.
Bár továbbra is nő a vuhani koronavírusban elhunytak és megbetegedettek száma, az emelkedési ütem tovább apad - számítottuk ki a Worldometers.infón összesített hivatalos adatokból. Szombattal bezárólag 814 elhunytat és 37 ezer 552 megbetegedést tartottak nyilván. Ez 90-nel, illetve 2677-tel több a pénteki adatnál, ami 12, illetve 8 százalékos emelkedés. Mindkét érték a legalacsonyabb a fertőzés január közepi kitörése óta. A szombaton elhunytak száma 5 százalékkal nőtt, a fertőzötteké 22 százalékkal csökkent a péntekiekhez képest. Utóbbi szintén negatív csúcs. Ugyanakkor az elhunytak és új megfertőzöttek napi értékének változása, még ha több hetes távlatban szintén csökkenő ívet mutat is, jóval változékonyabb. A halálozási arány viszont kedvezőtlen irányt vett, amennyiben a hét közepére 2 százalékra mérséklődő értékről a hét végére 2,2 százalékra nőtt. A világon változatlanul 28 országban tartanak nyilván fertőzötteket. A Kínán kívüliek aránya, bár közelíti, de még mindig nem éri el az egy százalékot. A gócponton kívül elhunytak aránya az egy héttel ezelőtti 0,35 százalékról 0,25 százalékra mérséklődött. Mindettől függetlenül változatlanul nem lebecsülendő a vírus terjedési üteme. Elvégre ma már naponta egy kisebb stadionnyi ember fertőződik meg - igaz, változatlanul túlnyomórészt a karanténba zárt Vuhan városában. A szombati terjedési ütemből kiindulva számításunk szerint a Föld teljes lakossága - hatékony ellenszérum bevetése nélkül - július közepére fertőződne meg.
Szerző
Frissítve: 2020.02.09. 18:14